Itthon a válság igazán majd januárban indul - Bezárási hullám jöhet az éttermeknél

Hogy élik meg a magyarországi éttermek a mostani válságot?

Ez egy merőben más krízis, mint amit a COVID idején éltünk meg. A járvány alatt ugyan nyolc hónapig az éttermeknek zárva kellett tartaniuk, viszont a gazdaság ettől még tudott pörögni. Ahogy feloldódtak a korlátozások az emberek vissza is tértek a vendéglátóhelyekre.

Most viszont egy olyan válság közeledik, amelynél úgy fog csökkenni a vásárlóerő, hogy közben az alapanyagárak is emelkednek.

Mindezt tetézi, hogy jelenleg a vendéglők jó része munkaerőhiánnyal küszködik.

Már látni a visszaesést?

Bár több helytől halljuk, hogy hétköznap már elmarad a szokásos kereslet, egyelőre a magyarok zsebében még van pénz. Jelenleg érdemi visszaesésre nem került sor. Most még a turizmus is viszonylag élénk. Egyedül a távol-keleti és az amerikai látogatók maradnak el, mivel ők azt gondolják, hogy Magyarország túl közel van a háborús övezethez.

A nyugat-európaiak viszont a gyenge forint miatt szívesen jönnek hozzánk.

Ezt a válságot vajon mennyire fogja másként megélni egy vidéki és egy budapesti étterem?

A COVID alatt, amikor ki lehetett nyitni, egyértelműen azok az éttermek voltak előnyben, amelyek a magyar közönségre építettek. Hisz külföldiek nem nagyon jöhettek az országba. Így főleg a vidéki, illetve Budapesten a külvárosi helyek mentek jól. Most viszont lehet, hogy fordulni fog a kocka és épp azok az éttermek járnak rosszabbul, akik a magyar vendégkörre alapoztak.

A mostani válság azokat a drága éttermeket is érinti, amelyek elsősorban a tehetős vendégekből élnek?

Természetesen. Tévedés lenne azt hinni, hogy a "luxuséttermekbe" csak azok járnak, akik szeretik szórni a pénzt. Ez a válság pedig minden társadalmi réteget érint. A gazdagokat se kerüli el. Ráadásul a drága éttermek sokkal több energiát használnak, mint mondjuk egy italbolt. Emiatt pedig a kiadásaik is nagyobb léptékben növekednek.

A cukrászatok, a pékségek és a sütödék különösen nagy bajban vannak.

Náluk már van, hogy a költségek 30 százalékát az energiakiadások teszik ki. Sokaknak a költségei olyan nagyok, hogy azt már nem tudják áthárítani a vendégekre.

Akkor egy bezárási hullám küszöbén állunk?

Egészen biztosan. A vendéglátóhelyek valószínűleg januártól fognak nagy számban bezárni. Ezt az esztendőt a túlnyomó többség még végig akarja csinálni. Már csak azért is, mert a karácsonyi időszaktól még komoly bevételt remélnek a vendéglátósok. Sokan az év végi forgalomból akarnak tartalékot képezni.

Január-februárban viszont eleve mindig visszaesik a kereslet.

Ezért jó pár étterem valószínűleg úgy fog dönteni, hogy ezúttal nem két hétre, hanem inkább két-három hónapra húzzák le a rolót. Hisz minek fűtsék a téli időszakban az egységüket, amikor egyébként is alig jön be valaki? Helyette elég áprilisban kinyitni, amikor már a fűtési számlák is alacsonyabbak.

Magyarán szerintem sokan fognak szezonálisan bezárni. Utólag visszanézve egyébként kisebb csodának számít, hogy a COVID időszakot ennyi üzlet túl tudta élni. Mindehhez rengeteg elszántság kellett. Sajnos jó pár étteremnél a tartalékok elfogytak a járvány alatt és valószínűleg ezt az újabb válságot már nem fogják túlélni.

De nagyon reménykedek benne, hogy a túlnyomó többségnél, ha lesz is bezárás, az csak ideiglenes lesz.

Ám ahhoz, hogy az ágazat életben maradjon feltétlenül szükségünk van állami segítségre. A GDP termelésen belül a vendéglátás részaránya 10 százalék. A tervek pedig arról szólnak, hogy ezt az arányt 2030-ra 16 százalékra akarják feltornászni. Ez viszont csak akkor oldható meg, ha a vendéglátóhelyek életben tudnak maradni.

Nincs azaz agyafúrt üzleti modell, amellyel egy tízszeres gázáremelkedést ki lehet küszöbölni. Segítség nélkül nem megy.