Az egész régióban magas az élelmiszerinfláció
ElemzésekA kedvezőtlen időjárás és a kínai sertéspestis miatt több uniós országban is jelentősen megemelkedett az élelmiszerek ára. A dinamikus bérnövekedés tükrében különösen igaz ez a közép-kelet-európai régióra és Magyarországra. Csütörtökön lát napvilágot a friss hazai inflációs mutató, ahol kifejezetten érdekes lesz az élelmiszerárak alakulása.
Az elmúlt hónapokban meglehetősen magas volt az élelmiszerinfláció Magyarországon. A jelenség azonban nem csak hazánkra, hanem az egész régióra jellemző.
Észtországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Törökországban egyaránt gyorsan emelkedtek az élelmiszerárak.
Élelmiszerárak alakulása az uniós országokban, 2020. augusztus
Forrás: Eurostat
A drágulás többek között visszavezethető a rendkívül kedvezőtlen időjárásra. Világszerte több helyen áradások és aszályok pusztítottak. Mindez több élelmiszer esetében a kínálat szűkülését vonta maga után.
A kínai sertéspestis megfékezése érdekében ráadásul több millió sertést kellett levágni. Óriási hiány alakult ki tehát sertéshúsból, ami hosszú ideig a sertéshús árának kétszámjegyű emelkedését vonta maga után. A megnövekedett kínai importigényt más húsfélékkel együtt lehetett csak csillapítani. Ezek a folyamatok több húsfajtának a globális drágulásához vezettek.
Milyen élelmiszerek drágultak a legjobban augusztusban Magyarországon?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a párizsi és a kolbász 18,1 százalékkal, az idényáras élelmiszerek, úgymint a burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcsök 17,1 százalékkal drágultak. A cukor ára 13,4 százalékkal, a sonka és a tojás ára 11,4 és 10,2 százalékkal emelkedett. A tej 8,9 százalékkal drágult éves alapon.
Bérek
Az Európai Unióban Magyarországon nőttek az egyik legdinamikusabban a bérek.
Órabérek éves változása az első negyedévben
Forrás: Eurostat
Mindez az EU egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával párosult hazánkban. A növekvő bérek és a magas szinten hullámzó foglalkoztatottság hatására megnőtt a lakosság elkölthető jövedelme.
Az elmúlt években a szegényebb rétegek javuló anyagi helyzete növelte a keresletet az élelmiszerek iránt. Csökkent a „hasunkon spórolunk" jelenség. Egy erősödő kereslet találkozott tehát egy szűkülő kínálattal. Egy ilyen környezet táptalaja volt az árak emelkedésének.
Középtávon ugyanakkor az időjárási körülmények normalizálódásával, a sertéspestis hatásainak kifutásával és a magasabb bázissal összhangban lelassulhat az élelmiszerárak jelenlegi gyors ütemű emelkedése.
Forint
A koronavírus válság hatására jellemzően gyengültek a feltörekvő régiós devizák, így a forint is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása alapján Magyarország nemcsak hogy önellátó élelmiszerből, de egyben jelentős élelmiszer-exportőr is. Hazánk mintegy 120 százalékos önellátásra képes az alapvető élelmiszerekből, de az ország termelési potenciálja akár 150 százalékra is növelhető.
Az élelmiszerimport mérsékeltebb súlya miatt a forint gyengülése csak minimálisan emeli meg az élelmiszerinflációt.
Lassulhat a kilábalás?
A magasabb élelmiszerinfláció az inflációs mutatót is megemeli. A jegybankok ugyan jellemzően a maginflációs mutatókat figyelik szorosabban, de a fogyasztói árindexet sem hagyhatják figyelmen kívül. Amennyiben a jövőben is folytatódnak az extrém kedvezőtlen időjárási és egyéb tendenciák, abban az esetben kamatemelésre kényszerülhetnek a jegybankok.
A magas államadósággal küzdő uniós országokban elindult gazdasági fellendülést pedig érezhetően lelassítaná, ha szigorításra kényszerülnének a központi bankok.
További kockázatok
Az olaj és energiaárak komoly mélyrepülésben vannak. Ennek ellenére magas az élelmiszerinfláció. Ha a világgazdaság feléledésével megugrana a kereslet a kőolaj iránt, akkor az a termelési és szállítási költségek emelkedésén keresztül megemelné az élelmiszerinflációt, illetve számos más termék árát is. Egy ilyen forgatókönyv szintén a monetáris szigorítás esélyét növelné.
Világszerte éheznek
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának becslései szerint az élelmiszer-bizonytalansággal szembesülők száma idén csaknem megduplázódik és globális szinten eléri a 265 millió főt. Az Oxfam előrejelzése alapán pedig az év végére naponta 12 ezer ember halhat éhen világszerte.
A konfliktusövezetekben, úgymint mint Jemenben, Szíriában, Libanonban és Észak-Koreában már most is éhezik a lakosság jelentős része. Afrikában még a járvány kitörése előtt minden ötödik ember alultáplált volt.
A Föld népességének növekedésével pedig hosszú távon tovább nőhet az éhezők száma, miközben egyre nagyobb lesz a kereslet az élelmiszerek iránt. Ez az árak további emelkedését sejteti.
