Koji László: 250 milliárd forintos lánctartozás alakulhat ki az építőiparban

A háború, a szankciós politikák és az építőanyagok áremelkedésének tükrében hogyan alakulhat az építőipar idei teljesítménye? Csökkenhet-e a rendelésállomány?

Lényegében stagnálásra számítunk. Ez összességében jó teljesítmény, hiszen az idei év egészében 5500 milliárd forintos építésszerelési érték jöhet létre országos szinten. Viszonyításképpen tavaly közel 5400 milliárd volt a termelési érték.

Az első félévben az építőipar növekedését a múlt évben megkötött nagyösszegű szerződések teljesítései segítették.

A háború, az alapanyagok drágulása, a munkaerőköltségek emelkedése és a forint gyengesége miatt ugyanakkor az építőiparban jóval magasabb az infláció, mint a gazdaság más területein. Ez azt eredményezni, hogy az év közepétől csökkenni fog az építőipar rendelésállománya.

Elsősorban az állami, önkormányzati megrendelések mérséklődhetnek. A lakossági megrendelések jó esetben stagnálhatnak. Ezzel szemben az ipar, a mezőgazdaság és a logisztika húzni fogja a szektort.

Összességében jó évre számítunk. Alapvetően jót is tesz az építőiparnak, hogy az elmúlt években látott évi 20 százalékos növekedési dinamika mérséklődik.

Milyen mértékben emelkedhetnek az idén az alapanyagárak?

Az ÉVOSZ megkérdezett 400 szakcéget, illetve generál kivitelezőt az építőanyagok várható árváltozásáról.

A piaci szereplők várakozásai alapján az építőanyagok az idén 20 százalékkal drágulhatnak, melynek nagyját az év első hónapjaiban már beárazták a vállalkozások.

Az egyes alapanyagok várható árváltozását az alábbi ábra tartalmazza.

Forrás: Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)

A fentiek mellett 25 százalékkal emelkedhetnek a fuvarozási költségek. A szolgáltatások, az építésszerelés, a tervezés és a mérnöki tevékenység átlagos díjnövekedése pedig 15 százalék körül alakul.

A képzett munkaerőhiány mellett mekkora béremelkedéssel számolnak az idén az ágazatban?

A piaci tevékenységet továbbra is a szakmunkás- és mérnökhiány akadályozza a legjobban. Ezt a helyzetet a vállalkozók úgy kezelik, hogy átlagosan 15 százalékos bérfejlesztést terveznek erre az évre. A béremelések jellemzően 11 és 17 százalék között mozognak, attól függően, hogy mennyire képzett a munkaerő.

A segédmunások és betanított munkások 11-12 százalékos bérfejlesztésben részesülhetnek, míg a szakmunkások 16 százalékkal vihetnek többet haza. A projektvezetők, műszaki vezetők és mérnökök 14 százalékkal kereshetnek többet.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az iskolarendszerben továbbra sem fog elegendő szakmunkás vagy mérnök végezi. Emiatt nagy a jelentősége a felnőttképzésnek, ami gyakorlatilag a kollégák élőmunka melletti folyamatos képzését jelenti.

A kisebb vállalkozásoknál pedig irányított önképzés történik. Ez például azt takarja, hogy a főnök megmondja, milyen típusú zuhanykabint kell beépíteni. A segédmunkások ezt követően az áruház honlapján vagy az interneten megnézik, hogyan kell az összeszerelést elvégezni, illetve milyen segédanyagok szükségesek a munkafolyamathoz.

Meglátásuk szerint mennyien mennek nyugati országokba dolgozni?

Fontos látni, hogy a háború miatti magasabb inflációs környezetben még nagyobb a nyugat-európai építőipari cégek elszívó ereje.

A magasabb nyugati bérek ugyanis egyre vonzóbbak a megugró árak tükrében.

A mérnököt és szakmunkásokat meg kell fizetni, különben nyugatra fog áramolni a munkaerő. Nem szabad elfelejteni, hogy nemzetközi munkaerőpiacon versenyzünk. El kell érni, hogy ne menjenek el többen külföldre dolgozni, mint amennyien hazajönnek.

Mekkora nehézséget jelentenek a magasabb hitelkamatok? Megnőtt-e a késedelmes fizetések aránya az építőipari vállalkozások körében?

Megkérdeztük a cégeket, hogy a számláikat miként fizetik a megrendelők. A számlák 90 százaléka határidőre ki van fizetve.

A számlák 5 százaléka azonban tartósan kifizetésre vár vagy vitatott. A kedvezőtlen nemzetközi árhatások és a hitelkamatok emelkedése mentén negatív folyamatokat érzékelünk e téren.

Összehasonlításképpen 2020-ig 3 százalék volt a késedelmes fizetők aránya, mely 150 milliárd forintot takart évente.

A jelenlegi kedvezőtlen folyamatok folytatódása esetén a vállalkozások 10 százaléka is késedelembe eshet a fizetések terén. Ennek fényében az építőiparban 250 milliárd forintos lánctartozás alakulhat ki az év végéig.

Milyen tényezők akadályozzák jelenleg a legjobban az építőipari teljesítményt? Milyen téren okoz nehézséget a háború?

Az üzleti tevékenységet a szakemberhiány mellett a beszállítói nehézségek és az orosz-ukrán háború akadályozza a legjobban. Emellett a koronavírus-járványt, illetőleg a magas adó és adminisztrációs terheket jelölték meg a vállalkozások fő nehézségnek.

A háború negatív hatásai az árfolyam-ingadozásból adódó veszteségként jelentkeznek a legerőteljesebben. Ezenkívül az építőanyag-hiány, a piacvesztés, a munkaerőhiány, valamint a kiszámíthatlanság és az árrobbanás okozza a vállalkozásoknak a legnagyobb problémát.

Mekkorát emelkedhetnek az újépítésű lakások négyzetméterárai az idén?

Az újépítésű ingatlanoknál az összes költség 60 százaléka az anyagköltség és 40 százalék az élőmunka költsége. Az alapanyagok 20 százalékkal drágulhatnak az idén, míg a munkabérek 15 százalékkal emelkedhetnek.

Ezzel összhangban a múlt év végén átadott lakások négyzetméterárához képest 17-18 százalékos költségnövekedés bontakozhat ki 2022 végéig. Az árakban azonban teljes egészében ezt nem lehet érvényesíteni, ami az ágazat jövedelmezőségének rovására megy. Jelenleg mellesleg az építőipari vállalkozások közel fele számít a jövedelmezőségének romlására stagnáló árbevétel mellett.

Az új-építésű lakások négyzetméterárai nagy szóródással ugyan, de megközelítőleg 12-15 százalékkal lehetnek magasabbak 2022 végén 2021 végéhez képest.

A felújításnál valamelyest kisebb lehet a drágulás üteme. A felújítás ugyanis jellemzően élőmunka igényesebb. Az élőmunka költségei pedig nem emelkednek akkorát, mint az alapanyagköltségek.