Megnézik, milyen képességei vannak a hazai munkavállalóknak - A jövő oktatását is befolyásolhatja az eredmény

A felmérés során milyen jellegű kérdésekre kell a munkavállalóknak a munkájukkal kapcsolatban válaszolniuk? Hogyan lehetséges mérni a vizsgált kompetenciák mindennapi életben való hasznosulását?

A PIAAC felmérés egy nemzetközi kutatás, amelyben a 16-65 éves felnőtt népesség elemi olvasási, számolási és adaptív problémamegoldó képességeit vizsgáljuk. Az OECD koordinálja és 32 országban egyszerre zajlik a felmérés, azonos módszertan szerint. Két részből áll maga a kikérdezés.

Egyrészt egy háttér kérdőívet kérdezünk le, különböző demográfiai változókról, mint a nem, a kor és a családi állapot, ezután pedig rákérdezünk az iskolai végzettségre, képzésben való részvételre és a munkavégzéssel kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Olyan kérdésekre kell gondolni például, hogy milyen területen, milyen munkakörnyezetben dolgozik a válaszadó, mi a foglalkozása, csapatban, önállóan esetleg online formában tevékenykedik, vagy hogy mennyire monoton a munkája. Ezután kérdezünk rá a felmérés szempontjából leglényegesebb körülményekre, azaz hogy a vizsgált készségeket, mint az olvasás, írás és számolás, adaptív problémamegoldás mennyire jellemző, hogy a munkája során használja.

A kikérdezés második fele maga a direkt képességmérő teszt, amelyben különböző feladatokat kap a válaszadó, amiket meg kell oldania.

A felmérés során nyert adatok befolyásolhatják a jövő oktatáspolitikáját?

Nagyon remélem, hogy igen és azt gondolom, hogy erre van is szakpolitikai szándék, hiszen a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), valamint a KSH, illetve a Pénzügyminisztérium konzorciumban végzi ezt a kutatást. Az adatok részletes elemzését, kiértékelését az NSZFH végzi.

A korábbi években részt vett hasonló felmérésben Magyarország?

Ez már a második ciklus, amikor részt veszünk ebben a nemzetközi kutatásban. 2017-2018-ban volt már egy szinte ugyanilyen felmérés. Most annyi módszertani változás történt, hogy míg a korábbi ciklusban a feladatokat papíralapon is megoldhatták, addig idén kizárólag elektronikusan zajlik a felmérés. A 2017-2018. évi ciklusnak pedig már rendelkezésünkre állnak az eredményei.

Hol állhat Magyarország nemzetközi összehasonlításban? Van esetleg valamilyen előzetes várakozás arra nézve, hogy melyik készségek terén lehetnek a hazai munkavállalók lemaradva, illetve mely készségek terén lehetnek erősebbek?

Hagyományosan a felmérés eredményeit  egy 500 pontos skálán jelenítik meg. Minél magasabb a pontszám, az annál inkább a készségekben való magasabb jártasságot jelez.

Szövegértésben Magyarország felnőtt lakossága 264 pontot ért el a 2017-’18-as felmérés során, ezzel 2 ponttal maradt el az OECD átlagától. Ez nem szignifikáns különbség, a magyar eredmény gyakorlatilag megegyezik az OECD országokra jellemzővel.

A számolási feladatok során viszont jelentősen jobban teljesítettünk, mint az OECD, 10 ponttal haladta meg a magyar eredmény az OECD átlagot. A számolási képességek esetében az idősebb korcsoport és a nők tekintetében még nagyobb volt Magyarország előnye.

Ezzel szemben a problémamegoldó készség terén szintén az OECD átlaggal gyakorlatilag megegyező eredmények születtek a két legmagasabb késségszintet elérők aránya tekintetében (Magyarországon 28,5% volt az arányuk). Itt viszont egyértelműen látszik az életkori lejtő: a fiatalabb korosztályok egyértelműen jobban teljesítettek, mint az idősebbek.

Mekkora kihívást jelentett ez az új fajta felmérés a KSH-nak úgy, hogy most bonyolítják a Népszámlálást is?

A Népszámlálás mellett minden nagy kihívás, illetve maga Népszámlálás is nagy kihívás a KSH számára. Szerencsére a PIAAC felmérés hamarabb kezdődött, már szeptember elsején elindult a körülbelül 200 összeíró, hogy felkeresse a mintába került személyeket. Ez ugyanis egy reprezentatív lakossági felmérés, tehát nem az összes lakost keressük meg, hanem egy több mint 9 ezres minta alapján becsüljük a teljes 16-65 éves sokaságot. A felmérés egy hosszabb időszakot ölel fel, szeptembertől december végéig tart, így szerencsére a Népszámlálás előtt és után is van lehetőség a válaszadásra.

Kötelező a válaszadás a PIAAC felmérés során?

Nem, ebben az esetben a válaszadás önkéntes és név nélküli. Nagyon fontos, hogy tudják a válaszadók, hogy az adataikat a vonatkozó jogszabályoknak (Statisztikai törvény, GDPR rendelet) megfelelően kezeljük és a felmérésben résztvevők személyét nem lehet beazonosítani. A megadott információkat kizárólag összesítve statisztikai és kutatási célokra használják fel. Ez egyébként részben rossz is, mivel nagyon sokan érdeklődnek a válaszadók közül aziránt, hogy hogyan sikerült az ő tesztjük, de még nekik sem tudjuk megmondani, hiszen mi is csak összesítve kapjuk vissza az eredményeket az OECD-től.

Mennyire válaszolnak szívesen az emberek ezekre a kérdésekre?

Sajnos valamennyi lakossági adatgyűjtésünkre jellemző, hogy romlik a válaszadási hajlandóság.

Különösen igaz ez a hosszú adatfelvételek esetében, ez pedig egy hosszú felvétel, körülbelül másfél-két órát vesz igénybe a válaszadóktól. Mi ezt meg is próbáljuk honorálni,  egy 7500 forintos utalványt adunk azoknak, akik hajandóak ránk szánni ezt a hosszú időt.

Viszont ez egy érdekes és különleges mérés és kicsit más mint a megszokott kérdőívek, ez pedig egy kicsit motiválhatja a válaszadókat.

Milyen gazdasági hasznokkal járhat egy ilyen felmérés?

Egy ilyen felmérés a döntéshozókat ellátja azokkal a legfontosabb információkkal, hogy a munkaerő piacon a szükséges kompetenciák rendelkezésre állnak-e, illetve ha nem akkor milyen irányba kell fejleszteni.

Elérhetőek lesznek ezek az eredmények kutatási célból, vagy esetleg vállalkozások számára?

Igen, mind az OECD, mind pedig a KSH honlapján az összesített eredmények rendelkezésre állnak.

De magához az adatállományhoz is – természetesen azonosításra alkalmatlan módon – hozzájuthat mindenki, aki különböző kutatási célokra szeretné használni.

A Népszámláláshoz hasonlóan itt is jelentkezhetnek külsősök is összeírónak? Ha igen van még lehetőség jelentkezni?

Igen, külsős összeírókkal dolgozunk. Természetesen sokkal kevesebb összeíróra van szükség, mint a Népszámlálás esetén. Mivel szeptemberben indultunk, augusztusban volt a felvétel összeíróinak a toborzása. Körülbelül 200-250 összeíró járja most az országot. Ha kiesik valaki, vagy úgy látjuk további összeírókra van szükség, akkor tovább folytatódhat a toborzás. Ennél az összeírásnál azonban másféle képességekkel kell rendelkeznie az összeíróknak, mint más felméréseknél. Itt a társadalomtudományban, pszichológiában, pedagógiában való jártasság nagy előnyt jelenthet.