Mégsem lesz európai-amerikai kereskedelmi háború?

Közeleg a határidő

Az Egyesült Államok májusban 25 százalékos védővámot helyezett kilátásba az Európai Unióból érkező gépjárművekre és gépjármű alkatrészekre. A vámokat végül nem vetette ki a Trump adminisztráció és idén november közepére halasztotta a döntést.

Az elmúlt hetekben azonban kedvező fejlemények láttak napvilágot. Wilbur Ross, az USA kereskedelmi minisztere arról számolt be ugyanis, hogy az EU vállalataival folytatott ígéretes tárgyalásoknak köszönhetően lehet, hogy mégsem vet ki autóipari védővámokat az Egyesült Államok.

Mit kifogásol Donald Trump?

A kereskedelem tekintetében az amerikai fél alapvetően három dolgot sérelmez. Egyrészről nemzetbiztonsági kockázatként értékelik az amerikai politikusok a túl nagy volumenű gépjárműimportot. Másrészről sokan nehezményezik a tengerentúlon az egyre jobban hízó kereskedelmi deficitet, amit az USA az EU-val szemben fut.

Az amerikai protekcionizmus felerősödését harmadrészben az is kiváltotta, hogy az EU nem akar nagyobb tételben mezőgazdasági termékeket vásárolni az Egyesült Államoktól, amire az amerikai-kínai kereskedelmi háború árnyékában nagy szüksége lenne az USA-nak.

Tavaly közel 140 milliárd euró értékű kereskedelmi többlet keletkezett az EU-ban, vagyis ennyivel exportáltak többet az Európai Unió területén működő vállalatok az Egyesült Államokba. Ezt a jelentős különbséget az alábbi ábra is jól szemlélteti.

A német export pedig mellesleg a fent említett 140 milliárd eurós többlet közel feléért felelős.

A német álláspont

Angela Merkel német kancellár szerint nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot a német autóipar az Egyesült Államok számára, amely egyébként maga is profitál a helyzetből, hiszen a német autóipari vállalatok és beszállítók összesen 113 000 állást és 300 gyárat hoztak létre az Egyesült Államokban.

Korábbi védővámok

Részben nemzetbiztonsági megfontolásokból Washington tavaly már kivetett egy 25 és 10 százalékos védővámot az Európai Unióból (és a világ többi országából) érkező acélra és alumíniumra.

Válaszul az EU 25 százalékos védővámot léptetett életbe, amely 2,8 milliárd euró értékű amerikai termékre vonatkozott. A megadóztatott termékek között szerepel a kukorica, a rizs, a narancs, a cigaretta, a t-shirt pólók, a kozmetikai termékek, a csónakok és hajók, valamint és az acél. Az érintett nagyobb márkák közül meg lehet említeni a Harley Davidsont, a Levi Strauss farmereket és a Bourbon whiskey-t is.

Brüsszel ezenfelül további 3,6 milliárd eurónyi amerikai termékre vethet ki 10 és 50 százalék közötti védővámot 2021 márciusáig, amennyiben újabb büntető intézkedésekről döntene az Egyesült Államok.

Az autóipari vámok tekintetében az elmúlt időszakban az volt a gyakorlat, hogy az EU 10 százalékos védővámot vetett ki az Egyesült Államokból érkező autókra, míg fordított esetben az USA csak 2,5 százalékos kulcsot alkalmazott.

Igaz, a nagyméretű gépjárművek, teherautók esetében fordított volt az arány: az EU ebben a kategóriában változatlanul 10 százalékos védővámot használt, míg az amerikai fél 25 százalékos védővámot rótt ki.

A brüsszeli kommunikáció szerint amennyiben a jövőben Donald Trump 25 százalékra emelné az Európai Unió által exportált autók védővámját, abban az esetben 35 milliárd euró értékű amerikai vámárút adóztatna meg az EU. Az európai politikusak az elrettentés jegyében növelték a tétet, miután januárban még „csupán” 20 milliárd eurós megtorló intézkedést helyeztek kilátásba.

Rettegett autóipari vámok

Donald Trump sikeresen megtalálta Németország és ezáltal az EU Achilles-sarkát.

A müncheni IFO gazdaságkutató intézet szerint, ha az USA kivetne egy 25 százalékos védővámot, akkor a megugró gépjármű árak miatt az Egyesült Államokba áramló német autóexport közel 50 százalékkal, avagy 17 milliárd euróval csökkenne.

Az autó és alkatrész értékesítések egy részét ugyan át lehetne irányítani más országokba, ami valamennyit tompítana, de még így is közel 12 milliárd euró lehetne a veszteség.

A Volkswagen, a Daimler és a BMW lennének a nagyvállalatok közül a legnagyobb vesztesek, melyek a kiugró exportkitettség mellett számos gyárral is rendelkeznek az Egyesült Államokban.

A német autóipari vállalatok – beleértve a BMW, a Mercedes-Benz, a Porsche, a VW és az Audi márkákat – az elmúlt évben 1,34 millió gépjárműt értékesítettek az Egyesült Államokban a német Autóipari Szövetség adatai alapján.

Növekedési áldozat

Az ING Bank elemzése rámutat, hogy mekkora GDP növekedési áldozattal járna az EU tagországokra nézve, ha az USA kivetne az autóiparra egy 25 százalékos védővámot. A tanulmány nem veszi számításba az ezt követő esetleges újabb és újabb ellenlépéseket, melyeket nagyfokú bizonytalanság övez.

GDP növekedési áldozat, 25 százalékos amerikai autóipari védővám esetén

Az alábbi ábra érdekességképpen azt szemlélteti, hogy Európa-szerte merre találhatók személygépkocsi gyárak.

Magyarország járna a legrosszabbul

Az autóipar Magyarországon a GDP 5 százalékát teszi ki, miközben a munkavállalók 4 százalékát foglalkoztatja.

Az ING Bank adatai szerint hazánkban a német vállalatok által gyártott autók 90 százalékát exportálják. A Magyarországról indított export megközelítőleg 10 százaléka megy továbbá az Egyesült Államokba.

Öröm az ürömben, hogy a Magyarországon gyártott Audi, Mercedes és BMW modellek iránt kevésbé ár-érzékeny a kereslet, így ezen modellek gyártását kevésbé érintenék a védővámok bevezetése.

Összegezve, egy 25 százalékos amerikai védővám kivetése megközelítőleg 0,2 százalékpontos magyar GDP-növekedési áldozattal járna. Nemzetgazdasági szinten tehát összességében mérsékeltek a hatások. Ugyanakkor, ha az USA autóipari védővámok életbe léptetéséről döntene, akkor az EU válaszlépéseivel együtt gyorsan eszkalálódhatna a helyzet.

Többfrontos kereskedelmi háború

Miután Donald Trump feltehetően nem tud végleges kereskedelmi megállapodást kötni Kínával, ezért egyszerre jó eséllyel nem szeretne többfrontos kereskedelmi háborúba bonyolódni a jövő őszi elnökválasztás előtt, miután az rontaná a gazdasági kilátásokat és az újraválasztásának az esélyeit. Emiatt egyelőre talán megnyugodhatnak az autóipari vállalatok és a gazdaságpolitikusok.