Megvett egy német gyárat, most Üzbegisztánban alapítana egyet egy magyar cég 

Kórházi bútorokkal készülnek a külpiacokon terjeszkedni. Hogyan sikerült eljutni erre a szintre?

A Rév Csoport fémfeldolgozó üzletága korábban rozsdamentes acél feldolgozással és német exporttal foglalkozott.

Legnagyobb meglepetésünkre 2016-ban az egyik német partnerünk megkérdezte, nem akarjuk-e megvenni az egyik divíziójukat.

Miután az első sokkból magunkhoz tértünk - mégis csak egy tradicionális nagy német cég egy részének a felvásárlásáról volt szó - belementünk az üzletbe, így hozzánk került a gyártóberendezés, a licenc, a know how és a piac is.

Így kezdtünk el magas minőségű fémből gyártott kórházi bútorokkal foglalkozni. Végül hazahoztuk a gyártást Magyarországra, és világszerte szeretnénk forgalmazni. 

Melyik országok jöhetnek számításba?

A termékeinknek jelentős súlya és mérete miatt-főleg összeszerelt állapotban-van egy földrajzi korlátja, amelyen túl nem kifizetődő szállítani.

Ez a határ nagyjából Európa-Észak-Afrika és az Urál-hegység, ezeken túl a fuvar többe kerülne, mint maga a termék. Ez nem jelenti azt, hogy távolabbra nem tekintünk, de ebben az esetben érdemes a gyártást is kitelepíteni. 

Vannak már konkrét tervek?

Úgy látjuk, hogy Közép-Ázsiába célszerű lenne megcsinálni akár a gyártást, de a helyben összeszerelést biztosan.

Jártam már ott piacfeltáró úton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrral, láttam, hogy a térségben nagyon jól alakulnak az üzleti kapcsolatok, főleg Üzbegisztánban.

Az egyik ilyen fórumon megismertem egy céget, amely bútorgyártással és kereskedelemmel foglalkozik. Már a kórházi bútorgyártás területén is van egy kis, háromfős műhelyük, kézi erővel gyártanak kórházaknak szánt bútordarabokat, de ez még elenyésző a lakossági bútorgyártás mellett.

Ugyanakkor a tulajdonos nyitott a fejlesztésre, elkezdtünk beszélgetni vele egy közös üzemről. Elmentünk Taskentbe, megnéztük, hogy zajlik náluk a munka, mennyire pörögnek az eladások, augusztusban a tulajdonos és a felesége látogattak el hozzánk. Megnézték a mezőtúri gyártósorunkat, formálódik az együttműködés. Közben egyeztetünk a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel is, folyik a projekt kidolgozása.

Mekkora befektetés egy üzemet megnyitni Üzbegisztánban?

Végleges összeget még nem tudok mondani, de nagyjából 10-20 millió EUR között lesz. Attól függ, hogyan alakulnak az ingatlanárak, az építőanyagok és a munkaerő költsége. Persze meg lehet több lépcsőben is valósítani a beruházást, abban az esetben az induló összeg kevesebb. Hogy miként vágunk bele, az a partnerünktől is függ. 

Lesz ott akkora kereslet, amiért megéri egy üzembe beruházni?

Üzbegisztánban még elég fejletlen a privát kórházi ellátás, jellemzően állami kézben vannak a kórházak, így az állami szereplőkkel kell szót érteni.

Ha őket nem tudjuk meggyőzni arról, hogy érdemes a kórházakat igényes és strapabíró bútorokkal felszerelni, akkor nem igazán van értelme belevágni az üzbegisztáni értékesítésbe.

Amennyiben nem éri meg, úgy szét kell nézni Közép-Ázsiában, a Türk országokban most jelentős fejlődés figyelhető meg, van tőke, építkezések, áramlik a török pénz, jelen van Kína és az Egyesült Államok is, szerintem lesz igény a mi termékeinkre is. Viszonylag közel vannak Oroszország Uralon túli területei is. 

Amikor Németországból hazahoztuk Magyarországra a gyártást, egyből kedvezőbb áron tudtunk értékesíteni. Ha most tovább visszük a gyártást keletebbre akkor még jobb árat tudunk ajánlani.

Amennyire én tudom, Üzbegisztánban a bérköltségek jelentősen a magyar alatt vannak, átszámítva jellemzően 100-150 ezer forint közötti fizetésekért dolgoznak. Ezt összehozva a mi technológiánkkal és tudásunkkal helyben egy elég versenyképes terméket tudnánk gyártani, persze ehhez kell a partner tudása, tapasztalata is, hogyan kell Üzbegisztánban építkezni, a megfelelő munkaerőt megtalálni az üzembe. 

Mennyire jelent majd kihívást szót érteni az állami szereplőkkel?

Alapvetően nem lenne könnyű, de így, hogy egy privát üzbég szereplővel közösen csinálunk vállalatot, lényegesen kisebb a kockázat. 

Mennyire lesz erős a konkurencia a Türk térségben?

Ebben és minőségben kevésbé számítunk konkurenciára. Egy török versenytárssal biztosan kell számolnunk, ezen felül közel van Kína, de onnan leginkább az olcsó, műanyagból gyártott verziókra lehet számítani. A mi bútoraink rövidtávon drágábbak, de tartósabbak is- ha a döntéshozók tízéves távlatban gondolkodnak, a miénket kifizetődőbb megvenni. 

Milyen téren számítanak a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség segítségére?

Náluk lehet pályázni a külpiaci növekedési támogatásra, amit meg is teszünk, de sokat segítenek a rendezvényeikkel is, ami kapcsolatépítésre kiváló lehetőséget ad.

Az üzbegisztáni működésünkhöz kaptunk már pénzügyi támogatást, ebből finanszíroztuk például a kiutazásainkat. Maga a beruházás is az ő támogatásukkal, és az Eximbank finanszírozásával fog megvalósulni.

Ha minden jól sikerül, és beindul a gyártás, hol áll majd a cég öt év múlva? 

Ha minden jól megy, addigra az üzbegisztáni gyár is megközelíti azt a szintet, amit Mezőtúron hozunk, ha nem is a termelés értékében, de a szortimentben biztosan.

Az sem baj, ha ott lassabban megy a bővülés, és bizonyos termékeket még egy ideig Magyarországról szállítunk ki félkészen-hiszen ez még javítaná is az exportunkat-aztán lépésről lépésre venné át a helyet az ottani gyártás a piaci igények függvényében. 

Mekkora hasznot remélnek a terjeszkedéstől, és mennyi bevételt hoznak az itthon gyártott bútorok?

A fémiparban nem lehet akkora számokkal dobálózni, mint mondjuk egy startup esetében, ha az ember 10 százalékos árbevétel növekedést el tud érni, akkor már elégedett lehet.

A kórházi bútorok gyártása jelenleg a teljes termelésünk 20 százalékát teszi ki. A cég  a 2019-ben 6,2 milliárd forintos árbevételt hozott, ez részben a pandémiás helyzet miatt visszaesett 4,8 milliárdra.

Most tornásszuk magunkat vissza, a tervek szerint 2022-ben fogjuk meghaladni a két évvel ezelőtti szintet, ekkor már a kórházi bútorokból származó bevétel egymilliárd forint felett lesz.