Hamarosan eljöhet a zöld kötvények korszaka

Interjú2020. máj 19.Harsányi Péter

A klímasemlegesség eléréséhez 2050-ig összesen nagyságrendileg 40 ezer milliárd forintot kell környezetbarát beruházásokra költeni. Ebből kifolyólag a zöld beruházási igény éves szinten megközelítheti a magyar GDP 2-3 százalékát. Ez a zöld kötvények „malmára” is hajthatja a vizet, hiszen az egyik hatékony finanszírozási eszköz lehet a beruházásokhoz – mondta Gyura Gábor, az MNB Fenntartható pénzügyekért felelős főosztályvezetője a növekedés.hu-nak adott interjújában.

Mitől lesz egy kötvény zöld? Melyek a zöld kötvények fontosabb jellemzői?

Míg egy hagyományos kötvény esetén szabadon elkölthető a befolyó forrás, addig a zöld kötvény kibocsátója vállalja, hogy környezet- és klímavédelmi célokra, zöld technológiákra fordítja a befolyó összegeket.

Zöld technológiának számítanak például a megújuló energiát termelő nap-, szél- és vízerőművek, de az alacsony károsanyag kibocsátású járművek gyártása, a megfelelő vízgazdálkodás, hulladékkezelés, az erdőtelepítés és a fenntartható földhasználat is beletartozik ebbe a kategóriába.

A zöld beruházások szinte minden gazdasági ágazatban értelmezhetők. A lényeg tehát, hogy a szereplők környezeti fenntarthatóság előmozdítására költsék a forrásokat.

Milyen tapasztalatok vannak a zöld kötvények kibocsátása terén Euróbában és világviszonylatban?

2007-2008-ban indult el a zöld kötvények kibocsátásának első hulláma az Európai Beruházási Bank és a Világbank részvételével. Ezt követően léptek be a piacra a vállalatok, az önkormányzatok, a kereskedelmi bankok, majd némileg később maguk az államok.

A közép-kelet-európai régióban elsőként Lengyelország bocsátott ki 2016-ban zöld államkötvényt. A forrásbevonással a lengyel állam zöld projekteket finanszíroz, főként a közlekedési, mezőgazdasági és energiaszektorban.

A régiónk alapvetően le van maradva a zöld beruházások és kötvénykibocsátások terén. Eddig zöld állampapírt Lengyelországon kívül csak Litvánia bocsátott ki, itt egyébként főként épületek energetikai fejlesztésére használták azt. Vállalati zöld kötvényeket pedig a térségben csak Szlovéniában, Észtországban és Lettországban dobtak piacra.

Tavaly világszinten összesen 250 milliárd dollárt tettek ki az állami, a vállalati és a banki zöld kötvénykibocsátások. Ehhez képest a kelet-európai aktivitás eltörpül a maga néhány milliárd dolláros értékével.

Napjainkban mellesleg már minden kontinensen zajlik a zöld kötvények értékesítése, és az államok is egyre aktívabb kibocsátók. A koronavírus kirobbanásáig Németország, Spanyolország, Belgium, Mexikó, Egyiptom, Chile, Indonézia, a Fidzsi-szigetek, Nigéria és számos afrikai ország is tervezte a zöld államkötvényekkel való megjelenést.

Mikor bocsáthat ki Magyarország zöld kötvényeket?

Keretes írás

A Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) eredetileg 2020 második felére tervezte a zöld állampapírok kibocsátását. A jelenlegi piaci körülmények azonban jelentősen befolyásolhatják a korábbi terveket. Az eredetileg kommunikált hírek szerint Kínában vagy Japánban bocsáthat ki Magyarország jüanban vagy jenben denominált, 3 és 5 éves futamidejű zöld állampapírokat. Emellett hosszabb távon egy zöld lakossági állampapír bevezetését is elképzelhetőnek tartja az ÁKK.

Eddig még nem került sor hazánkban zöld kötvények kibocsátásra sem az állami, sem vállalat vagy kereskedelmi bank által. Ezért is lesz fontos mérföldkő az első ilyen esemény.

Az Magyar Nemzeti Bank határozott szándéka, hogy a jövőben beinduljanak, majd növekedjenek a zöld kibocsátások. Ennek érdekében a jegybank megvizsgálja, hogy milyen eszközökkel lehet a kibocsátásokat elősegíteni. A koronavírus-járvány lecsengése után az MNB például egyeztetni fog a bankokkal annak érdekében, hogy kilépjenek a zöld jelzáloglevélpiacra, amely a banki kötvénypiac egyik fontos részhalmaza.

Az MNB évente milyen összegű kibocsátási célsávot tartana ideálisnak?

Az MNB elsődleges célja rövidtávon az, hogy létrejöjjön a zöld kötvények piaca és legyen elegendő likviditás. Konkrét célsávot a kibocsátott volumenre vonatkozóan ebből kifolyólag még nem határozott meg a jegybank.

Az állami klímasemlegességi vállalások jelentősen befolyásolják a beruházási igényeket. A klímasemlegesség eléréséhez 2050-ig összesen nagyságrendileg 40 ezer milliárd forintot kell környezetbarát beruházásokra költeni. Ebből kifolyólag a zöld beruházási igény éves szinten megközelítheti a magyar GDP 2-3 százalékát.

Ez a zöld kötvények „malmára” is hajthatja a vizet, hiszen az egyik hatékony finanszírozási eszköz lehet a beruházásokhoz.

Mennyiben befolyásolhatja a zöld kötvények kibocsátását nemzetközi szinten a koronavírus elterjedése?

Jelen pillanatban ez a piac is befagyott. Túl erős a turbulencia a piacokon és más prioritások vannak: idén márciusig a 2019. évi azonos időszaki kibocsátások csupán mintegy ötöde valósult meg. A helyzet normalizálódása után ugyanakkor újra megnőhet az aktivitás.

A korábbi becslések szerint az idei évben 350 milliárd dollár értékben bocsáthattak volna ki világszerte zöld kötvényeket. A járvány elterjedésével ez a szint valószínűleg nem fog teljesülni. Bíztató azonban, hogy Kínában máris újra indultak a kibocsátások.

Megfigyelhető-e eltérő árazás a hagyományos kötvényekhez képest?

Összességében nem tapasztalható lényeges eltérés az árazásban. A Franciaország által 2017-ben kibocsátott zöld állampapírok például bő 0,1 százalékponttal alacsonyabb hozam mellett keltek el, mint a hagyományos államkötvények. Ezzel szemben Lengyelországban a megszokotthoz képest drágábban tudtak forrást bevonni. A lengyel zöld kötvények esetében nagyságrendileg 0,1 százalékponttal volt magasabb a befektetők által elvárt hozam.

Inkább a befektetői körben vannak nagyobb különbségek. A kelet-európai zöld kibocsátásokkal elérhetővé válnak olyan befektetők is, akik alapesetben nem vásárolnak ebben a régióban.

A zöld kötvényekkel egyértelműen szélesíthető a befektetői bázis, miután számos nagy, globális mandátummal rendelkező befektetési alap erős keresletet támaszt e termékkör iránt.

Ráadásul a zöld kötvények vásárlói általában lejáratig tartják a papírokat. Ez érdemben hozzájárul ahhoz, hogy alacsony szinten maradhassanak a másodpiaci hozamok.

Hogyan lehet ellenőrizni, hogy egy vállalat betartja-e a zöld vállalásokat?

Az MNB-nek egyelőre még nincs jogköre ezt ellenőrizni. Külső könyvvizsgálót ugyan bevonhatnak a felek, aki nyomon követi a tényleges forrásfelhasználást, de ez a gyakorlat még csak ajánlás szintjén van, bár egyre erősebb elvárás a piacon. Jelen pillanatban egyfajta önbevallásos rendszer működik.

Az Európai Unióban a szabályozás az auditori ellenőrzés irányába mozdulhat el. Ez segíthet abban, hogy a zöld kötvények ténylegesen teljesítsék a kapcsolódó környezeti vállalásokat.