GVH-elnök: Önként és időben fizette be a gigabírságot a Facebook és a Booking.com

Interjú2020. jún 10.Szabó Anna

A Facebook és a Booking.com is határidőben és önként kifizette a Gazdasági Verseny Hivatal által kirótt bírságot, 1,2 milliárd, illetve 2,5 milliárd forintot, de nem meglepő módon mindketten a bíróságon vitatják a GVH döntését - mondta a Növekedés.hu-nak adott interjúban Rigó Csaba. A GVH elnökét az influenszerek megbírságolásának hátteréről, az Alza.hu ellen zajló vizsgálatokról, és a műsorszolgáltatói piacot érintő, most indult ágazati vizsgálatról is kérdeztük.

A napokban indították el a műsorszolgáltatási piac átfogó vizsgálatát, miért volt ez szükséges, mit várnak a vizsgálattól?

Egyrészt számos jelzés érkezett a Hivatalhoz, hogy felmerülhet jogsértő árazási gyakorlat lehetősége, másrészt mi magunk is észleltük a nemrég lezárt Digi-Invitel fúzió kapcsán, hogy a piaci szereplők eltérő nagyságából kifolyólag a fogyasztókért folyó verseny nem mindenhol érvényesül optimálisan. Ugyan a fúzió kapcsán be is avatkoztunk annak érdekében, hogy közel 100 településen javulhasson a kínálat, vagyis több szolgáltató megmaradhasson vagy léphessen be, de a problémák úgy tűnik, más szintről is eredhetnek.

Ezért június 5-én ágazati vizsgálatot indítottunk, melynek célja, hogy betekintést nyerjünk a műsorszolgáltatói piac működésébe, különösen az árazási gyakorlatokba, mivel úgy tűnik, hogy a kisebb műsorterjesztők drágábban jutnak a tartalmakhoz, amiért eleve versenyhátrányból indulnak a nagy cégekkel szemben.

A vizsgálat eredményeként pontosabb betekintést nyerünk a műsorszolgáltatási piac működésébe és választ kapunk arra, hogy lehetnek-e erőfölényből eredő visszaélések, vagy csak arról van szó, hogy a kisebb kábelszolgáltatók nem tudnak összefogni oly módon, hogy kedvezőbb költségekkel jussanak tartalmakhoz, amivel versenyezni tudnak a nagyobb szolgáltatókkal.

Tehát az ágazati vizsgálat még nem jelent konkrét versenyjogi vizsgálatot vagy eljárást, de ha lezárul, akkor javaslatokkal tudunk élni a piaci szereplők és akár a jogalkotó felé is.

A járvány okozta válsághelyzet miatt egyes vállalkozások esetleg visszaélnek a váratlanul kialakult erőfölényükkel, aminek a fogyasztó láthatja a kárát. A GVH hogyan kíván fellépni ezekben az esetekben?

Természetesen figyelemmel követjük a piacok alakulását a járvány ideje alatt is. Már a válság kezdetén közös nyilatkozatot adtunk ki a Nemzetközi Versenyhálózat tagjaival együtt arról, hogy a járvány alatt fokozni fogjuk felügyeleti fellépéseinket az esetleges kartellek vagy más versenykorlátozó magatartások ellen. Az Európai Versenyjogi Hálózat tagjaként pedig az idevágó uniós közleményt is követi a Gazdasági Versenyhivatal, mely azt hangsúlyozza, hogy a versenyjogi szabályok alkalmazása alapvető fontosságú olyankor, amikor válság sújtja a vállalkozásokat és a gazdaságot. Ugyanis a torzításmentes verseny biztosíthatja azt, hogy a termékek és szolgáltatások továbbra is versenykörülmények szerinti árakon legyenek elérhetők. Különösen fontos lehet ez olyan termékek esetében, mint például az egészségügyi felszerelések és orvosi eszközök.

Rigó Csaba GVH

Egyelőre konkrét fellépéseket csak fogyasztóvédelmi jellegű jogsértések gyanúja miatt kellett tennünk, amikről a koronavírus ellen védekezést ígérő termékeket értékesítő webáruházak átfogó gyorsellenőrzése. amit mi "sweep"-nek hívunk, szereztünk tudomást.

Eddig 4 eljárást indítottunk olyan cégekkel szemben, akik a járványhelyzetet úgy tűnik arra használták, hogy a fogyasztók megnövekedett hiszékenységét termékeik megtévesztő módon történő értékesítésére használták.

Tapasztalnak-e már olyan jeleket, hogy a válság következtében megindultak a fúziók, felvásárlások, nő-e már az engedélyezési kérelmek száma? Ha igen, mely területekre jellemző ez?

A GVH eddigi tapasztalatai alapján válság idején inkább csökkenni szokott a bejelentett fúziók száma.

Ennek oka, hogy a vállalkozások ilyenkor a beruházásaik elhalasztása mellett döntenek, és az így kieső fúziókat nem ellensúlyozzák azok a felvásárlások, amelyekre a járvány hatására kerül sor. Jelenleg a még bejelentett ügyek számában egyelőre nincs jelentős eltérés a tavalyi év azonos időszakának adataihoz képest.

Tavaly május végéig 20 bejelentés érkezett, idén jelenleg 22.

Az idén beérkezett tranzakciók nagy részét ugyanis még a járvány előtt kezdték előkészíteni a felek, a járvány hatása így várhatóan a nyári adatokban lesz majd érezhető.

Hogyan tudja kezelni a digitális világban felmerülő fogyasztói problémákat, az ezzel kapcsolatos kihívásokat? Emlékezetes a tavaly decemberi 1,2 milliárd forintos bírság, amelyet a Facebookra szabott ki a hivatal. A másik idei példa a Booking.com, amely 2,5 milliárdos büntetést kapott. Fizetett-e a már Booking.com, illetve a Facebook?

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló hazai szabályozás rugalmas kereteinek köszönhetően probléma nélkül tudtuk alkalmazni a hatályos szabályokat a digitális termékek vonatkozásában.

A Facebook esetében az ingyenesség mint a szolgáltatás egyetlen mérvadó tulajdonságának hangsúlyozása elegendő volt ahhoz, hogy ez megtévesztő fogyasztói tájékoztatásnak minősüljön. A Booking.com-os döntésünket pedig a szállásadók pozitív elismerése igazolta vissza, ami mutatja, hogy ténylegesen torzulásokat tud létrehozni egy agresszív értékesítési módszer a piacokon, ezért kritikus ezeknek a megfékezése.

A kirótt bírságot egyébként mindkét cég határidőben, önként befizette de nem meglepő módon mindketten a bíróságon vitatják a GVH döntését.

A kihívást inkább az jelenti, hogy a fogyasztói tudatba is átvigyük ezeknek a döntéseknek a relevanciáját. Mindenki tudja, hogy a Facebook „ingyenes” vagyis pénzzel nem kell fizetni a használatáért, ezért némileg meghökkentő volt a döntésünk. A legtöbb ember – számára nem felróható módon - nincs tisztában azzal, hogy az adatai milyen értéket képviselnek, hiszen nem látja át, hogy milyen iparágak épültek fel ezeknek az adatoknak a hasznosítására és milyen pénzek forognak itt. Célunk ezekkel a döntésekkel az, hogy a fogyasztók megértsék azt az üzleti modellt, amely alapján egy platform vagy applikáció működik. Így a legfontosabb eredménye ezeknek az ügyeknek, hogy míg a Facebook már önkéntesen meg is tette, a Booking.com pedig a döntés hatására lesz köteles problémás gyakorlatait felszámolni.

A digitális piacokra is igaz, hogy a problémák felszámolásában gyakran ugyanolyan hatékony lehet a megelőzés mint a jogsértések feltárása, szankcionálása, illetve a sérelmeket jóvátevő hatósági fellépés, például a fogyasztók kompenzációjára vonatkozó kötelezettségvállalás elfogadása.

Mi a helyzet a chatalkalkalmazást üzemeltető Viberrel, vagy az Alza.hu Kft.-vel, melyek kereskedelmi gyakorlatát szintén vizsgálja a hivatal? Van-e még más platform vagy applikáció, melynek működését vizsgálják?

A VIBER-rel kapcsolatosan a versenyhatóság az eljárás során azt vizsgálja, hogy jogszerűek-e a chatalkalmazást üzemeltető kereskedelmi gyakorlatának egyes elemei, különösen az „ingyenes és biztonságos hívások és üzenetek” szlogen használata.

Ez némileg hasonló a Facebook ügyhöz, mert a Viber alkalmazás elérésének szintén feltétele, hogy a fogyasztói regisztráció, illetve a szolgáltatások használata során a fogyasztók adataikat a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. Annyiban viszont több ez az ügy, hogy a biztonság ígéretének valóságát is vizsgáljuk, mert feltételezhető, hogy az ezt garantáló, a végpontok közötti titkosítás nem érvényesül az alkalmazáson belüli valamennyi beszélgetés vonatkozásában (például chat-bot-ok használatakor vagy a közösségen belüli interakció alatt).

Az Alza.hu-val szemben párhuzamosan két eljárás is folyik, két különböző, feltételezett jogsértés miatt. Az egyik a Black Friday akciójukhoz kapcsolódik, a másik a valós idejűnek tűnő, vásárlásra biztató üzeneteket vizsgálja (például „Jelenleg X ügyfél érdeklődik a termék iránt”, „Utolsó X db ezen az áron”), mivel azt feltételezzük, hogy ezek pszichikai nyomásgyakorlásra alkalmasak és ezzel elhamarkodott vásárlási döntésre késztethetik a fogyasztókat.

A fentieken kívül az online portálokhoz és platformokhoz köthető, jelenleg folyó vizsgálatok között a svájci Viagogo jegyértékesítő platform, illetve a be2 és az Academic Singles társkereső weboldalak működésével kapcsolatos eljárásokat említeném meg. Utóbbiakra ezúton is külön felhívnám a figyelmet, mivel ezeknek a cégeknek a működése még mindig jelentős fogyasztói károkat okozhatnak annak ellenére, hogy számos fórumon felhívtuk a fogyasztók figyelmét a veszélyekre.

A korábbi évektől eltérően már a kisebb vállalkozásokat, sőt, a véleményvezéreket is figyeli a GVH. Mikor számíthatnak büntetésre, melyek a legismertebb esetek, amelyek neves influencereket érintettek? 

Az influenszereken keresztül történő reklámozással kapcsolatos versenyhivatali elvárások lényege, hogy egyértelműen, közérthetően és jól észlelhetően a fogyasztók tudomására kell hozni, ha egy posztot egy véleményvezér ellenszolgáltatásért - pénzért, próbatermékért, egyéb kedvezményért, és így tovább - tesz közzé.

Ennek megjelölésének elmaradásáért felelősséggel tartozik mind a poszt közzétevője, mind az érintett termék értékesítője, így mindkét oldal érdekelt a jogszerű kommunikációban. 

A GVH 2016 végén három, kiemelkedő számú követővel rendelkező véleményvezér (Rubint Réka, Kasza Tibor, Dukai Regina) kommunikációs tevékenységének vizsgálatára indított eljárást, de bírságot egyik esetben sem szabott ki: mindhárom eljárás kötelezettségvállalással zárult, amelynek célja az volt, hogy az érintett piac szereplői iránymutatást kapjanak a közösségi médiában történő reklámozással kapcsolatos versenyhatósági elvárásokról. 2017-ben a GVH #Megfeleles#Velemenyvezer címmel útmutatót is kiadott a témában, hogy további iránymutatást nyújtson a piaci szereplőknek.

A GVH tavaly utóvizsgálatban ellenőrizte a három véleményvezér által vállalt kötelezettségek teljesítését, és kettőjük esetében (Rubint Réka és Dukai Regina) a vállaltak nem megfelelő teljesítését állapította meg.

Így Rubint Réka és a rajta keresztül reklámozó kozmetikai cég összesen 5 millió, míg Dukai Regina és a vele szerződő, influenszereket közvetítő médiaügynökség összesen 4 millió forint bírságot kapott.

A koronavírus-járvány hatására megszaporodtak a vírusokkal és baktériumokkal szemben védelmet kínáló termékek és szolgáltatások illetve hirdetéseik. Mi az, amire figyel a GVH, mi számít megalapozatlan, tisztességtelen reklámozásnak? Eddig hány esetben kellett bírságot kiszabni, és összesen mekkora értékben?

A jelenlegi helyzetben a vírus ellen védelmet ígérő, vagy a védekezést segítő termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban fokozott elvárás a fogyasztók tisztességes tájékoztatása. A GVH korábban szóba került „sweep” akcióinak eredményei alapján a leggyakoribb, kifogásolható gyakorlatok közé a koronavírus fertőzés megelőzésére vagy annak gyógyítására vonatkozó, ugyanakkor a megfelelő tudományos alátámasztást valószínűsíthetően nélkülöző állítások, illetve a termékkészletek gyors fogyására utaló és nem valós árkedvezményeket mutató, fogyasztókat sürgető állítások tartoznak.

Előfordult a feltártak alapján olyan is, hogy egyes weboldalak orvosnak látszó személyeket jelenítenek meg, akik ugyanakkor nem valósak vagy nem rendelkeznek orvosi diplomával. Több esetben felvetődött annak gyanúja is, hogy a weboldalak üzemeltetői törlik a negatív fogyasztói kommenteket, illetve megjelenítettek vélhetően valótlan vásárlói véleményeket is.

Idáig négy esetben indult meg versenyfelügyeleti eljárás ilyen termékek értékesítésével összefüggésben, de egyik vizsgálat sem zárult még le.

Új digitális stratégiát hirdetett nemrégiben a GVH. Mi ennek a lényege?

A digitális piacok térnyerése, a kereslet és kínálat speciális jellemzői, és különösen a fogyasztói döntések különleges, más piacoktól eltérő sajátosságai szükségessé tették azt, hogy a GVH stratégiai szempontból átgondolja, milyen új szempontok, eszközök és prioritások alkalmazásával tudja a fogyasztói érdekeket érvényesíteni ezeken a piacokon is.

A cél az, hogy a GVH lépései, gyakorlatai, beavatkozásai, üzenetei összhangban álljanak a digitális gazdaság által életre hívott üzleti modellek és kereskedelmi gyakorlatok gyors fejlődésével. Stratégiánk része például a hatékony és gyors reagálás lehetőségének megteremtése a digitális termékek és szolgáltatások piacain felmerülő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok észlelése esetén, hiszen ezeken a piacokon kiemelten fontos lehet a korai beavatkozás és az eljárások minél gyorsabb lefolytatása. Azt gondolom, hogy jelentős eredményeket értünk már el ezen a területen, hiszen számos példaértékű döntés született például a Facebook és a Booking.com elleni ügyekben és számos hazai szereplő ellen is folyamatban van idevágó eljárás, például szállás.hu, alza.hu, VIBER ügyek.

De nemcsak büntetésekkel, hanem iránymutató eszközökkel is segítjük a digitális piacok tisztességes piaci működésének fejlődését, például az influenszer jelenség területén egyértelmű kereteket tudtunk adni a jogszerű reklámozásnak.