Nagy meglepetés! Hiába a járvány, jókorát esett a kiadásra kínált vendéglátóhelyek száma

Nem látni jelentősebb pánikot a kiadó kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek piacán – világított rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az elmúlt egy év során, azaz 2020 és 2021 februárja között Budapesten a kiadó kiskereskedelmi egységek száma – beleértve az utcai, udvari és az üzletházakban, plázákban lévő üzleteket – csupán 4 százalékkal bővült 1255-re.

A járványhelyzet és a turizmus szünetelése miatt a belvárosi kerültekben ugyanakkor már erőteljesebb kínálatbővülés figyelhető meg. Az ötödik kerületben 28, a hatodik kerületben 34, míg a hetedik kerületben 15 százalékkal nőtt a kiadó kiskereskedelmi üzletek száma – fejtette ki Balogh.

Vendéglátás

Kifejezetten meglepő, hogy a jelenlegi nehéz helyzet ellenére a vendéglátó egységek kínálata szűkült a fővárosban.

Jelenleg kevesebb vendéglátóhely közül válogathatunk, mint a koronavírus előtt.

Számuk 204-ről 166-ra süllyedt, mely nagyságrendileg 20 százalékos kínálat szűkülésnek felel meg. Még a turizmusnak legjobban kitett belvárosi városrészek esetében is csökkent a kiadásra szánt vendéglátóhelyek száma – tette hozzá Balogh László.

A vendéglátás hosszú távon változatlanul jó üzlet a fővárosban, különösképp a belvárosi kerületekben. A koronavírusra az ágazati szereplők átmeneti negatív sokként tekintenek.

Másfelől továbbra is nagyszámban vannak jelen azok a vendéglátósok, akik több évvel ezelőtt, az akkori jóval alacsonyabb árak mellett kötöttek bérleti szerződést.

Erre jó példa a belváros, illetve a Király utca környéke. A Király utca környezetében egy kis, közepes vendéglátóegységet 8-10 évvel ezelőtt még nagyságrendileg egymillió forintért ki lehetett bérelni hosszú távra. Az általános bérleti díj emelkedésnek és a lokáció  felfutásának eredményeképpen a járvány előtt már közel kétmillió forintot kellett fizetni egy hasonló adottságú vendéglátóhelységért.

Vagyis a tulajdonosnak nem érdeke átmenetileg leengedni a bérleti díjakat, miközben a bérlő sem szeretné elveszteni a kedvező szerződési feltételeket.

Sok esetben ugyanis egy régebben megkötött ötéves szerződés 5-10 évvel opcionálisan meghosszabbítható a bérlő kérésére. Vagyis, aki például 8 éve kötött szerződést, az a meghosszabbítási opciónak köszönhetően ma rendkívül kedvező bérleti díjat fizet, mely jellemzően csak az inflációval emelkedett.

A fenti példánál maradva, a bérlőnk havonta egy, évente durván 10 millió forinttal fizet kevesebb bérleti díjat az aktuális piaci szintnél. Ezek a bérlők nem szeretnének szerződést szegni a bérleti díj fizetésének elmulasztásával.

Bérleti díjak

A vendéglátó egységek bérleti díjainál „nincsen semmi látnivaló” Balogh László elmondása alapján. Budapesten a vendéglátóknál szűk 5 százalékkal 4540 forintra süllyedt csupán a kiadásra kínált helységek átlagos négyzetméterára.

A kiskereskedelmi üzlethelységek esetében szintén kismértékű árcsökkenés volt megfigyelhető. Egy budapesti kiskereskedelmi üzletet átlagosan 340 ezer forintért lehetett kibérelni a járvány előtt. Ez az átlagos kiadási ár napjainkban 328 ezer forintra módosult.

Online kiskereskedelem

Az online kiskereskedelem havi 30-40 százalékkal bővült a járvány kirobbanása óta. A fogyasztói szokások kezdenek átalakulni, a digitális csatornák erősödnek. Ez tartós negatív hatást fejthet ki a hagyományos kiskereskedelemi üzletek forgalmára. Részben ezzel is magyarázható a kiadásra szánt kiskereskedelmi üzletek kínálatának növekedése a fővárosban, különösképpen a belvárosi kerületekben.

Belvárosi plázák

A járvány a belvárosi plázákat is utolérte. A 6. kerületben lévő plázák által kiadásra kínált üzlethelységek négyzetméterára 32-33 ezerről 22 ezer forintra süllyedt – mutatott rá az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Mindez döntően a kijárási korlátozásokra, a turizmus visszaesésére, az otthonról történő munkavégzés elterjedésére és az online értékesítések felfutására vezethető vissza.