"Két telefonhívásra van szüksége egy tinédzsernek, hogy eljusson a droghoz"
InterjúEgyre többféle kábítószer, hagyományos és szintetikus tudatmódosító közül választhatnak manapság a fiatalok. Újabb és újabb szerek, dizájnerdrogok jelennek meg: elég egy kisebb változtatás a tudatmódosító kémiai szerkezetében, és máris egy új kábítószerrel állunk szemben. Az új szernek pedig új hatása van. Mindemellett a tudatmódosítószerekhez való hozzájutás lehetősége egyre könnyebbé vált. Hogyan tudnak a szülők lépést a kihívásokkal? A válasz röviden: sehogy. A helyzet azonban a valóságban nem ilyen kilátástalan, hiszen rengeteget tehetünk azért, hogy kamasz gyerekünk fel legyen vértezve a megfelelő tudással és érezze szülői támogatásunkat. Kürti László pszichológus, addiktológiai konzultáns osztja meg tanácsait velünk arról, mit tehetünk megelőzésként, és mikor érdemes szakember segítségét kérni.
Gyerekeink személyiségfejlődése szempontjából kiemelten fontosak a kamaszévek. Lelki egészség esetén kevesebb az önértékelési probléma, zökkenőmentesebb a külvilághoz való kapcsolódási képesség. Jobb esetben a határok feszegetése csak kisebb viharokat okoz szülő és gyermek között. A fogyasztói társadalom hatásait, ezen belül a social media jelenlétét lehetetlen kikerülni, ez a mindennapi életünk részévé vált. A megoldás a rugalmasságban és a megfelelő tájékozottságban rejlik. Kulcsfontosságú, hogy gyerekeink a kamaszodás szakaszában is megfelelő biztonságérzettel rendelkezzenek. A biztonságérzet ugyanis alapszükséglet. Hogyan tud a szülő a tudatmódosító szerek területén segíteni gyerekének?
Érzelmi támogatással, megfelelő kommunikációval, megértéssel és rugalmassággal
- így gondolja Kürti László pszichológus-addiktológiai konzultáns, aki szerint minden esetben próbáljunk meg beszélgetni kamaszgyerekünkkel, igyekezzünk megérteni őt, és ne habozzunk megosztani vele hasonló helyzetben született régi élményeinket.
Segíti a feloldódást, enyhítheti a gyerek gátlásait, ha látja: annak idején mi is kerültünk hozzá hasonló helyzetbe. Érdemes felidézni saját fiatalkorunkat, elmesélni kamasz csemeténknek, hogy mi miből tanultunk.
Meg kell bízzunk gyermekünkben
A saját élmények megosztása mellett nagyon fontos, hogy bízzunk meg a saját gyerekünkben. Még akkor is, ha ez időnként nehezünkre esik. A kételyek jogosak lehetnek akár korábbi füllentések, elhallgatások, hazugságok miatt. Mégis: a tudatmódosítószerek körüli kihívásban gyerekünk felé bizalommal kell lennünk. Ha a gyerek érzi a szülői bizalmat, könnyebben nyílik meg és osztja meg velünk a kérdéseit, gondjait.
Mint Kürti László hangsúlyozza:
az elrettentés módszere általában hatástalan, érdemi eredmény nem várható attól, ha megpróbáljuk elriasztani középiskolás gyerekünket a tudatmódosítóktól.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a kábítószerektől történő szülői elijesztés kontraproduktív. Tudomásul kell vennünk, hogy a tudatmódosítókhoz való hozzájutás - minden szigorítás ellenére - meglehetősen könnyű. Ahogy a pszivhológus-addiktológiai konzultáns fogalmaz: általában két telefonhívásra van szüksége egy tinédzsernek ahhoz, hogy hozzájusson egy-egy tiltott szerhez.
Elrettentés helyett őszinte ismeretátadás
Gyerekünk azáltal lesz védett, ha fel van vértezve megfelelő tudással - mutat rá a szakember, aki szerint az ismeretátadásnál segítsünk megfelelő, helytálló információkkal. A tudatmódosítókról szóló nyílt beszélgetésnél fontos, hogy a gyerek érezze a támogatásunkat, valamint azt, hogy segíteni szeretnénk neki. Töltsünk a gyerekkel minél több közös, minőségi időt, figyeljünk egymásra - hangsúlyozza Kürti László, aki azt is javasolja, hogy bizonyos alkalmakkor a mobiltelefont is száműzzük.
Ilyen alkalom lehet egy vasárnapi családi ebéd, kirándulás vagy közös társasjátékozás. Fontos, hogy az ilyen alkalmakat határozzuk meg előre, és egyezzünk meg róla a gyerekkel.
Gesztus lehet, ha nemcsak a gyerekkel tetetjük el az okostelefont, hanem mi is jó példával járunk elöl, és lenémítjuk vagy kikapcsoljuk saját készülékünket.
Hol alakul ki a leggyorsabban a függőség?
Fontos megkülönböztetnünk a kipróbálást a rendszeres szerhasználattól, e két fogalom nagyon távol áll egymástól - figyelmeztet Kürti László. Mint mondja, a leggyorsabban a cigarettánál illetve a nikotin tartalmú termékeknél (pl.iqos, snüssz, elfbar) alakul ki a függőség.
A marihuána vagy az LSD illetve a dizájnerdrogok esetében általában nem jön létre ilyen gyorsan az addikció.
A második legaddiktívabb szernek az alkohol számít.
A tudatmódosító szerek többége félelem nélküli állapotot örömérzetet, szorongásmentességet okoz - ezért próbálja ki a legtöbb tinédzser a drogokat. Általánosságban a függőség lassan alakul ki, ám vannak figyelmeztető jelek, ezért érdemes figyelnünk gyerekünk érzelmi állapotát és reakciót. Árulkodó jel lehet például a reakciók változása. Ha úgy látjuk, hogy gyerekünk rendszeresen tudatmódosítót használ, akkor külső szakember segítségét kell kérni a szülőnek.
Súlyos hiba, ha elfogadjuk, hogy a kábítószer a mindennapok részévé vált, és nem fordulunk pszichológushoz, addiktológiai szakemberhez.
A gondok szőnyeg alá söprése ellen szól az is, hogy a magyarországi törvények szigorúan büntetik a kábítószerek megszerzését, saját használatát, átadását másoknak, legszigorúbban pedig a kereskedést.
Veszélyeztetettség 15-16 éves kortól
A statisztikák szerint 18 éves koráig a fiatalok mintegy 60 százaléka próbálja ki a füvet, mintegy 10 százaléka pedig a keményebb tudatmódosítókat, például az ecstasyt, dizájnerdrogokat vagy a kokaint.
A kábítószert kipróbálók mintegy 10 százaléka válik problémás használóvá, ám ennek a 10 százaléknak is csak negyede szokik rá a kábítószerre
- összegzi a statisztikákat Kürti László. Mint fogalmaz, a veszélyeztetettség 15-16 éves kor körül kezdődik, és 21 éves kor körül
tetőzik.
A függőségnek két típusát különböztetjük meg: az egyik fogyasztó napi szinten használja a tudatmódosítót, s hozzátartozik a mindennapjaihoz. A másik típus csak alkalmanként, akkor viszont a kontrollvesztésig, azaz nem tudja abbahagyni a szer használatát.
Mindig van alapja a függőségnek
A függőség kialakulásának mindig van egy személyes alapja: ez lehet önértékelési zavar, feldolgozatlan trauma, érzelmi elhanyagoltság, kudarc, vagy épp ha a szülőnek nincs ideje arra, hogy a gyerekével elegendő időt töltsön
- húzza alá Kürti László, hozzátéve: elősegítheti az addikció kialakulását, ha a szülő is függőséggel küzd. Az addikciós gondok megoldását gátolja, ha a környezet elfogadja a szerhasználatot, ami beépül a mindennapi rendszerbe - teszi hozzá.
Mozgó labor
Óriási veszélyt jelent az ismeretlen összetételű tudatmódosító szerek, porok használata, bizonyos párosítások nyomán akár életveszélyes állapot is kialakulhat
- mondja a szakember, aki az ismeretlen hátterű anyagoknál az úgynevezett mozgó labor használatát tanácsolja. Ez egy tesztcsík, amely kémiai reagenst tartalmaz, ennek segítségével megtudható, pontosan milyen árut akar eladni a díler. A mozgó labor igénybevételével tehát ki lehet szűrni az egészségre különösen veszélyes porok keverékek megvásárlását és használatát.
