Egyre többen írnak végrendeletet - Interjú a közjegyző kamara elnökével

Hogyan változott a kamara munkája az elmúlt hónapokban? 

A forgalom szempontjából két egymástól jól elkülöníthető szakasza volt eddig az évnek. Januárban és februárban érzékelhető volt ugyan egyfajta túlfűtöttség a gazdaságban, amely a közjegyzőknél megjelenő ügyek számában is megmutatkozott,

március közepétől – a járvány hatására – szélsőségesen visszaesett a közjegyzői irodák forgalma, és ez helyzet egészen június közepéig fennállt.

Ebben az időszakban a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendeletek segítették a közjegyzői eljárásokat és az ügyfeleket. Többek között rendelet született arról, hogy hogyan kell helyettesíteni egy közjegyzőt, ha betegség miatt kiesik, illetve lehetővé tették azt, hogy a közjegyző videókonferencia keretében olvassa fel az okiratot a feleknek, akiknek így csak a dokumentumot aláírniuk kellett bemenniük az irodába.

Olyan átmeneti intézkedéseket vezettek be emellett, amelyek segítették a hagyatéki ügyek lefolytatását, minthogy a hagyatéki tárgyalásokat nem lehetett kitűzni. A hatályos jog szerint, ha az elhunytnak van végintézkedése, akkor kötelező hagyatéki tárgyalást tartani, de a veszélyhelyzetben a tárgyalást az ügyfél írásbeli, a hagyatékátadó végzés megküldött tervezetét elfogadó nyilatkozatával ki lehetett váltani.

A járvány hatására hogyan alakult az ügyek száma? 

Összességében ezekkel a rendkívüli lehetőségekkel együtt is szinte minden ügytípusban a felére, harmadára esett vissza a közjegyzők forgalma, Húsvét után szinte üresek voltak az irodák.

A nyár, amikor normális esetben az ítélkezési szünet miatt kevesebb ügyfele van a közjegyzőknek is, most viszont a megszokottnál sokkal aktívabban telt. Azt érzékeltük, hogy a gazdasági szereplők igyekeztek egyrészt bepótolni azt, amit elveszítettek a korábbi hónapokban, másrészt a járvány második hullámának bizonytalansága is erre sarkallta őket.

Például a végrendeletek számában mutatkozik-e növekedés? 

Nem lehet érzékelni, hogy a járvány hatására többen végrendelkeznének a közjegyzőknél, tehát a ragály nem növelte meg a végrendelkezési kedvet.

A végintézkedések számának növekedése immár több éves tendencia, jó hír, hogy elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon.

Ez elsősorban a vagyonosodással függ össze: míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének – hiszen az egy autón, egy – többnyire - bérlakáson, és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk –, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, akik már sokszor előre, tudatosan megtervezik a vagyonuk átörökítését. Tehát nem a haláluk közeledtével végrendelkeznek, hanem akár évekkel, évtizedekkel korábban. 

Akik most, a veszélyhelyzetben akartak végintézkedést írni, ők sem egy hét alatt szerették volna azt összedobni, mert tudták, hogy egy átgondolt végrendelet elkészítése időigényes folyamat. Azt pedig, hogy magánvégrendeletből több készül-e most, mint általában, csak évek múltával, a hagyatéki ügyekből fogjuk majd látni.

Nagyon sok vállalat került nehéz helyzetbe, ennek nyomán több lett-e a fizetési meghagyás? 

Nem, a fizetési meghagyások száma is drasztikusan csökkent tavasszal.

A követeléskezelők is visszafogták magukat, nem indítottak eljárást néhány ezer forintos rezsiszámla-tartozások miatt az egyébként is nehéz helyzetben lévő, a létükért aggódó emberekkel szemben.

A vállalatok nehéz helyzetbe kerülésének ugyanakkor van jogi aspektusa is, érdemes ezt is feljegyezni.

A cégek jelentős része határon túl is köt üzleteket, európai szinten működik, ezért a határok lezárása miatt nem tudtak új szerződéseket kötni.

Noha az elektronikus üzleti kultúra kialakulóban van – ezt a járvány is megmutatta –, a videókonferencia, ha nem is teljesen, de 60 százalékban alkalmas tárgyalások lebonyolítására, az elektronikus okirati kultúra viszont teljesen hiányzik. Kevés olyan van, hogy két cégvezető leül, elkészít egy megállapodást, kidolgoz egy szerződést, majd azt elektronikusan írja alá. A technológiai háttér adott hozzá ugyan, de sokan nem bíznak a technológiában, hagyományos eszközökkel akarnak üzletelni.

Jellemző, hogy a veszélyhelyzet alatt nagyon kevesen tartottak arra igényt, hogy a közjegyző csak videókonferencián keresztül olvassa fel az okiratot nekik, a legtöbben inkább a személyes megjelenést választották.

A banki hitelezés kétszámjegyű növekedést mutatott az elmúlt években, még tavasszal is. Az ehhez kapcsolódó ügyek száma emelkedett-e?

Most tavasszal nem, de ha az elmúlt évek tendenciáit nézzük, akkor összességében valamelyest igen. Ugyanakkor több olyan népszerű hitelkonstrukció van, mint például a babaváró hitel, amelynél az állam nyújt garanciát, a hitelintézet ezért nem kéri a közjegyzői részvételt.

A hitelmoratórium kapcsán pedig nem volt szükség okiratmódosításra, mert a hitel törvény erejénél fogva változott meg.

A közjegyzői okirat egyébként csak a jelzáloghitelintézetek számára törvényi előírás, ugyanakkor szerte Európában elterjedt, hogy a pénzintézetek közjegyzői okirattal biztosítják a követeléseiket – hiszen a közjegyzői okirattal gyorsabban és olcsóbban érvényesíthetik a jogaikat, és a különböző tőkemegfelelési számításoknál is jobb helyzetbe kerülnek. Mindemellett a közjegyző a hitelezési folyamatban fontos fogyasztóvédelmi szerepet is ellát: a hitelt felvevő legkésőbb a közjegyzőnél biztosan szembesül azzal, hogy mit ír alá. 

Hány közjegyző tevékenykedik ma Magyarországon?

Jelenleg 316 közjegyző van Magyarországon, ami optimális szám.

A közjegyzők létszáma a feladataikkal párhuzamosan nőtt a rendszerváltást követően: akkoriban mindössze 4, ma már 21 úgynevezett nemperes eljárás tartozik közjegyzői hatáskörbe.

Évente 7-800 ezer üggyel tehermentesítjük a bíróságok munkáját.

Más országokban, például Hollandiában vagy Belgiumban, ahol eltérő történeti fejlődésen ment keresztül a közjegyzőség, sokkal több közjegyző van. Hollandiában például érvényesen nem is lehet végrendelkezni közjegyző nélkül, de az unió több országában az ingatlan és a társasági ügyleteknél szintén érvényességi feltétel a közjegyzői okirat megléte.

A közjegyzői díjak hogyan alakultak?

A közjegyzők díjai egészen a közelmúltig évtizedeken keresztül változatlanok voltak.

A közjegyző hatóság, ezért a közjegyzői díjakat miniszteri rendelet határozza meg – elsőként 1992-ben állapították meg, majd 1998-ban néhány tételes díjat hozzáigazítottak az inflációhoz. Azt követően húsz évig semmilyen módosítás nem történt, miközben az irodák rezsiköltségei jelentősen növekedtek. A kormány így elsősorban azért, hogy a vidéki közjegyzői irodák ne kerüljenek bajba, 2018-ban döntött a díjak módosításáról, és az új díjrendelet 2019. július 1-jén lépett hatályba.

Több fontos módosítás történt a tavaly júliusban hatályba lépett díjrendeletben. Egyrészt volt egy díjkorrekció, figyelembe véve az elmúlt 20, illetve 26 év mintegy 300 százalékos inflációját.

Azaz, egyes eljárásokért, például hiteles másolat, jognyilatkozat vagy végrendelet készítéséért a korábbi díj körülbelül dupláját kell fizetni. Ugyanakkor vannak olyan ügyek, amelyek különböző szociális szempontok alapján olcsóbbak lettek.

Így bizonyos lakáshitel-konstrukciók esetén kevesebbet kell fizetni a jelzáloghitel-szerződéshez kapcsolódó egyoldalú közjegyzői okiratért, továbbá 25, illetve 50 százalékos kedvezményt kapnak a nagycsaládosok és az első lakást vásárlók a közjegyző által készített ingatlan-adásvételi szerződés díjából stb.

A másik fontos változás, hogy az új díjrendelet egységesítette a közjegyzői díjszabást.

Míg korábban a közjegyző diszkrecionális döntésén múlott, hogy a hatósági árat bizonyos okok miatt megfelezi, vagy kétszerezi, például azért, mert kapott egy okirattervezetet, vagy mert az okiratot idegen nyelven kellett elkészítenie. Az új díjrendelet alapján a közjegyzőnek nincs lehetősége mérlegelni, a díjakat kógens módon határozza meg a jogszabály, így ha tervezetet kapott, akkor 50 százalékkal le kell vinnie a díjait, ha külső helyszínen jár el, akkor pedig emelnie kell.