K&H-vezér: a járvány második hulláma likviditási válságot is előidézhet

Interjú2020. jún 19.Harsányi Péter

A kisebb vállalati ügyfeleink kénytelenek voltak likviditási tartalékaik jelentős részét felhasználni, de sikeresen vették az akadályokat – fejtette ki David Moucheron a növekedés.hu-nak adott interjújában. A K&H Bankcsoport vezérigazgatójának elmondása alapján két területet mindenképp megvédenek: dolgozóikat és innovációs képességüket. Mint mondta: a járvány alatt az ügyfelek viselkedése jelentős mértékben megváltozott: sokan elmozdultak a digitális megoldások felé és már nagyobb arányban használnak készpénz helyett számlapénzt is.

Meglátása szerint mennyire lehet gyors a gazdasági kilábalás Magyarországon, valamint a közép-kelet-európai régióban? Hogyan alakulhat a hazai GDP bővülési ütem idén és jövőre?

Jelenleg nagyon bizonytalan a helyzet. A bankok és más nemzetközi intézmények előrejelzései szinte naponta változnak. A KBC Csoport jövőre erőteljes gazdasági bővülést vár, ami Magyarországon az 5 százalékot is elérheti. Az idén azonban jelentős, akár 9 százalékos visszaesésre is számítunk.

A szűkülés mértéke nagyban függ attól, hogy lesz-e második hulláma a járványnak, illetve mennyire hatékonyan valósíthatók meg a költségvetési és jegybanki támogató intézkedések.

Nagyjából hasonló növekedési pályát várunk a Cseh Köztársaságban, valamint a közép-kelet-európai régióban általában. A koronavírus-járvány mindenképpen nagy megrázkódtatást okoz ebben az évben.

Hogyan készül a K&H Bank az elkövetkezendő nehéz időszakra? Milyen szinteken alakulhat a céltartalékolás és a profitabilitás Magyarországon, illetve várható-e létszámleépítés a bankon belül?

A járvány már az első negyedévben kedvezőtlenül befolyásolta az eredményeinket. A K&H Bank által eddig elszenvedett kár mintegy 8 milliárd forintra becsülhető, de ez csak a kezdet. A nemteljesítő hitelek és a kockázati költségek növekedése miatt jelentős veszteségek várhatók a következő negyedévben. A teljes KBC Csoport mintegy 1,1 milliárd eurós hitelveszteségre számít.

Magyarországon azonban a veszteségekkel ténylegesen majd csak 2021-ben, a hitelmoratórium lejárta után szembesülünk, addig csak becslésekre támaszkodhatunk. Ennek megfelelően a második negyedévben növekedni fognak a céltartalékok, a nyereségadatokat azonban továbbra is nehéz megjósolni.

Bár a Covid-19 óriási hatással van a gazdaságra, a magyar bankrendszer erős és ellenálló.

A bevételek csökkenése és a hitelveszteségek növekedése miatt jobban oda kell figyelnünk a költségeinkre, de arra törekszünk, hogy két területet mindenképp megvédjünk: dolgozóinkat és innovációs képességünket.

Miként vészelte át a karantént a K&H Bank? Megmarad-e valamilyen szinten a home office a banknál?

Az átállás nálunk zökkenőmentesen zajlott le. Az utóbbi néhány évben már számos lépést tettünk a digitalizálás és a távmunka irányába, így képesek voltunk kezelni a helyzetet, és az otthoni munka, illetve a digitális átállás nagyon jól működött.

Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell a fiókokban dolgozó munkatársaink fontos szerepét: ők a karantén teljes ideje alatt bejártak dolgozni, és folyamatosan kiszolgálták ügyfelinket. 

Az ügyfelek viselkedése jelentős mértékben megváltozott ezekben a nehéz időkben. A digitális szolgáltatásokat korábban mellőzők és a készpénzt előnyben részesítők a járvány ideje alatt a digitális megoldások felé mozdultak el, és már nagyobb arányban élnek a számlapénz használatával.

Mit gondol a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank esetleges összeolvadásáról? Mennyiben rendezné át az erőviszonyokat a hazai piacon egy ilyen fúzió?

Mindenképpen lenne hatása, mivel egy így létrejövő új nagybank kétségtelenül átstrukturálná a piacot. A KBC Csoport és a K&H Csoport többször hivatalosan is jelezte a kormánynak, hogy amennyiben a Budapest Bank eladósorba kerül, érdekelné a lehetőség, mivel úgy gondoltuk, versenyképes ajánlatot tudunk adni.

Mindazonáltal ez nem vonja el figyelmünket üzleti alaptevékenységünktől. Továbbra is ügyfeleink kiszolgálására és ügyfélkörünk bővítésére törekszünk, párhuzamosan fejlesztve szolgáltatásainkat és digitális megoldásainkat.

Meggyőződésem továbbá, hogy hosszabb távon – amennyiben a fúzió megvalósul, és általa új pénzintézet jelenik meg a piacon – megerősödne a K&H, mint alternatív pénzügyi szolgáltató, pozíciója. A K&H független magyar bank, amely egy nagy nemzetközi bankcsoport tagja.

Az elmúlt időszakban nagymértékben visszaesett a járvány által leginkább sújtott ágazatokban a fogyasztási hitelek, személyi kölcsönök folyósítása. Számos ügyfélkockázati profil esetében a bevezetett 5,9 százalékos maximális kamatláb nem fedezi a banki költségeket. Ön szerint szükséges-e a kamatplafon megemelése vagy a volumentől függően egy progresszív rendszer bevezetése?

Találóan foglalta össze a jelenlegi helyzetet. Véleményem szerint a kormány eredetileg nem azt akarta elérni ezzel az intézkedéssel, hogy a háztartások nehezebben jussanak hitelhez.

Azzal is egyetértek, hogy fontos, hogy a hitelek olcsók és széles körben elérhetők legyenek. Ha azonban a kamatbevétel a bevezetett kamatplafon miatt nem fedezi a felmerülő hitelkockázatot, a bankok nem fognak hitelezni, hogy elkerüljék a veszteségeket. Remélem, a kamatplafont még az év vége előtt felülvizsgálják.

Mekkora lehet a vállalati és a lakossági hitelezési dinamika 2020-ban és 2021-ben Magyarországon és a régióban? A K&H Bank milyen területekre fókuszál?

A válság idején is meglepően erős hitelkeresletet tapasztaltunk. Van ugyan lassulás, de korántsem az eredetileg jósolt mértékben. Ügyfeleink különösen a jelzáloghitelek és a Babaváró hitelek iránt érdeklődnek.

A vállalati oldalon szintén folyamatos a hiteligény, különösen a forgóeszköz-finanszírozási megoldások iránt. A beruházási, projektfinanszírozási célú hitelek iránti kereslet szintén egészséges szinten áll. Bizonyos területeken, például a kereskedelmi ingatlanok finanszírozása terén – a koronavírus irodai és kiskereskedelmi tevékenységre gyakorolt hatása miatt – lassulást figyeltünk meg, de összességében meglepően erőteljes kereslet mutatkozik a hitelpiacon.

Így meggyőződésem, hogy 2020 és 2021 nem lesz túl kedvezőtlen év hitelezési szempontból.

A K&H Banknál az ügyfelek hány százaléka élt eddig a hitelmoratóriummal?

Napi szinten nyomon követjük a számok alakulását. Idáig összesen lakossági ügyfeleink kevesebb mint 50 százaléka vette igénybe a moratóriumot. Természetesen vannak különbségek, a személyi hitelek és a Babaváró hitelek esetében ez az arány magasabb.

A vállalati oldalon ugyanez a szám 40 százalék alatt van, ami azt jelenti, hogy nagyon erős hitelportfolióval rendelkezünk.

Ezen kívül azt tapasztaltuk, hogy likviditási pozíciójuk megerősítése céljából inkább a kisebb cégek döntöttek úgy, hogy élnek a moratórium lehetőségével. A nagyobb vállalatok könnyebben túljutnak ezen az időszakon külső segítség nélkül.

A K&H Bank vállalati ügyfelei hány hónapos működést tudnak átvészelni, amennyiben elhúzódna a járványhelyzet?

Ez attól függ, hogy a válság milyen irányt vesz. A vállalati ügyfelek sérülékenységét két fő tényező befolyásolja. Egyrészt bizonyos ágazatokat nagyobb mértékben sújt a járvány. Leginkább a szállodák, éttermek és termelő ágazatok szenvedik meg. Másrészt nagyon fontos a vállalkozás mérete is. A kisebb cégek jellemzően több nehézséggel küzdenek, mivel átlagosan jóval kisebb készpénztartalékkal rendelkeznek, mint a nagyobb vállalatok.

A nagyvállalatok általában ellenállóbbnak bizonyultak a járvány kapcsán. Bár kisebb vállalati ügyfeleink kénytelenek voltak likviditási tartalékaik jelentős részét felhasználni, sikeresen vették az akadályokat. Semmi szokatlant nem észleltünk plusz likviditási igényeikkel kapcsolatban.

A magyar üzleti szektor összességében véve meglehetősen ellenállónak bizonyult, a vállalatok túl fogják élni a járványt. Jelenleg a legnagyobb kockázatot a koronavírus esetleges második hulláma jelenti, amely óriási gazdasági károkat okozhat és likviditási válságot idézhet elő.

Mit gondol az új bankadóról?

Magyarország élen jár a bankok megadóztatása terén. A bankok már kiveszik a részüket a közös teherviselésből a hitelmoratóriummal, amely körülbelül 55 milliárd forintba kerül a szektornak.

Az új bankadó plusz teher. A jelenlegi válságot nem a bankszektor okozta, mi éppúgy megszenvedjük, mint más gazdálkodó szervezetek. Igyekszünk olcsón hitelezni, ami nagyon fontos a növekedés előmozdításához.

A bankadó rontja a bankok nyereségességét, így a költségek visszafogásához és óvatosabb hitelezéshez vezet. Természetesen betartjuk az előírásokat és befizetjük az adót.

Milyen kezdeti tapasztalataik vannak az MNB által indított Növekedési Hitelprogram Hajrával kapcsolatban?

A K&H Bank a piacon az elsők között vezette be az NHP Hajrát. Nagyon jó programnak tartom. Átbeszéltük a részleteket az ügyfeleinkkel és segítettünk nekik abban, hogy élni tudjanak a kínálkozó lehetőséggel.

Az új program egyik nagyon fontos jellemzője, hogy forgóeszköz-hitelezési megoldásokat is kínál, ami a jelen körülmények között óriási segítséget jelent a kis- és középvállalkozások számára likviditási pozíciójuk javításához és megerősítéséhez.

Ami a hosszabb futamidejű beruházási hiteleket illeti, az ügyfelek egy része még kivár. Jelenleg túl nagy a bizonytalanság, de az NHP Hajrá keretében igényelhető középtávú beruházási hitelek jelentős segítséget nyújtanak majd a növekedéshez.

Az igénybevevőknél nem beszélhetünk tipikus megoszlásról a vállalkozástípusok között. Talán valamivel több a mezőgazdasági és élelmiszeripari cég, de nem nagy a különbség. A program keretében általunk eddig leszerződött hitelek összértéke közel 10 milliárd forint.

Van-e olyan eleme a belga kormány által bevezetett gazdaságvédelmi intézkedéseknek, melyeket idehaza is lehetne sikeresen alkalmazni?

Úgy gondolom, a két ország által hozott alapvető válságkezelési intézkedések hasonlóak, csak a végrehajtásukban akadtak kisebb eltérések.

Belgium most nagy hasznát veszi a hosszú évek során a gazdasági sokkhatások kivédése céljából létrehozott erőteljes puffereknek. A biztonsági háló szintén nagyon erős nálunk. A fenntartása nagyon költséges, de segít az ilyen helyzetekben.

Szeretném még megemlíteni, hogy Belgium nagyon jó egészségügyi rendszert mondhat magáénak. A védekezés erős pozícióból indult, ami megkönnyítette a járvánnyal folytatott küzdelmet.

A magyar kormány szintén úgy döntött, hogy a jövőben többet kell beruházni az egészségügyi szektorba, ami megítélésem szerint jó irány az ország számára.