Varga Mihály: Öt fő kihívással kell most megküzdeni

Az Ösztönző állam – sikeres gazdasági újraindítás 2022 címmel rendeztek ma konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Állami Számvevőszék és a Magyar Közgazdasági Társaság együttműködében létrejött rendezvényen köszöntőbeszédet mondott Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke és Deli Gergely, az NKE rektora.

Parragh Bianca, a konferencia elnöke, a jegybank Monetáris Tanácsának tagja kiemelte, hogy csak a cselekvőképes állam tud ösztönzőleg hatni a gazdaságra, miközben fenntartja az állam és a piac közötti összhangot.

Kiemelte, hogy a hazai járványkezelés sikeres volt, ezt mutatták be az Ösztönző állam – sikeres válságkezelés második kötetében, melyben több miniszter és államtitkár, a jegybank és az Állami Számvevőszék több munkatársa is részt vett.

A helyreállításban az állam szerepét öt állami és két magánvállalat válságkezelésén keresztül mutatták be.

Az ösztönző állam szerepét eddig három kötetben publikálták, melyek 43 szerző közös munkája.

Varga Mihály: Sikerült előzni a kanyarban

A konjunktúra időszakában fontos rendszerbeli változások történtek, és most dől el, hogyan működnek - mondta a pénzügyminiszter A kihívások korában is stabilan című előadásában Varga Mihály pénzügyminiszter, aki

öt kihívást emelt ki:

• orosz-ukrán háborút, amely rendkívül érzékenyen érinti a befektetőket és a tőzsdéket is,
• a járványt,
• az uniós források körüli vitákat,
• illegális migrációt,
• és a demográfiai kihívásokat.

Mint mondta, ha az OECD átlagát nézzük, akkor Magyarország a járvány idején is jól teljesített, amit az előtte eltelt 9 év munkája alapozott meg.

Így a belső források átrendezésével sikerült a gazdaságot helyreállítani, és nem kellett külső segítséget kérni.

A válságkezelés során négy területet emelt ki:

• az ellátási láncokban jelentős problémák alakultak ki,
• egyes ágazatok a nullára zuhantak vissza a korlátozások idején,
• felértékelődtek az állami garancia – és hitelprogramok
• kiszámítható maradt az adópolitika, amely a foglalkoztatást támogatja.

Hangsúlyozta: tavaly rekordszintű növekedést ért el a magyar gazdaság, emellett kiemelendő, hogy a lengyel gazdaság is jól teljesített. Mindkét ország még az uniós helyreállítási alap forrásai nélkül is magas növekedést ért el.

Kiegyensúlyozott volt a növekedés szerkezete a termelési oldalról is, miközben a keresleti oldalt főleg a lakossági fogyasztás húzta, de a bruttó export is jól tudott teljesíteni - tette hozzá.

A pénzügyminiszter szerint sikerült a kanyarban előzni. Példaként hozta északi szomszédunkat: 2006-ban hagyta le Szlovákia Magyarországot fejlettség tekintetében, de sikerült visszaelőznünk, most az uniós fejlettség 76 százalékán állunk az Eurostat adatai szerint.

Ebből is látszik, hogy önmagában nem az euró fogja a magyar fejlettséget megadni, az euró bevezetése jó időzítést igényel.

- Összességében a gazdaságpolitika minősége határozza meg egy ország gazdasági növekedését – tette hozzá.

Mint mondta, a magyar beruházási ráta 27 százalékos, így uniós összevetésben is az EU élmezőnyében állunk Észtországgal együtt, a 4,7 milliós foglalkoztatottsággal pedig a vírus előtti szintet túlszárnyalni.

A béremelkedésről szólva kiemelte: 2021-ben a reálbérek 3 százalékkal növekedtek, a bérminimum 20 százalékkal emelkedett, ami végiggyűrűzött a béreken.

A kiskereskedelem meghaladta a járvány előtti szintet, a vendéglátás is kilábal a válságból – tette hozzá.

Inflációs kihívások, forint

Az inflációval kapcsolatban kiemelte, hogy általános helyzetről van szó, ami a leállások, a gazdasági satufékezés után az újraindulás velejárója. A keresetek ugyanis nem estek vissza, az újranyitásjókor a kereslettel nem tudott lépést tartani a kínálat, ezért emelkedett az infláció.

Az egy évvel ezelőtti 35 dollárhoz képest most 115 dollár az olaj ára, ami benne van a magas inflációban, és minden országot érint.

A válságkezelésről szólva kiemelte: az állam megpróbálta csökkenteni a piaci kilengéseket, a piaci szereplőket segítették, hogy túléljenek egy nehéz helyzetet, megőrizzék a munkaerőt és a kapacitásokat.

Február 24-e óta több valuta árfolyama hullámvasútra került, kivéve azokat, amelyek rögzítettek voltak az ERM 2 rendszerben.

Államadósság

2010 óta határozott adósságcsökkentő politika valósult meg Magyarországon, 65 százalékra sikerült leszorítani az államadósság GDP-hez mért arányát, de a fiskális ösztönzőprogramok miatt ismét nőtt az államadósság, ugyanakkor állampapíroknál a magyar háztartások aránya 24 százalékra emelkedett.

- A cél az adósság csökkentése - fogalmazott.

2010 óta jelentősen emelkedett a lakosság megtakarítása: 20 ezerről 62 ezerre nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona.

A benzinárstopról szólva kiemelte, hogy nálunk alakult ki a legkedvezőbb üzemanyagár, de nincs ingyenebéd, és az intézkedésnek voltak „kitüremkedései”.

Összességében a magyar gazdaság nem csak a konjunktúra idején, hanem a válság kezelésekor is jól teljesített - zárta előadását Varga Mihály.