Levegő Munkacsoport: Hibás döntés volt az ingyenes parkolás bevezetése

Hogyan áll a parkolási díj megszüntetése elleni aláírásgyűjtés, illetve milyen hatásait látják a kormány által bevezetett intézkedésnek?

Eddig több mint 3500-an írták alá, és reméljük, ez a szám tovább fog nőni. Hogy mit eredményezett az ingyenes parkolás? Az önkormányzatok bevételkiesése már önmagában is komoly csapás, hiszen kevesebb pénzük lesz a környezet állapotát javító olyan intézkedésekre, mint a közösségi közlekedés fenntartása vagy a zöldfelületek gondozása.

Ennél is nagyobb gondot jelent, hogy számos városban már most tarthatatlanná vált a helyzet. Nemcsak Budapestről, hanem például Szegedről, Miskolcról és Győrből is kaptunk ilyen jelzéseket.

Szegedről például azt a hírt kaptuk, hogy járhatatlan a belváros, autók parkolnak mindenütt, sok esetben szabálytalan parkolással akadályozva a forgalmat. A fővárosban pedig nemcsak a lakosságtól érkeztek panaszok a zsúfoltságról, a dugókról, de a fuvarozó vállalkozások, illetve a futárok munkája is sokkal nehezebbé vált. Bár eddig sem volt egyszerű parkolóhelyet találniuk, most szinte teljesen kilátástalanná vált, hogy a célponthoz közel szabályosan parkoljanak. Ezért többnyire kénytelenek szabálytalanul megállni – például kerékpársávban –, ami sok esetben nemcsak a forgalmat akadályozza, hanem balesetveszélyt is magában hordoz.

A közterület-felügyelet, illetve a rendőrség általában eltekint a bírságolástól, mert tisztában vannak, azzal, hogy a bírságolás azt eredményezné, hogy leállnának a kiszállítások, azaz megbénulna a város.

A jelenlegi helyzetben érthető a hatóságoknak ez a magatartása, azonban rendkívül rossz üzenet mindenki számára, hogy a város életéhez nélkülözhetetlen tevékenységet csak jogsértések sorozatával lehetséges elvégezni. A kialakult helyzet az érintett cégeknek komoly többletköltséget is okoz, hiszen a dugók, a parkolóhelyek keresése egyrészt magasabb üzemanyagfogyasztást eredményez, másrészt lassul a kiszállítás, így több járműre és több emberre van szükség ugyanannyi csomag, illetve szállítmány kiszállításához, mint „békeidőben”. Mindez együtt pedig a költségeik emelkedését eredményezi, amit nekünk, polgároknak kell kifizetni.

Ez a sok parkoló autó azt jelenti, hogy az emberek nem a tömegközlekedési eszközöket választják munkába járáshoz, hanem inkább autóba ülnek?

Igen, de nemcsak a munkába járók autói jelentik a gondot, hanem hogy sokan az egyszerű ügyintézéshez is az autót választják. Általános hatás azonban, hogy a korábbinál több személygépkocsi miatt állandó a zsúfoltság, a folyamatosan járó motorok szennyezik a levegőt, ami mindenki egészségét károsítja, az autóban ülőkét, a közösségi közlekedést választókét, a gyalogosokét és a kerékpárosokét egyaránt.

Azzal az indoklással nem vették át a Budapestért díjat, hogy több mint 30 éve dolgozik a tiszta levegőért, a főváros mégis Európa egyik legszennyezettebb levegőjű városai közé tartozik. A probléma időszerűségét jelzi, hogy – amint írják – Magyarországon a Covid okozta halálozások negyede a levegő szennyezettségére vezethető vissza. Honnan származnak ezek az adatok?

Sok tanulmány jelent meg arról, hogy azokon a területeken, ahol nagy a légszennyezettség, súlyosabb a koronavírusos megbetegedések lefolyása, illetve a magasabb a halálesetek száma az átlagosnál. Józan ésszel is belátható, hogy azoknak a szervezete, akiknek az immunrendszere legyengült a szennyezett levegő miatt, nehezebben veszi fel a harcot a súlyos kórral. Ez annál is inkább így van, mert a koronavírusés a szennyezett levegő elsősorban ugyanazokat a szerveket, a szívet és keringési rendszert, illetve a légzőszerveket károsítja. A kettős támadással szemben pedig sokkal nehezebben veszi fel a szervezet a harcot.

Az is bizonyított tény, hogy a betegséget terjesztő vírus terjedését segíti a szennyezett levegő, hiszen az apró szennyező anyagokra tapad a vírus, és így annál nagyobb számban juthat be az emberi szervezetbe, minél szennyezettebb a levegő. 

Az Európai Népegészségügyi Szövetség kiszámolta, hogy Budapesten a levegő szennyezettsége miatt az egy főre jutó veszteség 1860 euró, ami hozzávetőlegesen 700 ezer forint. Miből tevődik össze ez az összeg?

Az egyik tényező a megbetegedések miatti orvosi, illetve egyéb egészségügyi költség, a másik a kieső munkaidő miatti veszteség. Ezen túlmenően azt is figyelembe veszik a számításnál, hogy a korai elhalálozás mennyivel rövidíti meg az életet, és hogy ennyi idő alatt mekkora értéket termelt volna a szennyezett levegő miatt idő előtt elhalálozott ember. 

A téli időszakban egyre kevesebben használják a kerékpársávokat, miközben a belső, autóknak fenntartott sávokban hatalmas a zsúfoltság. Van javaslatuk ennek a problémának a megoldására?

Igen. Sokkal erőteljesebben kellene népszerűsíteni a kerékpározást. Én például 69 évesen kerékpárral járok most is, fagypont körüli hőmérsékleten Budaörsről a 11 kilométerre lévő belvárosi irodánkba, és ezzel semmi gondom nincs, sőt kimondottan élvezem. Persze lehetne és kellene is még jelentősen javítani a feltételeken, például kerékpártárolók létesítésével, új kerékpárutak, -sávok kialakításával, de a legfontosabb az emberek hozzáállásának megváltoztatása. Nyugat-Európában is így indult a kerékpározás térhódítása.

Dániában és Hollandiában például a hatvanas, hetvenes években szinte senki sem közlekedett biciklivel, most viszont már annyian kerékpároznak, hogy rendszeresen kerékpáros torlódások alakulnak ki.

Nagymértékben javítana a helyzeten a kilométer- és szennyezésarányos városi útdíj bevezetése, amelynek mértékét úgy kellene kialakítani, hogy 10-15 százalékkal csökkentse a gépjárműforgalmat, hogy ezzel megszűnjenek a torlódások.

Milyen visszajelzések érkeztek azzal kapcsolatosan, hogy nem vették át a Budapestért díjat, mert azt mondták, kudarcért nem jár elismerés, akkor veszik majd át az elismerést, ha jelentősen javult a levegő minősége?

Egyértelműen pozitív a reakció. Karácsony Gergely főpolgármester például a Facebook-oldalán kifejezetten nagyra értékelte a gesztust. De egyébként is sokan gratuláltak hozzá, mert egyetértenek azzal, nem lehetünk büszkék arra, hogy évente 2500 ember veszíti életét a fővárosban a szennyezett levegő miatt, illetve hogy évről évre növekszik az asztmás gyerekek száma. Valamit tenni kell.