Krisán László: percenként 10 millió forint támogatott hitelhez jutnak a vállalkozások

A 20. születésnapját ünnepli a Széchenyi Kártya Program. Hogyan értékeli az elmúlt két évtizedet?

A Széchényi Kártya létrehozását még Demján Sándor kezdeményezte, melyhez csatlakozott Parragh László, az MKIK elnöke. 2000-ben, az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor is támogatta az elképzelésüket, így jött létre 2000-ben elsőként a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel, amelyet utána több konstrukció követett, így alakult 2010-ben a Széchenyi Kártya programmá.

A Program azzal a céllal jött létre, hogy a kisebb vállalkozások finanszírozási nehézségeit megoldja, kedvező feltételrendszerű, állami támogatott hiteltermékek igénylésének keretében, amelyek állami garanciavállalással is párosulnak.

Az elmúlt 20 év bebizonyította, hogy a Programunk a magyar nemzetgazdaság pénzügyi eszköztárának legmeghatározóbb, időtálló eleme. Nem tudok olyan hitelprogramot sehol a világon, amely ilyen hosszú stabil múltra tekint vissza.

A múltunk bizonyítja a Program jelentőségét, értékét, megkerülhetetlenségét és szükségességét.

Hogy vészelte át a válságokat a Széchenyi Kártya Program?

Pontosítanék. Egyáltalán nem átvészelésről van szó, sokkal inkább zászlóshajó szerepről. Annál is inkább, mert mindig a frontvonalra álltunk, és onnan – a kormányzattal közösen – támogattuk, közvetlenül irányt, biztonságot és kiszámíthatóságot mutattunk a csatát majd megnyerő vállalkozások számára.

A Program valamennyi válságból megerősödve jött ki, amely erősödést a résztvevő vállalkozások ereje jelentette.

Ezért mi úgy szoktunk fogalmazni, hogy a Program bizonyítottan idő- és válságálló.

A 2008-as válság idején a banki hitelezési piac jelentősen szűkült, szinte teljes egészében befagyott. Abban a pénzügyi és már-már szinte bizalmatlan környezetben a bankok és a vállalkozások is szívesebben vettek igénybe olyan konstrukciókat, amelyben a megtérülés mögött garantőrintézményi kezességet láttak, így meredeken nőtt a megkereséseink száma.

E mögött meghúzódott már az ismertségünk, valamint az a pozitív megítélés, ami már akkor is jellemezte termékeinket.

A koronavírus válság kezelésében pedig a Program először a Gazdaságvédelmi, majd későbbiekben a Gazdaság-újraindítási Akcióterv markáns része lett, olyan további kedvező feltételeket biztosítva, amelyek a vállalkozások életben maradásához és továbbifejlődéséhez megkerülhetetlenek.

Mi a titka a termékeknek?

Azt gondolom, ha már ez kérdésként merül fel, az is bizonyítja a sikerességünket. Azt kell, hogy mondjam, hogy semmi varázslatos dolog nincsen, csupán annyi: egyszerű, gyors, kiszámítható, közvetlen és „vállalkozás-barát”.

Konstrukcióink megalkotásánál a KKV-k mindenkori igényeit vesszük figyelembe – legyen az válsághelyzet, vagy prosperáló gazdasági időszak –, és rendkívül gyorsan tudunk reagálni, még annak ellenére is, hogy számos együttműködő Partner vesz részt a Programban.

Sokan azzal szokták vádolni az állam működését, hogy az lassú, csak leköveti a változásokat. Mi ezt már 20 éve cáfoljuk. Erre kiváló példa volt 2020 tavasza, amikor a koronavírus okozta válsághelyzet kezelésének eszközei közül az elsők között kerültek ki a Széchenyi Kártya Program arra a célra megalkotott termékei – természetesen szoros állami, tulajdonosi (MKIK és VOSZ), garantőri, valamint finanszírozói partnerek együttműködésével.

Visszatérve az eredeti kérdésére, azt mondhatnám, hogy sikerünk egyik titka éppen az, hogy az alaptermékeinket nagyon gyorsan lehet az adott gazdasági helyzet igényeinek megfelelően változtatni és azokra építkezve új termékeket létrehozni.

Olyan ez, mint egy építkezés, ahol már készen van egy stabil alap, rendelkezésre állnak a tervek és az erőforrások – legyen az humán vagy pénzügyi – is, mindezt úgy, hogy cselekvőkészségből és -képességből sincs hiány.

A rendszerünk továbbá öntanuló. Napi szinten 200 irodánkban tartjuk a kapcsolatot a vállalkozókkal.

A felmerült problémákat, élethelyzeteket így széles bázison tudjuk összegyűjteni, majd azokat részletesen átbeszéljük házon belül, amelyek célja minden esetben ugyanaz: ha az igény, a kihívás tömeges, akkor arra új konstrukciót állítunk elő, aminek egy része a fiókba kerül, de a legjobbak extrém rövid idő alatt a piacon landolnak.

A hiteltermékek Demján Sándor gondolatiságát hordozzák magukban és tükrözik a vállalkozói szemléletmódot. Minden problémához, vállalkozási célhoz próbálunk optimális megoldást találni. A Széchenyi Kártya Program hidat képez a vállalkozók, a bankok és az állam között, ugyanis a bankok és a vállalkozók nincsenek egy platformon. A vállalkozóknak a bankok sokszor túl drágák, túl sok fedezetet kérnek. A bankoknak a vállalkozók pedig sokszor nagyon kicsik, kockázatosak.

Mennyi támogatott hitelhez jutottak eddig a vállalkozások?

Nagyon büszke vagyok rá, hogy erős vállalkozói bizalom van az irányunkban. 2002 óta 500 ezer darab feletti ügyfélbefogadást regisztráltunk. Ebből létrejött több mint 360 ezer ügylet és 4 ezer milliárd forint kihelyezésre is került.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy percenként 10 millió forintnyi hitelt vesznek fel a vállalkozások.

A magasabb infláció és a jegybanki kamatemelések hatására megemelkedhet-e az újonnan kihelyezett hiteltermékek kamatlába?

Az infláció megjelenése nem magyar jelenség, az egész világon hasonló a helyzet. Ez azért is fontos gazdasági terület, mert az elmúlt évtizedben az alacsony kamatok jellemezték a világot, most azonban egy trendforduló következett be. Itthon ebbe az áramlatba illeszkedve már az MNB is irányváltást hajtott végre és a Monetáris Tanács kamatemelési ciklusba kezdett.

Ennek megfelelően a kamatkörnyezet elindult felfelé. Természetesen ezt a változást nekünk is le kell követnünk, de úgy, hogy nem térhetünk le a vállalkozások igényeit magában foglaló pályáról. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mindennek ellenére sem téveszthetjük szem elől a vállalkozásokat. Egyik szemünket a kamatpályán és a kamatfolyosón, másik szemünket a vállalkozások hihetetlen intenzitású jelzésein tartjuk.

Lekövetve a piaci változásokat, ez év januárjától mi is hozzányúltunk a termékeinkhez, de csak minimálisan. Egyes termékeink némileg magasabb áron, de még mindig fix kamatozás mellett érhetők el, mindezt úgy, hogy a tisztán piaci alapú termékkel összevetve, még így is nagyon vonzó konstrukciókat kínálunk.

Például a mikrohitelünk csak 0,5 százalékos fix kamat mellett érhető el 10 évre 50 millió forintig.

A lízing és a folyó-, illetve forgóeszközhitel típusú konstrukcióknál is csak fix 2,5 százalékra mozdultunk el. Ha a piacon szétnézünk, látható, hogy ez a díjazás messze elmarad az átlagos 8-9 százalék körüli értékektől.

Mi volt az alapvető különbség a gazdaságvédelmi termékek és az újraindítási termékek között?

A világjárvány kitörésekor a gazdaságvédelem volt a legfontosabb cél. A válság megjelenésekor befagyott az egész gazdaság, ezért sok vállalkozás a fennmaradásért küzdött. Ekkor lélegeztetőgépre kellett kapcsolni a cégeket, mi tettük mindezt azonnali likviditásnyújtás biztosításával.

Az újraindítás idején azonban már egészen más típusú termékekre volt szükség. Ekkor már a rövidtávú szemléletet felváltotta a közép és vagy hosszú távú megközelítés, és már az építkezés került fókuszba. Elhagytuk például a munkahelymegtartó hitelt, mert már nem volt rá szükség.

Helyette a beruházások támogatására helyeztük át a hangsúlyt, hiszen a smart, a jövőt építő beruházásokra van szüksége a gazdaságnak.

A gazdaságvédelmi akciótervben 8 százalék volt a beruházási hitelek aránya, a többi likviditást segítő hitel volt. Napjainkban viszont már 48 százalék a beruházási hitelek aránya.

Mit sem bizonyít ez jobban, mint azt, hogy a vállalkozók elkezdtek hosszabb távon gondolkodni.

A járvány idején mennyire volt eltérő az Európai Unió válságkezelése a korábbi tapasztalatoktól?

2008-ban kifejezetten megszorító politikával próbálták kezelni a válságot az Európai Unióban. Ezzel szemben az Egyesült Államok és az ázsiai országok költségvetési élénkítéssel gyorsabban túllendültek a nehéz időszakon. Az uniós döntéshozók vélhetően tanultak a korábbi tapasztalataikból és ezúttal nyitottá tették az alkalmazható eszköztár bevethetőségét.

Másrészt azt gondolom, hogy helyesen mérte fel az EU is, hogy a mostani válság nem összehasonlítható a 2008-as válsággal.

Az eltérő okok és az eltérő lefolyás miatt egészen eltérő eszközökre is volt szükség. Más volt az alkalmazkodás.

Például a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat átmenetileg felfüggesztették, ami nagy segítség volt.

Emellett fellazították – megnövelték – a „de minimis” szabályt is, amely a kisvállalkozások számára adható maximális támogatói keretet jelenti. Korábban 3 év alatt 200 ezer eurót lehetett felvenni. A keret bővítésével a Széchényi Kártya Programban mi is nagyobb összegeket tudtunk kihelyezni. Már van olyan beruházási hitelünk, amelynek a keretösszege 1 milliárd forint, 10 éves időtávra.

Milyen termékekkel segítik jelenleg a kisvállalkozásokat?

Nyolc termékkel vagyunk jelen a piacon. Nevezetesen folyószámlahitel, forgóeszköz hitel, agrár folyószámlahitel, beruházási hitel, agrár beruházási hitel, lízing, mikrohitel és a turisztikai kártya tartozik az eszköztárunkba. Próbálunk a napi költségektől kezdve a 10 éves beruházásokra is hitelt biztosítani.

Emellett akár a kezdő mikro- és kisvállalkozásoknak is tudunk olcsó hitelt nyújtani, amire a 20 éves pályafutásom során még nem volt példa.

Ezenfelül adunk szektoronként releváns válaszokat is, akár az agráriumban vagy a turisztikai iparágban.

Elindítottunk például egy új többlettámogatott agrár terméket, amelynek nulla a kamata, a költsége és a díja. A sertéstenyésztőket támogatjuk ezzel a konstrukcióval, miután komoly baj van pillanatnyilag a sertéspiacon. Ez is igazolja azt, hogy termékeinkkel gyorsan és célzottan tudunk beavatkozni a gazdaság ingadozásaiba.

Milyen a kkv-k hitelfelvételi kedve? Mennyire optimisták a vállalkozások a növekedési kilátásaikkal kapcsolatban?

Abból látszik, hogy a hitelek iránti igény megnőtt, hogy míg korábban a Széchenyi Kártya Programban évi 20 százalék volt az új ügyfelek aránya, addig a válság során 60 százalékra nőtt ez a szám. Ez alapvetően az értékhatár és az állami támogatás mértékének emelésével magyarázható, de egyre inkább jelen van egy bizonyos pénzügyi tudatosság is a vállalkozókban. Ezen okokból kifolyólag nagyon sok olyan ügyfél került be a hitelfelvevői körbe, akik korábban nem fordultak hozzánk.

Míg Magyarországon a vállalkozások 20-25 százaléka vesz fel hitelt, addig Európában a vállalkozások 80 százaléka él hitelből.

Azt látjuk, hogy elindult a két szám közötti szűkülés. A vállalkozók élnek a lehetőséggel, javul a jövőképük. Miután nagyon kedvező konstrukciókat kínálunk, a hitelkereslet érezhetően erősödik.

Mennyire jellemző a külpiacokon történő terjeszkedés a kkv-k életében? Látszik-e mindez a hitelfelvételnél?

Az exporttevékenység egy nagyon fontos területe a magyar gazdaságnak, ami évről évre kimagasló eredményeket ér el, ugyanakkor ennek fejlesztése, bővítése ma is aktualitással bír. Növelni kellene azon KKV-k számát, amelyek aktívan nyitnak a külföldi piacok irányába. Teljes mértékben egyetértettem a Miniszterelnök úr által három éve meghirdetett kifektetési politikával, hiszen az is ezt az irányt erősíti.

A magyar piacon ugyanis csupán 10 millió ember érhető el. Igazi növekedési lehetőségek emiatt a külpiacon láthatók.

A külföldi jelenlétet egyrészt exporttal, másrészt akvizíciókkal, külföldi üzletrészek vásárlásával lehet elérni. Az Unió nem nagyon engedi az állami támogatású programokat külföldre kiterjeszteni. Ennek ellenére bizakodó vagyok és szeretném idővel kiterjeszteni programjainkat a magyar vállalkozások érdekében külpiacokra is.

Milyen mértékű ellátási nehézségekről számolnak be jelenleg a vállalkozások?

Újra kell tanulnunk azt a szót, hogy hiány. Az elmúlt 30 évben ugyanis a piacgazdaság térnyerésével elfelejtettük azokat a szavakat, hogy hiánycikk vagy hogy nincs.

A koronavírus néhány nap alatt szétverte a kereslet-kínálat egyensúlyát, és egyúttal bebizonyította, hogy az ellátási láncok túl hosszúak, és számos gyenge ponttal rendelkeznek, amelyek ez idáig rejtve maradtak.

Most az a feladatunk, hogy újra gondoljunk az egész világot behálózó globális folyamatokat.

Nem egészséges állapot, hogy egy 10 ezer kilométerre gyártott távol-keleti chiptől függ egy kelet-európai összeszerelő üzemben egy gépkocsi létrejötte.

A koronavírus és az orosz-ukrán konfliktus is megmutatta globalizáció összes hibáját. Remélem tanulni fog belőle a világ. Vissza kell telepíteni biztonságos távolságba az ellátási láncokat, még akkor is, ha ez megdrágítja a végterméket.