GVH elnök: Szintet léphetünk a nemzetközi versenyjog terén

- Nemrég került a Parlament elé a legutóbbi gyorsított ágazati vizsgálatuk az online szállásfoglalás piacról, amelyben a Booking.com is érintett volt. Hogyan áll ez az ügy?

A vizsgálatot kevesebb mint két hónap alatt elvégeztük. A szakértő kollégáim több javaslatot is tettek a nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű turisztikai ágazat versenyének, illetve a hazai szereplők versenyképességének fenntartása és élénkítése érdekében. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága már meg is tárgyalta a vizsgálatunk eredményeit. Minden reményünk megvan arra, hogy a javaslataink jogszabályi szinten hasznosuljanak a közeljövőben. Elengedhetetlen, hogy a hazai szállásadók a jövőben hatékony panaszrendezési és panaszkezelési megoldásokat találhassanak a nyárihoz hasonló helyzetekben. A vizsgálatunk alapján ugyanis a felek közötti tárgyalási- és szerződéses viszonyok egyenlőtlenek, így a köztük létrejövő megállapodások rendszerint ugyan részletes szabályokat tartalmaznak a szállásadók szerződésszegéseinek kompenzációra, jogkövetkezményeire – azonban nélkülözik mindezeket a globális online platformok oldalán történő esetleges mulasztásokkal kapcsolatban. Álláspontom szerint ezen változtatni kell.

- A Nemzetközi Versenyhálózat irányító testületének tagjává választották a napokban. A kelet-közép-európai régióból először lett választott tagja a magas szintű versenyjogi testületnek. A GVH újításainak, vagy inkább Magyarországnak szól ez az elismerés?

Elsősorban szeretett hazánknak, Magyarországnak szól és közös munka eredménye. Sok munkatársam éveken át tartó magas színvonalú szakmai hozzájárulásával, kitartó szorgalommal, a magyarokhoz méltó bátor kiállással, és mindig innovatív kezdeményező készséggel tudta ezt elérni a GVH, közösen a jogalkotókkal. A magyar kormány tettrekészsége, az Országgyűlés versenyt pártoló nyitottsága, jogalkotási hatékonysága is kellett ahhoz, hogy kiérdemeljük ezt a lehetőséget.  Ezzel a GVH egy újabb szintet léphet a nemzetközi versenyjogi térben. Ez egy újabb lehetőség arra, hogy megmutassuk a világnak azt, hogy a versenyjogban komolyan kell számolni a magyarokkal.

- Komolyan kell számolni?

Meggyőződésem, hogy igen. Világviszonylatban egy kisméretű, nyitott gazdaságnak számítunk – a versenyviszonyok felett őrködő GVH sem nagy szervezet –, de ennek ellenére vannak jó eszközeink és eredményeink, ami után egyre többen érdeklődnek. Az irányító testületi tagság alkalmat ad arra is, hogy a gazdasági és versenyhatósági együttműködések összekapcsolásán dolgozzunk, ne pedig a versenyt korlátozó szétválasztáson. Ezért is kiemelt jelentősége van a nemzeti versenyhatóságnál a szolgálatszervezésnek, a két elnökhelyettes, a főtitkár, a versenytanács tagok szakértelmének, és néhány kiemelkedően teljesítő irodavezetőm munkájának, melyet ezúton is köszönök.

- Mikor alakult és hány tagja van a Nemzetközi Versenyhálózatnak (ICN)?

A Nemzetközi Versenyhatóságok Hálózata (ICN) 2001-ben alakult, melynek jelenleg 141 ország nemzeti versenyhatósága a tagja. A szervezet olyan informális fórum, amelynek keretében a világ versenyhatóságai megosztják egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat, és egyeztethetnek az aktuális versenypolitikai trendekről, illetve azok változásairól. Az ICN munkájának két fő területe a gyakorlati együttműködés, illetve véleménycsere és a stratégiai irányok meghatározása. Az előbbi a versenyjog és versenypolitika teljes egészét lefedő munkacsoportokban zajlik. Ezek közül a GVH jelenleg is tagja és társelnöke a versenyhatóságok hatékonyságával foglalkozó munkacsoportnak. A stratégiai irányok meghatározásának fő fóruma az irányító testület (SG). Ezen kívül a Kooperációs Speciális Projekten is dolgozik a GVH az amerikai, az ausztrál, az olasz és a portugál versenyhatóság mellett.

- Mióta tagja a GVH a Nemzetközi Versenyhálózatnak?

A hálózathoz a GVH 2002 januárjában csatlakozott. Az azóta eltelt 21 évben különböző munkacsoportjaiban (Fúziós Munkacsoport, Kartell Munkacsoport, Egyoldalú Magatartások Munkacsoport, Versenypártolási Munkacsoport, Versenyhatóság-hatékonysági Munkacsoport) számos, komoly szakmai értékkel bíró tanulmányt, jelentést, ajánlást dolgozott ki. A GVH különösen aktív volt a Kartell Munkacsoportban, ahol 2005 folyamán megalkotott egy, az ICN valamennyi taghatóságának kartellszabályozási rendszerét felmérő kérdőívet.

A Gazdasági Versenyhivatalt 2021-ben a házigazdája lehetett a világszervezet éves konferenciájának. Bár a Covid-19 okozta pandémia alatt online lebonyolítású volt a budapesti konferencia, azonban óriási érdeklődés övezte.

Több mint 130 ország 1767 versenyjogi szakembere, valamint 100 előadó vett részt 2021-ben az ICN 20. jubileumát is ünneplő magyar szervezésű nemzetközi konferencián. Ekkor mutattuk be a környezeti fenntarthatóság és a versenyjog kölcsönhatásait vizsgáló, úttörőnek számító nemzetközi felmérésünket. 

- Az irányító testületnek hány tagja van? Mely országok vezetői vesznek részt a munkában?

Az irányító testület 21 fős. Rajtam kívül tagja még a testületnek Ausztrália, Brazília, Kolumbia, Kanada, az Európai Bizottság, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Japán, Korea, Kenya, Mexikó, Portugália, Szingapúr, a Dél-afrikai Köztársaság, Spanyolország, az Egysült Királyság, az Egyesült Államok két versenyfelügyeleti szervének (FTC, DOJ) vezetői.

- Melyek azok a szakmai területek, eredmények a GVH munkájában, amelyre más országok kíváncsiak?

A pénzromlás több országot is érint. Az infláció ellenei küzdelemben Magyarországon alkalmazott gyorsított ágazati vizsgálatok módszertana és hatékonysága után többen érdeklődnek, de elismeréssel szólnak az online Árfigyelő rendszerről is. Továbbá előkelő helyen vagyunk a mérési hatékonyság kutatásában, az úgynevezett ex-ante assessment módszer alkalmazásában, amit nem csupán antitröszt ügyeknél használunk, hanem szeretnénk kiterjeszteni a fogyasztóvédelmi típusú jogsértésekre is. A fenntarthatósági megfontolások és versenyjog kapcsolatát naprakészen vizsgáljuk másokhoz hasonlóan azért, hogy ne érje a GVH-t váratlanul, ha pl. környezetvédelmi céllal működnek együtt a cégek. Számos fogyasztóvédelmi típusú tapasztalatunk van a rangsorolás, az ajánlórendszerekről szóló tájékoztatás, fogyasztói értékelések, a sötét mintázatok, a fogyasztói adatok elszívása, a célzott reklámozás és a zöldrefestés tekintetében, melyeket útmutatók formájában szívesen megosztunk.

A GVH egy oktatóközpontot is működtet Budapesten, közösen az OECD-vel. Erről mit kell tudni?

A magyar versenyhatóság 2005 óta működteti az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központot (ROK). A ROK az OECD és a GVH szakmai hátterére építve, oktatási és szakmai programok szervezésén keresztül nyújt segítséget, elsősorban a közép-, kelet- és délkelet-európai országok számára a versenypolitika, versenyjog és a versenykultúra fejlesztése, valamint a versenyhatóságok munkájának elősegítése érdekében, hozzájárulva a kedvezményezett országokban a verseny javításához és ezzel a gazdasági növekedéshez. A ROK révén Magyarország és a GVH vezető szerepet kapott a régión belül az átmeneti gazdaságok fejlesztésében való részvétel és technikai segítségnyújtás terén. Ezenkívül segítséget nyújtunk az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató nyugat-balkáni országoknak, valamint elkezdtünk dolgozni egy versenyjogi együttműködési rendszeren a Türk Tanács tagállamaiban működő versenyhatóságokkal. Az Európai Versenyhatóságok versenyjogi és fogyasztóvédelmi munkacsoportjaiban is komoly szerepet vállal a GVH, mely szintén számíthatott a választásban.