Kutatásaink, fejlesztéseink jelentősen pörgetik a gazdaságot

Interjú2021. feb. 12.Növekedés.hu

Soha nem erősödött még ennyire a kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) területe hazánkban, mint most, hiszen a világjárvány új kihívások elé állította a tudományos élet szereplőit. Jelentős támogatási forrásokkal, programokkal segíti az ágazat résztvevőit a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal (NKFIH), melynek szerepe már túlmutat a pályázatok finanszírozásán – mondta Birkner Zoltán elnök a Növekedésnek adott interjúban. Ami az idei esztendőt illeti, a hazai források mellett hatalmas uniós pénzeső is hullik a KFI szektorra, így még több korszakalkotó eredmény születhet a közel jövőben.

Összegzések ideje van. A koronavírus milyen változást, kihívást hozott a Hivatal életébe?

Tanulságokkal és meglepetésekkel teli esztendőt hagyunk magunk mögött. A Covid-19-cel kapcsolatban a siker jelzőt ritkán használják, a Hivatal mégis eredményes évet zárt a világjárvány ellenére. Amikor a vírus első hullámával szembesültünk, elsődleges feladat volt a piac megnyugtatása: azt üzentük, nem lesz fennakadás, folytatódhatnak a KFI projektek. Kiemelten kezeltük a pályázati rendszer zavartalan működésének fenntartását, a 145 milliárd forint támogatás hatékony elosztását.

Milyen segítséget kaptak a partnereik?

Azonnali lépésként már márciusban módosítottuk a veszélyhelyzet által érintett projektek költségelszámolás szabályait, ideiglenesen felfüggesztettük a helyszíni ellenőrzéseket. Könnyített előleg-kifizetéssel enyhítettük a támogatott projektek likviditási nehézségeit, valamint egyszerűbb eljárási szabályokkal támogattuk a pályázatok nyerteseit.

Gondolom ezek eredményes lépések voltak.

Igen, év végéig rekord összegű, 47 milliárd forrást folyósítottunk.

Ez nem csupán pénzben óriási összeg, hanem döbbenetes mennyiségű háttérmunkát, pályázat-átszervezést is jelentett.

A nagyságrend érzékeltetéseként: évi 4-5 ezer pályázót menedzselünk, közel egyharmadukat érintették a könnyítések.

Milyen támogatást adtak még?

Soron kívül átütemezzük a projektek megvalósítási határidőit, mérföldköveit, mindenféle szankció nélkül - egy kikötésünk volt csupán: a projektek szakmai tartalmán nem lehetett változtatni.

Nem dolgoztak home-office üzemmódban?

Volt, amikor erre kényszerültünk, de a hatékony belső átszervezések eredményesek voltak, így zökkenőmentes volt a feladatellátás.

Sőt, 2019-hez képest 20%-kal nőtt a támogatott projektek száma, mindezt változatlan erőforrások mellett teljesítettük.

Vagyis tudtuk fokozni a hatékonyságunkat, mindamellett, hogy rugalmasak és ügyfélcentrikusak tudtunk lenni, és a határidőket is tartottuk.

Az idei esztendő az újratervezésről szól?

Mindenképp, hiszen új feladatok is érkeztek. Megdupláztuk a pályázati konstrukcióink számát, így a tennivalók is arányosan növekednek. Ha 2017-hez képest mérjük a Hivatal teljesítményét, akkor ma ötször többen pályáznak, háromszor annyival kötünk több szerződést, és kétszer annyi forrást helyezünk ki a piacra. Dinamikus a növekedés, KFI szolgáltatásaink szélesítése is folytatódik idén. A Hivatal szerepe ma már messze túlmutat a pályázatok finanszírozásán.

Milyen irányba bővültek, bővülnek tovább?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) égisze alatt az innovációs tér rendszerszintű fejlesztésével tanácsadó és szolgáltató intézményévé váltunk mára. Folyamatosak az együttműködések a hagyományos tudásközpontokkal, országos és regionális szakmai szervezetekkel.

Tudunk példát említeni?

Kiváló példa a Nemzeti Laboratóriumok Program, ahol összefogjuk egy-egy szakterület legjelentősebb szereplőit, ezáltal megalapozzuk a jövő kiemelkedő, nemzetközileg is versenyképes tudományos csomópontjait. 17 helyszínből álló, országos lefedettségű tudáspiramis létrehozásáról van szó. A pécsi Virológiai Nemzeti Laboratóriumban például a magyar kutatók osztrák partnerekkel közösen fejlesztik a Covid-19 vírus elleni vakcinát.

Ezeket a laboratóriumokat hogyan kell elképzelni?

Intézményesített formában, egy-egy nagyobb téma köré csoportosítjuk a tudást, az infrastruktúrát, a kutatókat, valamint a vállalkozásokat és felhasználókat is. Az innovációs rendszer újszerű, markáns és érdekes fejlesztéséről van tehát szó.

Az egyéni kutatókat, kutatócsoportokat hogyan ösztönzik?

Az alapkutatási projektek támogatásának legfontosabb eszköze továbbra is az OTKA pályázat, melynek idei keretösszege közel 13 milliárd forint, amelyre már most is lehet pályázni. Az egyéni kutatóknak, valamint kutatócsoportoknak szóló pályázat öt alprogramja az előző évek kategóriáit követi.

A fiatal kutatókat tudományos karrierjük korai szakaszában a Posztdoktori Kiválósági Program, önálló kutatási témájuk és kutatócsoportjuk elindításában pedig a Fiatal Kutatói Kiválósági Program támogatja, míg a tapasztaltabb kutatók és kutatócsoportok a több mint 30 éves múltra visszatekintő Kutatói Témapályázat alprogramban igényelhetnek támogatást.

Két további alprogram keretében ismét lehetőség nyílik a magyar-osztrák és magyar-szlovén kutatói együttműködésben megvalósított projektek támogatására is, köszönhetően a kiváló nemzetközi kapcsolatainknak.

Jól látom, hogy kiemelt szerep jut a megfelelő elmék összepárosításának?

Abszolút így van. Kiemelten fontosnak tartjuk összekötni az ökoszisztéma kompetens piaci szereplőit. Dolgozzanak együtt, hozzanak létre új tudást, gyűjtsenek tapasztalatot, hogy ezekből az együttműködésekből minél több a társadalmi-gazdasági kihívásokra választ adó új megoldás születhessenek. Mint amilyen a COVID-19 járvány is.

Melyek ezek az ötletek, mondana példákat?

Az első, hogyan modellezhető a jövő a Covid-19 terjedése kapcsán. Ha ez sikerül, máris hatékonyabb lehet a prevenció. A második, hogy milyen fizikai eszközökkel támogatható az egészségügy ellátórendszere. Ide sorolandó például a lélegeztetőgép, a maszkgyártás, illetve a gyógyszerkutatás, vakcinafejlesztés.

Csak a vírussal kapcsolatban, e három témakörben 27 kiemelkedő együttműködési projekt indult el és valósult meg részben tavaly 3 milliárd forint keretösszegből.

Hasonló egészségipari fejlesztések ösztönzésére megnyitottunk egy 7 milliárd forintos újabb keretet a már elkezdett témák befejezéséhez, illetve új ígéretes projektek elindításához.

Milyen "képlet" alapján építik fel ezt a rendszert?

Nagyon egyszerű: ötlet, majd következik az első prototípus, ezután az igazolás, a szolgáltatásfejlesztés, végül pedig az iparági kiszélesítés. Olyan innovatív tevékenység részesei lettünk az egészségiparban, amelyre mi sem számítottunk. A magyar egészségtudomány egy év alatt óriásit lépett előre. Hazai gyártású lélegeztetőgépek, maszkok, gyógyszerek születtek, pillanatok alatt.

Rugaszkodjunk el a vírustól. Ha ez nincs, akkor milyen évet zárnak?

Más területeken is nagyon eredményes évet zártunk. A hazai források menedzselésén túl egyik legfőbb feladatunk az idén kezdődő új európai uniós pénzügyi forráselosztási ciklusra való felkészülés és felkészítés.

Cél, hogy Magyarország a következő 7 évben megduplázza, de ha lehet, akkor megháromszorozza a közvetlen uniós forrásból finanszírozott kutatásra-fejlesztésre szánt támogatásokat.

Az előző hétéves ciklusban a Horizont 2020 keretprogramból mindössze a források 0,6 százalékát nyerték magyar pályázók, a következő ciklusban ezt akarjuk lényegesen fölülmúlni. A 2004 után csatlakozott országok (EU-13) összesen csak a H2020 források alig 6 %-át tudták elnyerni az (EU-15) mellett.

Sikerülni fog?

Széles spektrumú tervet készítettünk a vállalkozások meggyőzésére, hogy éljenek a nemzeti kapcsolattartóink szakértelmével, tanácsaival, szolgáltatásaival, hogy minél sikeresebbek legyenek a közvetlenül pályázható uniós pénzek elnyerésében. A nemzetközi bekapcsolódást segítjük olyan intézményesített együttműködési csoportok támogatásával, mint a nemzeti laborok vagy az egyetemi kompetenciaközpontok.

Ha már szóba kerültek az egyetemek, milyen az együttműködés az oktatási intézményekkel?

Az egyetemeknek pénzügyi forrást biztosítottunk kapacitásaik fejlesztéséhez, illetve nemzetközi KFI aktivitásaik fokozásához. A 2020. évi Tématerületi Kiválósági Program keretében 27 egyetem és állami kutatóintézet 94 tématerületi kutatása kapott támogatást az Innovációs Alapból összesen 47,4 milliárd forintértékben.

Szintén az egyetemi élettel kapcsolatos: mivel, hogyan ösztönözhetők a fiatal kutatók, hogy a pályán maradjanak, illetve az oktatási intézményt se hagyják el?

Tavaly 4 milliárd forint keretösszeggel indultak ösztöndíj-pályázatok az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében, amelyek a fiatal kutatók kezdeti életpályájának minden szakaszát lefedik.

Célunk a pályaorientáció, a kutatás-fejlesztés és az innováció új generációjának kinevelése.

A kutatói karrier posztdoktori és későbbi szakaszait az OTKA pályázatok segítik. Lényeges az is, hogy az egyetemi képzés kövesse az ipari igényeket, a projektekbe új szakemberek kapcsolódjanak be. Ezt egy teljesen újszerű konstrukció, a Kooperatív Doktori Program teszi lehetővé. Nem versenyezni akarunk a munkaadókkal, inkább olyan megoldást kínálunk, melynek a leendő kutató, a munkaadó vállalat, az egyetem, és végső soron az állam is nyertese lesz. A Kooperatív Doktori Program résztvevői akár 48 hónapon át havi 400 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak. A tudományos képzés és a vállalkozások együttműködése Magyarországon még sosem jutott erre a szintre.

Sok szó esett a nemzetközivé válás fontosságáról. Miben látja ennek jelentőségét?

A pénz, a támogatás fontos, de más is kell a sikerhez. Képessé kell válnunk nagy nemzetközi projektekben részt venni, megfelelni az ottani elvárásoknak, kihívásoknak. Ezért fejlesztjük az egyetemi hálózatokat, ezért vannak olyan programjaink, amelyek a felzárkózást segítik.

Elengedhetetlen a kutatóhálózatok szerepe is. Nagy és profi szereplőknek kell hazánkban egyszerre megmozdulnia, hogy sikeressé váljunk nagy nemzetközi programokban.

Az adminisztratív terhek csökkenése újabb mérföldkő?

A közbeszerzési hatósággal és a szakminisztériumokkal összefogva értük el a KFI területet érintő bürokrácia csökkentését. Előterjesztésünk nyomán január elseje óta a kutatás-fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, uniós értékhatár alatti beszerzések mentesülnek a közbeszerzési kötelezettség alól. Ez nagy eredmény, igazi sikersztori.

Amennyiben szakterületekre bonjuk a hivatali munkát, akkor mit látunk?

Az egyes tudományterületek és iparágak kiemelkedő népszerűsége az NKFIH által finanszírozott innovációs projektekben és kutatási programokban is kimutatható. A már említett egészségiparon kívül ilyen az IT-szektor, azon belül is a digitalizáció. A Tématerületi Kiválósági Programunkban például az egyetemek és kutatóintézetek 94 nagy kutatási tématerületéből 32 a digitalizációs tématerületre összpontosít, 13 pedig a járműiparral függ össze.

Magyarország az egészségügyi, gyógyszeripari kutatás-fejlesztésben hagyományosan erős, a járványhelyzet pedig tovább növelte a kutatóhelyek és a vállalkozások aktivitását.

Ebben segítség a nagy iparági centrumok létrejötte.

Mondana példákat a vállalatokra?

A doktori együttműködésben például az Ericsson szerepe emelhető ki, de a Mol is kulcsfeladatot vállal. A Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével körforgásos gazdasági kompetencia központ jön létre egy tudományos és innovációs parkkal együtt Nagykanizsán. Emellett a járműiparnak és a körforgásos gazdaságnak is van nemzeti laboratóriuma, utóbbi nagy valószínűséggel a Pannon Egyetem nagykanizsai kampusza köré csoportosul, míg a járműipari laboratórium – már csak a tesztpálya miatt is – Zalaegerszegen lehet.(X)

Videók ajánlása vagy bármi