Közel egy százalékkal emelhették meg a magyar GDP-t az MFB Csoport programjai

Interjú2021. máj. 7.Harsányi Péter

Az előzetes becslések alapján az MFB Csoport tagjai együttesen 0,8 százalékkal járulhatnak hozzá a 2020-as hazai GDP-hez – nyilatkozta a növekedés.hu-nak Sipos-Tompa Levente. A Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója elmondta, óriási az érdeklődés a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön iránt. A mai napig 4848 vállalkozás hiteligényét fogadták be az MFB Pontokon, több mint 38 milliárd forint összértékben.

Eddig mennyi vállalkozás vette igénybe a 10 millió forintos kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt? Mely iparágak szereplői voltak a legaktívabbak?

A tapasztalataink azt mutatják, hogy a március 8-i indulás óta nem csökken az érdeklődés a vállalkozások részéről és töretlen a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön népszerűsége.

A mai napig 4848 vállalkozás hiteligényét fogadták be az MFB Pontokon, több mint 38 milliárd forint összértékben.

A hitelprogram indításának elsődleges célja az volt, hogy gyors segítséget nyújtson a COVID-19 járvány okozta gazdasági nehézségekkel leginkább érintett ágazatokban és nem meglepő módon az igénylők leginkább a vendéglátás, a kiskereskedelem, illetve a turizmus területén működő vállalkozások közül kerülnek ki.

A legfrissebb összesítések szerint a folyósított átlagos hitelösszeg közel 9 millió forint és elsősorban a közép-magyarországi, a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli régióban tevékenykedő vállalkozások élnek a kedvezményes hitel nyújtotta lehetőséggel.

Meglátása szerint szükséges-e kibővíteni az újraindítási gyorskölcsön 100 milliárd forintos keretösszegét? Mekkora érdeklődésre számítanak?

Több mint másfél hónappal a hitelprogram meghirdetése után a 100 milliárd forintos hitelkeret közel 40%-ára nyújtottak be kérelmet a vállalkozások.

A folyósítási tervben összességében a korábban tervezettnél előrébb járunk, folyamatos az érdeklődés, folyamatosan érkeznek a hiteligénylések az MFB Pontokra.

Azon dolgozunk, hogy minden vállalkozás segítséget kaphasson, amelyiknek szüksége van ilyenfajta támogatásra. Bízunk azonban abban is, hogy az újranyitás felgyorsulásával a cégek működése visszaáll a normál üzemmódba és újra életképessé, prosperálóvá válnak a vállalkozások.

Korábban azt nyilatkozta, hogy a gazdaság újraindítását segítő, több mint 1500 milliárd forintos keretösszegű összehangolt hitel-, tőke- és garanciaprogram az optimista forgatókönyv szerint 2021 végéig fogyhat el. A friss számok alapján hogy látja a felhasználás ütemét? Mely programokra van a legnagyobb igény?

Az egyik sikertermék a már említett Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön, aminek fő vonzereje abban rejlik, hogy 0%-os kamatozású termékről van szó, akár 100%-os előleg igénybevételével, 10 éves futamidővel és 3 éves türelmi idővel a törlesztésnél.

A másik népszerű konstrukció szintén egy nulla százalékos kamatozású kölcsön, a KKV Technológia Hitelprogram, melyet 2020-ban is nagy érdeklődés kísért, tehát egy jól bejáratott termékről beszélhetünk.

Ennek a bér-, járulék-, rezsi- és működési költségek fedezésére, illetve az újranyitáskor szükséges készletek finanszírozására fordítható keretösszegét bővítettük március 8-án 34 milliárd forinttal, ami 10 nap alatt el is fogyott. Itt több mint 800 vállalkozás kapott segítséget, az ügyletenkénti átlagos hiteligény 50 millió forint volt.

Továbbra is rendelkezésre áll a KKV Technológia Hitelprogram „A” hitelcéljának kerete, ami beruházásra, fejlesztésre fordítható, de ugyancsak nyitva vannak az MFB Krízis Hitel és MFB Krízis Hitel Plusz programok, mint ahogy az MFB Versenyképességi Hitel is. Ez utóbbiak már jelentősebb összegeket kínálnak, hiszen a vállalkozások maximum 150 millió, 300 millió vagy éppen 10 milliárd forintot is igényelhetnek. A célunk az, hogy cégmérettől és az új beruházásokhoz szükséges finanszírozás volumenétől függetlenül minden életképes vállalkozásnak segítséget tudjunk biztosítani.

A koronavírus okozta gazdasági hatások enyhítése érdekében több mint 2000 milliárd forintot meghaladó finanszírozásra vállalt kötelezettséget az MFB Csoport a tavalyi évben, mely új rekordot jelent. Eddig a bank által kihelyezett hitelek kétharmada működési célokat szolgált, míg nagyságrendileg egyharmada beruházások megvalósítását segítette. Megfordulhat-e ez az arány az idén az elhúzódó járványhelyzet ellenére?

A Magyar Fejlesztési Bank és az MFB Csoporthoz tartozó cégek által 2020-ban vállalt finanszírozási kötelezettségek összege meghaladta a 2300 milliárd forintot.

A bankcsoport tevékenységének jelentős szerepe van a COVID-19 járványhelyzet okozta gazdasági hatások enyhítése terén, hiszen a hitel-, tőke, és garancia megoldásokkal számos vállalkozásnak biztosított lehetőséget a munkahelyek megőrzésére, illetve új beruházások, tranzakciók megvalósítására.

Az előzetes becslések alapján az MFB Csoport tagjai együttesen 0,8 százalékkal járulhatnak hozzá a 2020-as hazai GDP-hez.

Úgy látjuk, az újranyitás felgyorsulásával a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlata is visszaáll a normál kerékvágásba, vagyis az MFB-nél tapasztalható kötelezettségvállalási rekord sem marad állandó, hiszen alapvetően nem is erre rendezkedik be egy fejlesztési bank „békeidőben”.

Ennek megfelelően arra számítunk, hogy eltolódik majd a hangsúly a fejlesztések-beruházások megvalósítása felé. Például a Gyorskölcsönt igénylők jelentős része komoly üzleti tervvel rendelkezik, vagyis terveznek fejlesztéseket, annak ellenére, hogy a jelenlegi helyzetben egyelőre a működőképesség fenntartásán van hangsúly.

A tapasztalataik alapján mekkora volt az elmúlt időszakban a vállalkozásalapítási kedv? Milyen tendenciára számítanak?

A KSH adatai alapján az látszik, hogy idén februárban is magas volt a vállalkozásalapítási kedv és április első felében nőtt az aktív egyéni vállalkozások száma is.

Bízunk benne, hogy ez a tendencia folytatódik és a gazdaság újraindításának időszakában a hazai KKV-k és egyéni vállalkozók is az „előre menekülést” választják. Bízunk abban is, hogy a járványhelyzet enyhülésével visszaáll a gazdaság kiszámítható működése, ennek eredményeként pedig sor kerülhet a COVID-19 járvány miatt elhalasztott fejlesztések megvalósítására is.