Kórházszövetség elnöke: jelentős klimatizálási és fűtési korszerűsítés történt a kórházakban
InterjúSzámottevően emelkedtek az orvosi bérek, emellett jelentős felújítások kezdődtek meg a magyar kórházi rendszerben az elmúlt évek során – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában Velkey György János, aki szerint az ápolói bérek lassabb ütemben ugyan, de szintén felzárkóznak, a hálapénz rendszere pedig megszűnt. A Magyar Kórházszövetség elnöke úgy látja: jelentős energetikai, klimatizálási és fűtési korszerűsítés történt a kórházaknál. Velkey György Jánost, aki a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója is, az idei izzasztó nyárról, az energiakrízisről és a kórházi adósságállomány kezeléséről is kérdeztük.
A hétvégi kötcsei pikniknél a miniszterelnök említette, hogy 2010-től jelentősen emelkedtek az orvosi bérek, 8 ezer orvossal több van, illetve, hogy évről évre egyre több kórházi részleg lett klimatizált. Azt is mondta ugyanakkor, hogy van még teendő. Ön hogyan látja ezt a tendenciát?
Valóban, egy igen számottevő bérfejlesztés ment végbe az egészségügyben az elmúlt évek során. Ennek jelentős hozadéka van, hiszen az orvosi státusz egy sokkal inkább élhetőbb pozícióvá vált a jelenlegi bérezés mellett.
Természetesen a kisebb kérdésekben és szabályozókban van még tennivaló az orvosi bér vonatkozásában. Az ápolói bérek lassabb ütemben ugyan, de felzárkóznak, az idei évben már ezek is nagymértékben javultak. Ez egy jó alapot teremtett az ápolói életpályának.
Ezzel párhuzamosan a paraszolvencia rendszer is eltűnt, ami jelentősen emelte az egész folyamat szabályozhatóságát is. Azonban nem szabad itt megállnunk, rengeteg a tennivaló a bérfejlesztés, az életpályamodellek tekintetében, de ez egy valóban látható, nagyon fontos eredmény.
A kórházaink jelentős átalakuláson esnek át a tulajdonosi-fenntartói szerkezet tekintetében.
Az ebből adódó operatív változások a mindennapjainkat is befolyásolják. Sok minden akadozva halad, vagy épülőben van, annak minden gyerekbetegségével és kezdetleges eredményével. Példaként említhetem a háttér logisztikát, az energetikai kérdések kezelését és a nagy központi ellátórendszerek kiépülését is.
Ez az átalakulás éppen egybeesett az idei nyár mindannyiunkra nézve kijózanító hatásával.
A klímaváltozás most már nem egy elvi kérdés, hanem a mindennapjainkat súlyosan érintő probléma. Az elmúlt években jelentős energetikai, klimatizálási és fűtési korszerűsítés ment végbe a rendszereinkben. Azonban azt is látjuk, hogy ennek az üteme gyorsítást és nagyon erős odafigyelést igényel.
A nyár során rengeteg fejlesztés történt, ezeknek az eredménye azonban jövőre ér majd be. Most mindannyiunknak a téli fűtési szezonra kell figyelnie, hogy azok a rendszerek, amelyek a megfelelő komfortot biztosítják, készen legyenek. Mindeközben a jövő nyárra is fel kell készülnünk.
Egy olyan váltást, amelyben sok milliónyi köbméter átalakításáról, élhetőbbé tételéről szól, egyik pillanatról a másikra nem lehet megtenni. Erre kidolgozott program és forrásbevonás szükséges.
Mennyi most a kórházak adóssága? 150 milliárd forintról szóltak legutóbb a hírek, de ez lehet, hogy mostanra megváltozott.
Éves viszonylatban azt látjuk, hogy 200-250 milliárd forintnyi forrás hiányzik a működési kereteinkből. Pillanatnyilag 80 milliárd forint körüli adósságállományról tudok beszámolni, és ezeket az adatokat folyamatosan monitorozzák a hatóságok is.Ez egy nagy teher a kórházi rendszeren. A bérfejlesztés számottevő forrásbevonást jelentett, de közben a dologi költségek, azaz a mindennapos szükségletek – például infúzió, gyógyszerek, a napi egyszer használatos eszközök – beszerzését is ebből a keretből intézzük.
A források növelése ráadásul nem úgy történt, ahogy azt az infláció, a forint árfolyamváltozása, vagy a technológiai fejlődés szükségessé tette volna. Az adósságállomány legnagyobb része is így ebből adódik.
Nagyon fontos, hogy az elkövetkezendő időszakban – a gazdasági krízisből való kilábalással párhuzamosan – megtörténjen az egészségügyben egy költségvetési korrekció.
Hozzáteszem, hogy az elmúlt időszakban már két ízben történt részleges konszolidáció a kórházakban. Azonban a kórházaink így is nagy adósságállomány mellett dolgoznak. A megoldást egy tartós és megbízható adósságmentesítés jelentheti.
Milyen jelentősége van a Kórházszövetség és az MBH Bank között nemrég megszületett megállapodásnak pénzügyi és hatékonysági szempontból?
Az egészségügyben minden erőforrást a lehető leghatékonyabban kell felhasználni, legyen szó akár a munkaerőről, a technológiáról vagy az infrastruktúráról. Az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött a magyar kórházrendszer, és egyre tudatosabban bánunk a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal. Nyilvánvaló azonban, hogy egy bank a maga szakértő csapatával segíteni tud nekünk a pénzügyi tudatosság és az erőforrás-gazdálkodás tekintetében. Szeretnénk minél többet tanulni és informálódni a pénzügyi szektor szakértői bevonásával is.
Számos más szektorhoz hasonlóan az egészségügyben is rengeteg az új elem, a fejlesztés. A Magyar Kórházszövetség a zászlajára tűzte az egészségfejlesztést, ennek keretén belül arra fókuszálunk, hogy a magyar lakosság a lehető legjobb egészségügyi állapottal rendelkezzen. Az akciónkba sok ezer egészségügyi dolgozót vontunk be. Őket is sikerült a rendszeres testmozgásra, a megfelelő mentális odafigyelésre és a közösségépítésre nevelnünk. Ugyanezt a szemléletet szeretnénk a Magyar Bankholding munkatársai felé is közvetíteni.