Kezdenek visszatérni a kisebb falvakba, érződik a Magyar Falu program hatása

Interjú2021. feb. 22.Szabó Anna

Egyetlen év leforgása alatt 900, korábban csökkenő népességű faluban emelkedett a lakosság száma - mondta el a Növekedés.hu-nak adott interjúban Gyopáros Alpár, Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos, akit a nemrég új elemmel bővült Magyar Falu program részleteiről kérdeztünk.

 Milyen lakosságcsökkenés volt tapasztalható az elmúlt évtizedekben a hazai kistelepüléseken?

2019-ig falvainkban tapasztalható volt – egy, az országosnál jelentősebb mértékű - népességcsökkenés. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003 és 2018 között 6,4 százalékkal csökkent a falvak népességszáma. Ennek a folyamatnak a megállítása érdekében indította útjára a kormány a Magyar Falu Programot, melynek végrehajtása 2019-ben kezdődött el. 

A programnak köszönhetően nagyon hamar pozitív változás állt be: a KSH 2020-as statisztikái alapján a korábban csökkenő lélekszámú kistelepülések közül 900 faluban növekedésnek indult a népességszám. 

A Magyar Falu program hosszú távú programnak indult, számomra is meglepő volt, hogy már egy-másfél év alatt ekkora eredményt sikerült elérnünk az intézkedéseknek köszönhetően.

Melyek a Magyar Falu program fő célkitűzései? 

A Magyar Falu Program célkitűzése a kezdetek óta a kistelepüléseken tapasztalható népességcsökkenés megállítása, amely a falusi életkörülmények javításán keresztül érhető el. Újra vonzóvá szerettük volna tenni a vidéket a fiatalok számára, hiszen egy faluban élni rengeteg előnnyel jár a városi életmódhoz képest. Gondoljunk csak a nagyobb személyes térre, a jó levegőre, csendre és a családias közegre, ahol a kisboltban ismerősként köszönti az embert az eladó. Azonban ahhoz, hogy egy fiatal pár lakhelyéül a falut válassza a várossal szemben, el kell érnünk, hogy a két lehetőség közt ne legyen szakadék az életminőség szempontjából.

Vagy máshogy megfogalmazva: a város és a falu közötti választás ne életminőség és életminőség, hanem életstílus és életstílus közti választássá váljon.

Milyen eszközökkel lehet ezt a visszatérést támogatni a program révén?

A Magyar Falu Program éppen ezért összetett program. Az elmúlt két évben három, az idei évtől pedig már négy alprogramon keresztül kínál lehetőségeket és megoldásokat a falvak és lakóik számára.

Az első pillér a helyi életminőség javítását szolgáló kisléptékű fejlesztések támogatása, amely pályázatokon keresztül történik. Ezek kedvezményezettjei a települési önkormányzatok, az egyházak, és a falusi civil szervezetek.

A pályázati célok közt szerepelt az elmúlt években többi között falusi utcák, járdák és kerékpárutak, faluházak, óvoda- és iskolaépületek, valamint orvosi rendelők felújítása; tanya- és falugondnoki buszok beszerzése; közösségi terek kialakítása; testnevelési- és sportinfrastruktúra fejlesztése; szolgálati lakások kialakításának támogatása.

Továbbá 2020-ban új pályázati célként jelent meg a falvakban működő civil szervezetek támogatása is. Az elmúlt két évben több mint tizenkétezer nyertes pályázatot tudtunk támogatni, több mint 130 milliárd forint összegben.

A második fontos pillér a falusi útalap, melynek célja a hazai mellékúthálózat állapotának javítása. Ezzel az intézkedéssel igyekszünk megkönnyíteni és gyorsítani a települések közti mindennapos ingázást. 2019 és 2022 között várhatóan több mint 2500 kilométernyi útszakasz fejlesztése történik meg.

A harmadik alprogram a családok otthonteremtését, letelepedését segítő falusi CSOK. Ennek keretében gyermekvállalástól függően akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető használt lakóingatlan vásárlására és egyidejű korszerűsítésére vagy 5 millió forint a meglévő otthon felújítására.

Milyen mérhető eredménye van eddig a falusi CSOK-nak?

Azt látjuk, hogy a falusi CSOK rendkívül népszerű, amit a számok jól tükröznek: 2019. július 1-jei indulása óta, eddig több mint 17 ezer család igényelte a vissza nem térítendő támogatást, több mint 91 milliárd forint értékben.

A kormányzat ezért idén január 1-jével újabb közel 200 településen tette lehetővé a falusi CSOK felvételét, így már 2678 településen igényelhető a támogatás.

Hogy állnak a kisboltok újranyitását célzó támogatások?

2021-től egy negyedik pillérrel bővül a Magyar Falu Program, amely a falusi kisboltok megmentésére irányul. Az elmúlt évtizedekben százas nagyságrendben zártak be főként alapvető élelmiszereket forgalmazó boltok a kistelepüléseken, a még működő vállalkozások nagy része pedig a lét/nemlét határán táncol. Ezért megoldást kellett találni a szolgáltatás fenntartására, hiszen nem mindegy hogy friss pékáruért, vagy egyéb alapvető élelmiszerért leugrik az ember a sarki kisboltba, vagy adott esetben hosszabb autóútra kell indulnia a legközelebbi üzletig.

A kisboltok megmentésére 45 milliárd forint áll rendelkezésre, amely összegből sokszáz faluban tudunk majd támogatást biztosítani üzleteknek, amelyet ingatlan vásárlásra, ingatlan fejlesztésre, eszközbeszerzésre és bértámogatásra vehetnek majd igénybe a vállalkozások.

Milyen keretösszeggel tudnak gazdálkodni a programban részt vevők, mennyi idő intervallumra nézve? Mikor indulnak az első pályázati kiírások?

A Magyar Falu Program sikeres, rengeteg pozitív visszajelzést kapunk maguktól a kistelepülésektől. Ennek egyik oka az, hogy a programot együtt alkottuk meg az érintettekkel, hogy minél inkább a helyi igényekre szabott keretek közt tudjunk segíteni, fejleszteni. A program indulását számos egyeztetés előzte meg. Több mint 120 találkozón vagyunk már túl országszerte, melyeken polgármesterekkel, civil szervezetek, egyházközségek képviselőivel, de közmeghallgatás keretében a falvakban élő emberekkel is tárgyalóasztalhoz ültünk. A program másik előnye, hogy rugalmas.
A polgári kormány kiemelten kezeli a vidéki Magyarország fejlesztését, ami az anyagi erőforrások tekintetében is megmutatkozik.

A Magyar Falu Program 2019-ben 150 milliárd forintos költségvetéssel indult, tavaly 210, idén pedig már több mint 250 milliárd forintot fordíthatunk a falusi életkörülmények javítására.

Az első pályázati kiírások már nyilvánosak, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztésére 20 milliárd forint, közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzésre és közösségszervező bértámogatására pedig egymilliárd forint áll rendelkezésre. A pályázatok benyújtására április 16-tól lesz lehetőség. Ezeken kívül megjelent a falusi kisboltok támogatásának szabályait tartalmazó rendelet is.

A koronavírus hatására látnak olyan tendenciát, ami a kisebb települések felé kiköltözésre utal?

Egyrészt a statisztikákból azt látjuk, hogy egyre több fiatal pár veszi igénybe a falusi CSOK-ot és választja a falusi életet a városi léttel szemben. Másrészt a kistelepülések polgármesterei is arról számolnak be, hogy a korábbi évekhez képest gyorsuló ütemben cserélnek gazdát az eladó ingatlanok.

A koronavírus valóban szemléletváltással járt a lakóhelyet illetően, a bezártságban felértékelődött a saját udvar, kert. Azonban azt gondolom, hogy a lakhelyváltoztatáshoz a pandémia önmagában még nem jelent kellő motivációt, egy ilyen döntés meghozatala komoly mérlegelést követően történik meg.

Van-e az adott településen óvoda, iskola, megfelelő felszereltségű orvosi ellátás, járhatóak-e az utak, megoldható-e helyben a bevásárlás, rendezett-e a településkép, van-e lehetőség állami támogatással saját otthonhoz jutni. És itt jön képbe a Magyar Falu Program, amely mindezekre a kérdésekre megoldást kínál. Azt látjuk, - a visszajelzések azt mutatják - hogy mindezen intézkedések együttes hatásának köszönhető, hogy az elmúlt időszakban valóban megindult egy bevándorlási folyamat a kistelepüléseink irányába.

Videók ajánlása vagy bármi