Keserű kijózanodás - az európaiak az orosz–ukrán háború lezárását várják el vezetőiktől 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megingathatatlan támogatásáról biztosította Ukrajnát és – az eddig folyósított 83 milliárd eurón felül – javaslatot tett egy új, 50 milliárd eurós támogatási csomag létrehozására is. Mit szólnak ehhez az uniós polgárok?

Azt látjuk, hogy megváltozott a hangulat. A tavalyi kutatásunkban, amit év közben vettünk fel, látványosan harciasabb volt a kedv, minden bizonnyal a sokk, az elementáris felháborodás miatt.

A háború második évében viszont már a kijózanodás mutatkozik meg az európaiaknál. Ahogy az oroszok nem nyertek a háború elején, úgy az ukránok sem tudtak fordítani a kockán. A brüsszeli stratégia szerint egészen addig támogatni kell az ukrán felet, amíg az le nem győzi Oroszországot.

Könnyen elképzelhető, hogy Ukrajna az EU további finanszírozása ellenére sem lesz képes győzni.  Ahogyan azt azonban a bizottsági javaslat négy éves időhorizontja is mutatja, az elképzelés a háború elhúzódásához vezetne, ráadásul annak realitása erősen megkérdőjelezhető. A Századvég Európa Projekt kutatásának eredményei alapján, mindössze az európai uniós polgárok ötöde ért egyet a brüsszeli elképzeléssel, 72 százalékuk inkább annak alternatíváját választaná: tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket és azonnal véget vetne a háborúnak.

Mennyire oszlanak meg a vélemények, formálódnak háború és békepárti táborok?

A számok azt mutatják, hogy az egyetlen tagállam, amelyben a lakosság relatív többsége (49 százaléka) egyetért a Bizottság stratégiájával: Észtország. A háború azonnali lezárására vonatkozó álláspontnak minden más uniós országban abszolút többsége van, és az arány 20 tagállamban eléri a kétharmadot. A leginkább békepárti országok: Magyarország (89 százalék), Görögország (87 százalék), Málta (86 százalék), Ciprus és Szlovénia (85-85 százalék).

Jól látható egy földrajzi faktor is, minél közelebb van egy ország a konfliktushoz, annál jobban szeretné, hogy menjenek a támogatások Ukrajnába, ez leginkább a skandináv és balti államokra jellemző.

És vice versa, ahogy távolodunk Ukrajnától, úgy csökken a háború lakossági támogatottsága. Megkérdeztük azt is, hogy mit gondolnak az emberek a háború lezárásáról. A kutatás eredményei alapján a békepárti álláspontnak önmagában még nagyobb, 75 százalékos társadalmi támogatottsága van az Európai Unióban és valamennyi tagállamban meghaladja az abszolút többséget. Az országok relatív pozíciója az első kérdésnél tapasztalthoz hasonló: a békepárti tábor Észtországban és Finnországban a legkisebb (56-56 százalék), Cipruson (90 százalék), Görögországban (88 százalék) Magyarországon (88 százalék), Máltán (84 százalék) és Szlovákiában (84 százalék) pedig a legnagyobb.

Kiket kérdeztek meg, hogyan épült fel a kutatás?

2016-óta csináljuk az Európa Projektet, a migrációs hullám következményei egész Európát érintették, a Századvég ezért határozta el, hogy egy európai szintű kutatást indít. Immár hét éve vizsgáljuk az európaiak véleményét. A kör változott, kezdetben még csak a 28 uniós tagállamot fedte le, majd a brexit után kibővítettük a kört a Nyugat-balkáni országokkal, az Egyesült Királysággal és az EFTA egyes országaival.

Jelenleg 35 országban, egyenként ezer, reprezentatív módon kiválasztott ember véleményét kérdezzük. Egyes kérdéseket évről évre felteszünk, így már egy jelentős időhorizonton tudunk vizsgálódni.

Például?

Rendszeresen rákérdezünk arra, hogy a válaszadó háború esetén kész lenne-e az életét áldozni a hazája védelmében. Ebben nagyon nagy változásokat látunk, Nyugat-Európában jelentős visszaesés után a válaszadóknak csupán 25 százaléka válaszolt igennel, Magyarországon némileg jobb a helyzet, itt 50 százalék körüli az igenek aránya.

Benne van ebben a poszt-nemzeti gondolkodás térhódítása, de az is, hogy sokan most döbbennek rá, mivel is jár egy fegyveres konfliktus. A második világháború óta tartó hosszú békeperiódus után sokak számára vált most kézzelfoghatóvá, hogy mindez mennyire törékeny.

Mikor kezd el érződni a politikusok döntésein az, hogy az európai lakosság zöme a háború végét várja?

Sajnos ennek nem igazán vannak még jelei. Az elitek a szivárványkoalíció eszközével nagyon sok országban olyan kormányokat segítettek hatalomba, amelyek a háború és béke kérdésében a lakosság többségének véleményével is készek szembe menni, és a háborúpárti globalista álláspontot képviselik. A cseh kormány annak dacára támogatja a háborút, hogy az országban tíz- és százezres béketüntetések vannak. Bulgáriában felmondták az orosz gázszerződést, és a sort hosszan lehetne folytatni.

Ez persze néha visszaüt, Szlovákiában kormányváltást ért az, hogy a korábbi vezetés annyi fegyvert küldött Ukrajnába, hogy gyakorlatilag védtelen lett az ország, és Lengyelországban is rengeteg voksot vesztett a kormánypárt a harcias háborúpártiság miatt.

Ugyanez igaz Hollandiára is, bár itt az sem kizárt, hogy egy újabb szivárványkoalíció alakul, hogy Geert Wilderst elszigeteljék. Amíg ezek a szivárványkoalíciók többségben vannak Európában, addig a népszerűtlen döntéseket is keresztül tudják verni függetlenül attól, hogy mit akarnak az emberek