Hazai kkv-k külföldi terjeszkedését segítik
InterjúA Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap a határokon átívelő gazdasági együttműködések létrejöttét ösztönzi. Csuhaj V. Imre elnök-vezérigazgatóval az országhatárokon átnyúló tevékenységekről beszélgettünk. Mi az alapkezelő által kezelt Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap szerepe?
Az alap célja egyrészt a hazai vállalkozások a Magyarországgal szomszédos országokba való terjeszkedésének elősegítése tőkeinjekcióval, másrészt pedig az onnan hazánkba érkező innovatív vállalkozások támogatása. A lényeg, hogy
a projekteket két tényező határozza meg – Magyarországon, illetve valamely szomszédos országban kell működnie.
Akár eredően magyarországi, akár határon túli cégről van szó, a befektetések valamennyi esetben Magyarországon valósulnak meg. A határon átnyúló üzleti projekteket 20 milliárd forintos keretösszegből támogatjuk. 
Melyek a leggyakoribb, preferált célországok?
Igyekszünk a pénzt olyan területekre kihelyezni, ahol a leginkább segíthetünk a magyar kkv-knak, ilyen ország például Szlovákia, Románia, vagy Szerbia. Emellett azt tapasztaljuk, hogy egyre több az érdeklődő Horvátország, illetve Szlovénia irányából is. Elméleti síkon természetesen Ausztria is potenciális célország lehet, de a fejlett tőkepiac nem igényel akkora tőkepótlást mint az előbb említettek.
Milyen elvek alapján működik az alap?
A nemzetstratégiai és régiós gazdaságépítési célok előremozdítását szolgáló alap befektetéseinek maximuma 480 millió forint, jellemzően 4-5 éves időtávra. Fő szabály - az összes többi alaphoz hasonlóan -, hogy
a megszerzett tulajdonrész nagysága 10-49 százalék között lehet, tehát minden esetben csendestársként veszünk részt a vállalkozás életében.
Milyen fejlemények vannak a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Tőkealapnál?
Mostanáig összesen 1,8-2 milliárd forint értékű ügyletről tárgyalt a befektetési bizottság. Van olyan, amelyre már szerződést kötöttünk és folyósítottuk a szerződött összeget, de akad olyan is, ahol a szerződést már aláírtuk, de még - a feltételek nem teljes körű rendelkezésre állása okán - nem fizettünk. S persze vannak olyan befektetések is, ahol hamarosan megszületik a döntés.
Eddig hozzávetőlegesen egymilliárd forint értékű szerződést kötöttünk de további közel 800 millió forint értékű ügyletről születik hamarosan megállapodás.
Elképzeléseink szerint idén a tavalyi érték két és félszeresét szeretnénk befektetni, elsősorban az egészségügy, a fémipar és az agrárium területén. Minden esetben olyan projektekben gondolkodunk, amelyeknek vannak magyarországi lábai.
Mely piacokon volt a legerősebb az érdeklődés?
A legerősebb aktivitást Erdélyben tapasztaltuk, de meg szeretnénk jelenni a szlovák, a szlovén és a horvát piacon is. Többek között egy szigetszentmiklósi logisztikai céggel kötöttünk már együttműködési megállapodást, egy másik nagy informatikai céggel pedig szintén a román piacra készülünk.
Kolozsvárott coworking iroda indítását is tervezzük, amelyet hosszabb távon inkubációs központtá szeretnénk fejleszteni.
Ez a program önmagában is megállja a helyét, de előnyt jelent, hogy információs központként is működhet, amelyen keresztül el lehet érni a potenciális célvállalatokat. Azért esett a választás Kolozsvárra, mert a román főváros után ez a legnagyobb gazdasági központ, mintegy négyszázezres lakossággal és hat egyetemmel – melyek közül kettőben IT-oktatás is folyik. Így jó az esély a 115 munkaállomással rendelkező szolgáltatás iránti jelentős igény megjelenésére.
