Merkely Béla: A nyár elejére elérhetjük a nyájimmunitást

Idén 250 éves a Semmelweis Egyetem, de a koronavírus-járvány alaposan felforgatta az ünnepi évüket. Önök azonban ezt a helyzetet is a maguk javára tudták fordítani egyebek mellett azzal, hogy az élére álltak a világszinten is egyedülálló országos reprezentatív Covid-szűrésnek. Miért nem folytatódott ősszel a H-UNCOVER?

A négy egyetem klinikai vezetői és virológus szakértői március 22-től ma is naponta elemzik a járványügyi helyzetet. A tavaszi reprezentatív országos szűrővizsgálatot azért végeztük, hogy objektíven kimutassuk kormányzati intézkedések hatását, és az eredménnyel segítsük a megalapozott hazai exit tervet, azaz adatokkal támogassuk az optimális járványügyi stratégiát. A járvány második hullámában a célzott szűréseken volt a hangsúlyt, de
újabb keresztmetszeti vizsgálatokat is tervezünk 2021. május 1-ig, részben az első reprezentatív vizsgálat szerint fertőzésen átesett személyek mellett, a KSH által kijelölt, új önkéntes átfertőzöttségét vizsgáljuk.

Célunk, hogy reálisan lássuk a második hullám súlyosságát, illetve, hogy felmérjük az aktuális fertőzöttséget és átfertőzöttséget. Ez elengedhetetlen a megfelelő oltási stratégia tervezéséhez. 

Ha már említette az oltást, ön, aki átesett a betegségen, beoltatja magát? Mivel győzné meg azokat, akik félnek, vagy csak bizonytalanok?

Elsőként azoknak kell megkapniuk az oltást, akik még nem estek át a fertőzésen. Közülük is a leginkább veszélyeztetetteknek, az időseknek, a krónikus betegséggel küzdőknek és az egészségügyben dolgozó kollégáknak ajánlom. A vakcinák harmadik fázisú klinikai vizsgálatába olyan személyek kerültek, akik nem estek át a Covid-fertőzésen. Ezért a három hónapon belül fertőzödteknél biztosan várhatunk, magam is közéjük tartozom.

Akik azonban még nem voltak betegek, azoknak az oltás nagyon fontos. Így tudjuk létrehozni a nyájimmunitást hazánkban is. Az oltás után már sokkal szabadabban élhetünk.

A Semmelweis Egyetemen 27-én kezdődött meg az oltás. Pontosan kiket oltanak?

Azokat a kollégájat, akik közvetlenül a koronavírus-betegek ellétásában vesznek részt. Az első oltásokat én magam adtam be a hősiesen helytálló kollégáimnak. De az egyetemünkön kapták meg a védőoltást a Szent Imre, a Bajcsy és az Uzsoki utcai Kórház dolgozói is, két nap alatt 427-en, összesen körülbelül ezer orvost és ápolót fogunk beoltani. Eddig minden zökkenőmentesen zajlott, senkinél nem alakult ki szövődmény.

Mindenütt azt halljuk, hogy a járványnak csak akkor lesz vége, ha elérjük a nyájimmunitást, illetve, ha a lakosság nagy része túl lesz a fertőzésen. Bár ön nemrég azt mondta, hogy a második hullámban körülbelül 2 millióan fertőződhettek meg idehaza, nem kérdés, hogy minden szempontból az oltás általi védettség az előnyösebb. Hogyan látja, mikorra valósulhat meg a nyájimmunitás Magyarországon?

Ha az átoltott és a korábban megfertőződött emberek száma eléri a lakosság hatvan százalékát, akkor alakulhat ki a nyájimmunitás, ami gyakorlatilag a járvány megszűnését eredményezheti. Optimista forgatókönyv szerint a nyár elejére elérjük a nyájimmunitást.

A már említett H-UNCOVER mellett jelentős kutatás-fejlesztési aktivitást is végez az egyetem a koronavírus elleni harc jegyében. Említene ezek közül néhány fontos eredményt?

Az első hullám során három fő területen kezdtünk kutatás-fejlesztési munkát a koronavírussal összefüggésben, kutatási konzorciumot létrehozva. Az egyetem 11 szervezeti egységét, az Eötvös Loránd Kutatóhálózatot, valamint az egyetemhez kötődő kutatásfejlesztési vállalkozásokat is bevonó munka célja a vírusfertőzés folyamatának feltárása, a diagnosztikai és terápiás, valamint a megelőző eljárások kifejlesztése.
Konkrét példákat említve, az egyetem részt vett a vérplazmaterápia fejlesztésével kapcsolatos munkában, és orvosszakmai vezető szerepet vállalt egy kifejezetten az új koronavírus okozta légzési elégtelenség kezelésében hatékony, akkumulátorról és palackról is működő, hordozható lélegeztetőgép megalkotásában, a hazai gyártású koronavírus elleni gyógyszer (remdesivir) klinikai vizsgálatában, valamint a fluvoxamin koronavírus okozta tüdőfolyamatok kezelésében való hatékonyságát értékelő vizsgálatban.

A Richter Gedeon Nyrt. által gyártott, remdesivir hatóanyagú koronavírus-gyógyszerrel kapcsolatos vizsgálatban három részlegünk vesz részt, október 14-én adtuk be a készítményt az első betegnek, aki október 25-én hagyhatta el a Pulmonológiai Klinikán létrehozott járványkórházat.

A leghatékonyabb kezelésnek az tűnik, ha a remdesivirt a kombinált terápia részeként alkalmazzuk a Covid-antitestben gazdag vérplazma, a szteroid és a vérhígító adása mellett, szükség esetén kiegészítve a non-invazív lélegeztetéssel, valamint a fizioterápiával.

A fluvoxamin terápia eredményességének klinika vizsgálata novemberben kezdődött meg.

Jelentős eseménynek tartom, hogy a Semmelweis Egyetemről, Fekete Andrea docens által vezetett spin-off cégből indulhatott el ez a fejlesztés, amely reményt adhat koronavírus-fertőzés egyik szövődményeként is jelentkező tüdőhegesedés kezelésére.
A koronavírus megismeréséhez vitt közelebb Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar dékánja által vezetett munkacsoport kutatása, amely keretében először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni. A vizsgálatuk bebizonyította, hogy a koronavírus könnyedén összenyomható, de alakja gumilabdaszerűen helyreáll, szerkezetükben pedig a fizikai behatás sem tesz kárt. Mindez közrejátszhat szokatlanul nagy fertőzőképességében is.

Mi a helyzet a vérplazma-kutatással és -felhasználással?

A vérplazma-terápia lényege, hogy a már felgyógyult emberek vérében termelődött ellenanyagot használják fel a betegség leküzdésére. A szérumot a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, az OrthoSera ügyvezetője, Lacza Zsombor vezette kutatócsoport fejlesztette ki a Semmelweis Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetem virológiai központjával együtt; a projektet az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatta.

A Semmelweis Egyetem klinikáin a Covid-19 betegek magas színvonalú kezelésének szerves része a vérplazmaterápia, amelyben április óta alkalmazunk.

Az időben megkezdett plazmaterápia a súlyos Covid-19 betegek kezelésének egyik leghatékonyabb, és máig egyetlen bizonyított módja ez a kezelés, amely életeket menthet. Éppen ezért hívtuk fel többször is a gyógyult Semmelweis-polgárok figyelmét arra, hogy adjanak vérplazmát az új betegek gyógyítása érdekében. Többszörös véradóként magam is tervezem a plazmaadást is, ennek feltétele, hogy elegendő ellenanyagot termeljen a szervezetem.
Semmelweis Egyetem oktatói, kutatói mellett a hallgatók is komoly munkát végeztek az elmúlt hónapokban.

Egyetemünk polgárai, szakorvosaink, rezidenseink, szakdolgozóink és hallgatóink március óta, nap mint nap tanúbizonyságot tesznek a példaértékű helytállásukról, szakmai elhivatottságukról, amely még inkább felértékelődik. Hallgatóink a kezdetektől aktívan és önkéntes alapon vállaltak részt a járvány elleni küzdelemben, az év elején a végzős hallgatóink 97 százaléka dolgozott önkéntesként.

Eddig több, mint ezer semmelweises hallgató segítette az Országos Mentőszolgálat munkáját, az egyetemi PCR-szűrésekre 100 külföldi és mintegy 200 magyar hallgató jelentkezett önkéntesként, az országos pedagógus-szűrésben pedig 593 hallgatónk vett részt.
Mindezek mellett hallgatóink részt vállalnak a közvetlen betegellátásban is, az egyetem klinikáin mintegy 200, ezen túlmenően az egyetemtől független kórházakban 500 fiatal kollégánk segíti a gyógyító munkát.

Az oktatásban volt fennakadás a járvány miatt?

Szerencsére nem volt fennakadás, a Semmelweis Egyetemen mindig igyekszünk gyorsan és dinamikusan igazodni az új kihívásokhoz. Már március 23-án bevezettük a távoktatást, mindössze egy hetes előkészítés után. A magyar egyetemek között elsőként hoztuk létre az egyetemi honlapon belül a Covid-oldalt, és Magyarországon az elsők között kommunikáltuk a bevezetett óvintézkedéseket. Az egyetem munkatársai és hallgatói részére járvány etikai irányelvet dolgoztunk ki, és július elsején elrendeltem az egyetemi alkalmazottak külföldi hazatérését követően a kötelező és ingyenes PCR-szűrést.
A tesztelés – indokolt esetben – azóta is ingyenes az egyetem hallgatói és dolgozói számára. Mindez azért is indokolt, mert december közepéig 1400 covidos fekvőbeteget és 15 ezer járóbeteget kezeltünk.

Ön nem csak az egyetlen önálló orvosképző egyetem rektoraként, de a Klinikai Járványelemző Munkacsoport vezetőjeként is az első vonalban dolgozik. Visszatekintve erre a nehéz évre, mit mondana: mire lehetnek büszkék, és mit kellett volna egészen biztosan másképpen csinálni?

„Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.” – Széchenyi István mondásának igazát a Semmelweis Egyetem közösségével az elmúlt évben számtalanszor bizonyítottuk. Köszönet illeti a hallgatókat, a kollégákat és vezetőtársaimat is, akik a járványhelyzet kezdete óta gyakorlatilag folyamatos készenlétben állnak, követve azt az alapelvet, hogy viharban a kapitány és a legénység sem hagyhatja el a hajót. A közös összefogás tehette lehetővé, hogy minden területen gyorsan tudtunk reagálni, azonnali intézkedéseket hozva.

Országos szinten mi az, amit biztosan másképpen kell csinálni a következő hónapokban, és mi az, amit folytatnunk kell 2021-ben is?

Egyre többet tudunk a Covid-19-ről, de még messze nem ismertük ki teljesen. Azt tudjuk, hogy az egyik leginkább fertőzőképes felsőlégúti megbetegedés, az eddig megismertek közül, amely nagyon hatékonyan használja ki immunrendszerünk gyengeségeit.

A maszkhasználattal, óránkénti kézmosással, kézfertőtlenítéssel, a találkozásaink számának csökkentésével és vitaminpótlással tehetünk legtöbbet az egészségünk megőrzéséért.

Azt azonban máig nem tudjuk, mitől függ, hogy melyik betegen fog súlyos lefolyású betegséget okozni, így javaslom, hogy az ünnepek után is fokozottan figyeljünk ezen óvintézkedésekre.