A pandémia minden várakozásunkat felülmúlva gyorsította fel a digitalizációs folyamatokat. Az elektronikus otthoni munkavégzés hatására öt-hatéves lendületet kapott egy év alatt az IT-üzletág – mondta Fritsch Róbert, a Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjúban. Új kihívások, új feladatok születtek az üzletágban, ezért még több magasan képzett diplomás szakemberre lenne szükség.
Amikor a szövetség elnökének megválasztották, milyen célokat tűzött ki?
Ez márciusban, pont a tomboló járvány ideje alatt történt. A kommunikáció erősítésén kívül a fő célkitűzésem az volt, hogy a VISZ taglétszámát megtartsuk, sőt bővítsük. Most azt mondom, sikerült fenntartani az együttműködést tagjainkkal, hiszen úgy véljük, a magyar informatikai piacon szükség van egy olyan társadalmi szervezetre, amely képviseli az informatikai eszközöket, rendszereket és szolgáltatásokat működtető vállalatok és intézmények érdekeit.
Tevékeny szerepet vállalunk az informatikai szektor szereplői közti érdekegyeztetésben, a közös vélemény kialakításában.
A VISZ egy olyan társadalmi szervezet, amely az informatikai megoldások alkalmazói szempontjából támogatja az informatikai kultúra általános fejlődését és terjesztését.
Kiket képviselnek?
Államigazgatásból, versenyszférából érkezőket, nagyvállalatokat, illetve a kkv-szektor néhány tagját. Úgy gondolom, egy jó szakmai közösség jött létre.
Fritsch Róbert: A vállalatok részéről fokozódó igény mutatkozik
az informatikai kompetenciák iránt
Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek?
Kiemelkedő a Digitális Transzformációs munkacsoportunk tevékenysége. Ennek lényege, hogy tagjaink elismerjék, megismerjék a digitális átalakítás óriási lehetőségeit a különböző iparágakban.
A digitalizáció megkerülhetetlen, az életünk részét képezi. Az egyháztól kezdve a sporton át a kutatás-fejlesztés-innováció részét alkotja, beépülve az iparba, kereskedelembe.
Több nézőpontból foglalkozunk a digitális transzformációval. Egyebek mellett ilyen az üzleti-, a digitális- és az IT-stratégia viszonya, az üzlet és az IT együttműködése a fejlesztésekben, a digitális transzformáció szervezeti irányítása és az IT szerepe.
Óriási technológiai kihívásokat említett. A digitális változással miként lehet lépést tartani? Egyáltalán tudunk-e mi magyarok lépést tartani?
Hazánk nincs elmaradva Nyugat-Európához képest. Sőt! Előfordult, hogy lépéselőnyben voltunk. Például a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején számos új technológiát vezettek be nálunk. Ma sincs ok a panaszra.
Ám képzett, pontosabban jól képzett szakemberek kellettek, kellenek akár az ipari, akár a hétköznapi területen.
Napjainkban is vannak sikereink, például az Architecture világhírű tervezőszoftver, vagy a tíz évvel ezelőtt indult felhőalapú Prezi nemzetközi hódítása.
A fejlesztésekhez elengedhetetlen a jó szakember. Mi a helyzet a munkaerőpiacon?
Bizonyos munkakörökben nem jellemző a túltelítettség. Minél magasabb az elvárás, minél nagyobb szaktudást kíván a munka, úgy csökken a dolgozói létszám. Ebből következik a fordítottság elve alapján, hogy az alacsonyabban képzett informatikusoknak nehezebb elhelyezkedni, hiszen túlkínálat van belőlük. Például helpdesk-rendszergazda munkakörben sokan vannak, míg a felsőfokú végzettséget kívánó informatikusokból kevesebb akad. Kevesebb a szoftverfejlesztő vagy architektúra mérnök, netán az IT-biztonsági szakember.
Jól fizető állásokról beszélünk, mégis mi az oka a diplomás szakemberhiánynak?
A fiatalok az egyetemi képzés mellett dolgoznak, leginkább az utolsó éveikben. Előfordul, hogy ez a tanulás rovására megy. A követelmények – nagyon helyesen – a vezető oktatási egyetemeken magasak. A munka világa pedig beszippantja a tanulókat. Olyan jövedelmet kapnak a diploma megszerzése előtt, amely munkára és nem a tanulás folytatására csábít. Köztudott, a szektorban nemzetközi viszonylatban is versenyképes fizetések vannak.
Ettől függetlenül a keresleti oldal találkozik a kínálati oldallal?
Úgy gondolom, igen. Az egyetemek együttműködnek az ipari vállalatokkal. A diplomás fiatalok magasan képzett munkaerőt jelentenek a piacon, tehát jól járnak velük a munkaadók.
Utánpótlással kapcsolatban: mivel lehet serkenteni a fiatalok informatikai készségét?
A vállalatok részéről fokozódó igény mutatkozik az informatikai kompetenciák iránt.
Ezt segíti a Programozd a jövőd! elnevezésű projekt, amelynek célja, hogy Magyarország vezető egyetemein támogassa az informatikai kurzusokat és információtechnológiai-karrierre ösztönözze a fiatalokat.
A 22 együttműködő egyetem – az uniós támogatással megvalósuló projekt, és az általa biztosított piaci kurzusokat teljesítő oktatókkal együtt – folytatja az új tanulók oktatását a modern laboratóriumi környezet kihasználásával.
Akik az egyetemi évek alatt elvégzik a kurzusokat, könnyebben találnak munkát?
Abszolút. A kurzusokon részt vevő és sikeres vizsgát tevő IT-hallgatók – mint mondtam – jobban találnak munkát a munkaerőpiacon, így várhatóan csökken az IT-szakemberek hiánya Magyarországon.
A tanterv mennyiben találkozik a valós piaci igényekkel? Azaz nem csupán az „íróasztal mögül” született a tanmenet?
Gyakorlatcentrikus minden. A projekt keretén belül létrehoztak egy, az egyetemeken vendégelőadásokat tartó informatikai szakemberekből álló adatbázist. Minden egyetemet a legkorszerűbb digitális felszereléssel és oktatási segédanyagokkal láttak el.
147 előadást tartottak és 11, az ágazat által tanúsított kurzust hoztak létre.
A kurzusok bevezetésével elindult egy promóciós kampány, és ezzel hívták fel a figyelmet az IT-karrierben rejlő előnyökre. Ez magában foglalta a helyi középiskolákban tartott vendégelőadásokat és programozási eseményeket is. A projekt a hallgatók lediplomázása után is folytatódik. Sikeres vizsgák esetén a tanulók IKT-vállalatokhoz kerülnek, ahol fizetett gyakornoki programban vehetnek részt. Létrejöttek digitális élményközpontok is.
Ezek új szavak. Mit jelentenek?
Olyan nyilvános létesítményekről van szó, amelyek lehetővé teszik a tanulók és azok családtagjai számára, hogy gyakorlati tapasztalatot szerezzenek az IT-szakmában. A látogatók alapfokú számítógépes készségeket bemutató foglalkozásokon vehetnek részt, vagy tájékozódhatnak a virtuális valósághoz és a háztartási okoseszközökhöz hasonló fejlett technológiákkal kapcsolatban.
Hol vannak ezek a létesítmények?
A központok Győrben, Budapesten és Debrecenben találhatók. Mindegyik központ kínál egész napos, ingyenes órákat iskolai csoportok számára, valamint hétvégente családokat is fogadnak. Már több mint 1200 eseményt tartottak meg, amelyek több mint 19 000 fiatalnak váltak már a javára.
Hány fiatal tanul ma informatikát?
A projekt eredményeként Magyarországon nőtt az informatikát tanuló fiatalok száma.
Míg 2016-ban 5166 ember adta be a jelentkezését nappali tagozatos egyetemi IT-alapképzésre, addig 2019-ben a jelentkezők száma 6860-ra emelkedett.
Mint mondtam, uniós támogatásról van szó. A projekt teljes költsége 24 987 957 euró, ebből az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának hozzájárulása 21 521 962 euró. A GINOP, azaz a Gazdasági fejlődés- és innováció operatív program keretén belül valósul meg, még az előző pénzügyi programozási időszakból.
Bárhonnan, bárhogyan is vizsgáljuk az informatika világát, a pandémia alaposan fejtetőre állított mindent. Milyen új kihívásokkal találkoztak?
Egyetlen kedvező hozadéka volt a bezártságnak: a pandémia minden várakozásunkat felülmúlva gyorsította fel a digitalizációs folyamatokat. Az elektronikus otthoni munkavégzés hatására öt-hatéves lendületet kapott egy év alatt az IT-üzletág. Ennyit repültünk előre 365 nap alatt.
Hiába állt korábban is rendelkezésünkre például videókonferencia platform, mégis magas volt az elutasítottság. Mostanra a mindennapi életünk része lett.
Megváltozott életmódhoz, megváltozott gondolkodás párosult. Ám szintén érdekesség, hogy feltértékelődött, mégpedig óriási módon az IT-biztonság szerepe. Az oka egyszerű: a munkahelyi laptop, pc, otthonra került, ahol fokozottan kitettek a támadásoknak, hiszen a hackerek is aktívabbak lettek. Minden szinten és szempontból új munkakörök, új technológiák születtek.
Új kihívások, új feladatok?
Abszolút. Az ön szakmáján is látszik. Korábban személyesen jött volna interjúzni az irodámba, most virtuálisan találkozunk. Rengeteg az olyan munkakör, amely otthonról ellátható. Pont ez ad nekünk új informatikai feladatokat, kihívásokat, lendületet. A gondolkodás változott meg.
