Kormánybiztos: Már lehet látni az építőanyagoknál némi árcsökkenést

Mely területeken sikerült eddig elérni az építőipari árak megfékezését?

Egyes alapanyagok - kiváltképp a fűrészáru és az acélipari termékek - áremelkedését a világpiaci trendek alakították és alakítják.

Ugyanakkor számos külföldi tulajdonú Magyarországon működő építőipari alapanyagot előállító vállalkozás elsősorban az anyavállalata piacait elégítette ki például Németországban és Ausztriában, így hiány keletkezett a magyar piacon.

Ennek kiküszöbölésére került sor a kritikus építőanyagok - faipari termékek, acél- és vastermékek, szigetelőanyagok, homok, kő, kavics és sóder - export regisztrációs kötelezettségének bevezetésére, valamint az állam elővásárlási és vételi jogának megteremtésére.

Továbbá a homok, kavics, sóder és cement esetén egy javasolt ár került meghatározásra, amelyen felül történő értékesítés esetén

a különbözet 90 százalékának megfelelő bányajáradékot kell fizetniük a 3 milliárd forint éves árbevételt meghaladó vállalkozásoknak.

Az építési termékek és építőanyagok árában tapasztalt drasztikus emelkedés idén a harmadik negyedévre több termékkör esetében is megtörni látszik, az árak konszolidációja megkezdődött, köszönhetően a kormány által hozott intézkedéseknek. A kínálat mostanra felzárkózott a kereslethez, a piac beruházások tervezését nehezítő kiszámíthatatlansága megszűnt.

Ugyanakkor az év eleji árszínvonal elérése számos termék esetében rövid távon nem reális, a világpiaci folyamatok továbbra is döntő szerepet játszanak.

Az ÉVOSZ nyilatkozatai szerint

szeptemberben bizonyos termékek ára csökkenni kezdett.

A gyártók ma már olcsóbban juthatnak fához, műanyaghoz és acélhoz, mint egy-két hónappal ezelőtt. Ez 3–4 hét múlva a végtermékek fogyasztói árának csökkenését is magával hozhatja. Mint írják, ha kifut a korábban magas áron beszerzett mintegy másfél havi készlet, akkor végre a kereskedelmi árakban is érvényesülhet az árkülönbség. A generálkivitelezők jelzései szerint ez elkezdődött, október eleje óta olcsóbban juthatnak hozzá a fa-, réz- és alumíniumalapú termékekhez, valamint a kőzetgyapot szigetelőanyagokhoz.

Nagyjából 10-15 százalékkal mérséklődtek az árak, ami messze van attól, ahonnan indultak, és a korábbi szintre már nem is fognak visszatérni.

A legnagyobb problémát mely termékek esetén jelenti a drágulás? 

Az ellátás szempontjából kritikus termékkörök, termékcsoportok közül is kiemelkedett az acél, fa és műanyagalapú termékek áremelkedése, amely részben ellátásbeli nehézséghez kapcsolódott (1-2 hónapos csúszással történő szállítás).

A piacon általánosságban 10-30 százalék közötti áremelkedés idén az első félévben több esetben kiugró értéket is mutatott,

például az akár 40-60 százalék körüli drágulás az acélipari termékek körében.

A faipari termékek és fűrészáruk tekintetében is jelentős árnövekedés volt megfigyelhető, amely egyes kiugró esetekben a 130 százalékot is meghaladta.

Milyen éves áremelkedéssel számolnak ezen termékkörök esetén?

 Az építési termékek és építőanyagok árai 2016-ig csak legfeljebb évi 3 zázalékkal növekedtek, de az építőipari fellendülés jócskán megemelte a keresletet, így 2017-ben 4,1 százalékkal, 2018-ban 6,6 százalékkal, 2019-ben 10,8 százalékkal lettek magasabbak az árak.

Az építőanyagok árai tavaly az első félévben átlagosan 6-10 százalékkal emelkedtek. Tavaly a harmadik negyedévben és idén a második negyedév között is folytatódott az áremelkedés.

Idén az év első felében egyes meghatározó termékek esetén akár 40-80 százalékos árnövekedés is tapasztalható volt a KSH adatai szerint.

Látható, hogy az építőanyagok árai évek óta különböző mértékben ugyan, de folyamatosan nőnek.

A drasztikus áremelkedés üteme idén a harmadik negyedévre több termékkör esetében is lassul.

Egyes termékkörök esetében stagnálás látszik, míg néhány termékkör esetében az árak konszolidációja is megkezdődött, de a korábbi szintre várhatóan nem fognak visszatérni. Az árak jövőbeni alakulására a világpiaci folyamatok, a nyersanyag- és energiaárak növekedése is döntő hatást gyakorol. További szempont, hogy

jövőre sem várható az építőipari kereslet csökkenése, így várhatóan az építőanyagok felvevőpiaca is folyamatosan pörögni fog.

Gyutai Csabát, az ÉMI vezérigazgatóját idén július elején nevezték ki építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztosnak
(Fotó: MTI)

Mely termékkörök esetén látnak hiányt vagy akadozást az ellátási láncokban?

Tavaly jellemzően stagnáló vagy egyenesen csökkenő értékesítést követően élénkülő keresletről számoltak be a hazai építőanyag és építési termékek gyártói. 2021. első félévében az élénkülő kereslet, valamint a globális ellátási láncok sérülése számos termékkörök esetén, különös tekintettel

az acél- és fémipari anyagokra/termékre, faipari termékekre, műanyag-alapú építési termékekre és szigetelőanyagokra készlethiányt generált.

Ezek árváltozása, az akadozó szállítások mind a magán-, mind a közberuházásokat érintik, a kivitelezési időkre és árakra jelentős negatív hatást gyakorolva. A tapasztalt áruhiány és áremelkedés okai elsősorban a világpiaci folyamatokban, valamint a járvány után gyorsan újraindult nemzetgazdaságok miatt hirtelen megugró keresletben keresendőek.

A járvány következtében továbbá a globális ellátási láncok is sérültek és az új beszerzési útvonalak kialakítása időbe telik. Ezen hatásokat a hazai piaci szereplők egy részének üzletpolitikája tovább erősítette.

Napjainkra az építőanyag-hiány Magyarországon több termékkör esetében megszűnt, a cégek megértették a kormányzati szándékot, hogy a hazai gyártású építési termékekből először a magyar igényeket kell kielégíteni.

Az export regisztrációs eljárás keretében az állam nem élt a jogszabály által biztosított elővásárlási- és vételi jogával, mivel

az intézkedés hatására a legtöbb hazai gyártó korrigálta a piaci prioritásait és belföldön értékesítették a termékeiket.

Jelenleg a rendszer felülvizsgálata zajlik, ezt követően születhet döntés arról, hogy van-e olyan szegmens (termékkör), amelyben továbbra is szükséges fenntartani a regisztrációt. Fontos szempont az energiaárak drasztikus emelkedése, amelynek hatásairól és a lehetséges intézkedésekről folyamatosan zajlanak a szakmai egyeztetések.

Az elmúlt időszak tanulságai alapján a korábbiaknál még hangsúlyosabb és időszerűbb a hazai építőanyag-gyártás kapacitásfejlesztése, az építőanyagok hazai elérhetőségének biztosítása.

Jelenleg a magyar piacon felhasznált alapanyagok és termékek mintegy 60 százalékát állítják elő itthon, de van olyan terület, amelyen egy magyar tulajdonú gyártó sem működik.

Emellett a szektor 40 százalékos külföldi behozatalra szorul.

A járvány időszakában a globális ellátási láncok megszakadtak. A helyettesítő termékek más piacokról történő új ellátási láncai kialakulóban vannak, de több esetben már működnek.

Több lehetséges külföldi forrás is azonosításra került, azonban fontos szempont, hogy az építőanyagok és építési termékek csak kis távolságokra szállíthatók gazdaságosan, továbbá bizonyos árukat nehéz más termékkel kiváltani és vannak olyan megszokott építőanyagok is, amelyek meghatározzák az építési folyamatokat. Ezért az igazi megoldást itthon kell keresni, amelynek lehetséges, és folyamatban lévő területei.

Milyen megoldási lehetőségek jöhetnek szóba?

Egyrészt a hazai építőanyag gyártók fejlesztéseinek támogatása.

E szándék már a pandémia előtt megfogalmazódott nemzeti építésgazdasági stratégiában is szerepel, amelynek egyik konkrét megjelenése, hogy a 2018. év óta öt támogatási program került kiírásra, az építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére és hatékonyságának növelésére irányulóan, összesen 33, 5 milliárd forint összegben. Jelenleg pedig egy idei kormány határozat alapján a 2022. és 2023. években további 12-12 milliárd forint forrás biztosításával tervez a kormány.

Másrészt előkészítés alatt van a Magyar Fejlesztési Bank segítségével egy 200 milliárd forint összértékű csomag, amely a jelenleg 90 százalékban külföldi tulajdonban lévő építőanyag-gyártásban a hazai részesedés növelését és a külpiaci kitettség csökkentését is szolgálja.

Végül a hazai innovációs és anyagkutatások támogatása. Többek között az ÉMI-ben is végeznek innovációs és anyagkutatásokat, együttműködve a Miskolci Egyetemmel és a környező vállalatokkal, ahol beton- és szigetelőanyag-szabadalmi bejegyzésre is sor kerülhet hamarosan.

 A Gazdasági Versenyhivatal fellépése mennyiben segítette az árak megfékezését?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a szektor célzott ellenőrzésével készteti jogkövető magatartásra az építőanyag-forgalmazókat. A fogyasztóvédelmi vizsgálat visszavonásig folytatódik a fővárosban és minden megyében.

Ha a hatáskörén túlmutató problémákat tapasztal, a hatóság a társszervezetek – elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal – eljárását kezdeményezi.

Az építőanyagipari-piaci szereplők közötti átfogó versenyfelügyeleti, fogyasztóvédelmi és adóhatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok kiküszöbölésén a gyártók és a kereskedők folyamatosan dolgoznak. A három hónapja zajló fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzés legfrissebb eredményei kedvező fordulatra engednek következtetni.

A kifogásolási arány a vizsgálatok július eleji megindítása óta tíz százalékponttal csökkent.