Mi lesz a magyar autóiparral most, hogy Kína és az EU kezd egymásnak esni? Szakértővel beszéltünk a témáról

Interjú2 órájaDevecsai János

Az elektromos autók és az akkumulátorok fejlesztése területén az európai gyártóknak jelentős versenyképességi hátránya van annak ellenére, hogy az Európai Unió 15 járműgyártó cége rengeteg pénzt költ kutatás-fejlesztésre - mondta el a növekedés.hu-nak Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület főtitkára.

A kínai és az európai autóipar között óriási a verseny. A helyzetet fokozza, hogy a napokban megszavazták az Európai Bizottság javaslatát, hogy végleges kiegyenlítő vámot vessenek ki a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművek behozatalára. De tisztázzuk: hol tart a kínai autóipar a napjainkban az európaihoz képest?

Az elmúlt évben a globális autógyártás a darabszám terén elérte a 76 milliót, ami ugyan több mint 10 százalékos növekedést jelent éves alapon, viszont a COVID előtti közel 100 milliós járműszámtól még mindig messze vagyunk.

Az EU jelenleg a második legnagyobbnak járműgyártónak számít: az uniós vállalatoknál 12,1 millió darab/év autó készült, miközben Kínában 23,3 millió.

A kínai autógyártás a globális autógyártásnak közel egynegyedét képviseli. Ez nagyon jelentős szám. A tőkeérték terén a kínai BYD már a Tesla és a Toyota mögött a harmadik legnagyobbnak számít a világon. 2024-ben a BYD a legyártott elektromos autók számát illetően megelőzte a Teslát.

Az elektromos autók és az akkumulátorok fejlesztése területén az európai gyártóknak jelentős versenyképességi hátránya van annak ellenére, hogy az Európai Unió 15 járműgyártó cége rengeteg pénzt költ kutatás-fejlesztésre. Az autóiparban erre a területre évente majdnem 60 milliárd eurót költenek el, amely

az EU teljes K+F ráfordításainak a 31 százaléka.

Mennyire függ Kínától az európai autóipar?

A függés több szálon jött létre. Egyrészt a német nagy autógyárak esetében, mint a Mercedes, a BMW, az Audi, vagy a Volkswagen csoport, Kína az egyik legjelentősebb export piac. Az elmúlt években ezen a piacon tudtak jelentős növekedést elérni.

Az elektromos hajtás előre törésével a kínai piaci helyzet is jelentősen változik. Számos kínai cég gyárt, mutat be újabb és újabb modelleket nagyon versenyképes árakon. Ugyanakkor a kínai piac felvevő képessége csökken. Amennyiben az európai autógyártók nem tudnak növekedni megfelelő mértékben a kínai piacon, az mindenképp meg fog mutatkozni a legyártott autók számában, ami

a megrendelések csökkenéséhez vezet és tovább gyűrűzik a teljes beszállítói láncon is.

Ráadásul a legtöbb német óriásvállalatnak saját üzemei is vannak Kínában. A globális értéklánc eleve úgy alakult ki, hogy az európai gyártóknak is sok kínai beszállítója van. A vámviták miatt pedig erősen kérdéses, hogy mi lesz ezeknek a partnerségeknek a jövője.

Egy esetleges kereskedelmi háború azért is káros lehet, mert az ázsiai országok autógyártói jelentős előnyre tettek szert az akkumulátorgyártás területén is.

Bár az európai autógyártók is egyre több megállapodást és együttműködést kötnek annak érdekében, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlesztések területén, vagy biztosítsák a függetlenségüket az alapanyagok beszerzése vonatkozásában, de a hátrányuk jelentős.

A meglévő versenyképességi hátrány ledolgozásához több időre, új stratégiára, gyors és hatékony intézkedésekre lenne szükség európai szinten.

Az akkumulátor technológiát illetően komoly változást hozhatnak, a szilárdtest akkumulátorok, amennyiben megvalósul a tömeggyártásuk. Ezzel kapcsolatosan az elmúlt időszakban sok hír reppent fel. Több cég is úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkezendő két-három évben tömeggyártásba tudja hozni ezeket az akkumulátorokat, amelyekkel a hatótávolság akár ezer kilométerre is kitolható.

A jelenlegi szabályok szerint 2035-ig dízel- és benzinüzemű autók értékesítését be kell szüntetni az EU-ban. De már jövő évtől is jelentősen növelni kell a villanyautók értékesítését. Ha a célszámokat nem teljesítik a gyártók, komoly büntetéseket kaphatnak. Nem lövi lábon magát az Unió azzal, hogy ennyire erőltetik a benzinüzemű autók kivezetését?

Az EU-n belül jelenleg ezen a téren is vita folyik, hogy ki kellene tolni a széndioxid kibocsájtás csökkentésére elfogadott korábbi határidőket.

A 2024 második felére vonatkozó frissített előrejelzések az elektromos személygépkocsik piaci részesedésének jelentős csökkenését mutatja, ami veszélyezteti a célok elérését.

Az akkumulátoros elektromos járművek piacának csökkenése elsősorban visszavezethető az autók magas árára, a töltési infrastruktúra fejletlenségére, valamint az alacsony hatótávra.

Németország és Franciaország beszüntette az elektromos autókra vonatkozó támogatást, részben emiatt pedig az eladások terén az elektromos autók aránya 2024 első félévében 12,1 százalékkal csökkent, a hibrid autók aránya pedig növekedett.

Az Európai Autógyártók Szövetsége ( ACEA) által végzet  számítások alapján, stagnáló piac esetén az autógyártók nem fogják tudni teljesíteni az EU szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos elvárásait, ami körülbelül 16 milliárd eurós potenciális büntetést vonhat maga után.

Ennek a jelentős büntetésnek a kifizetése további jelentős versenyhátrányt okozhat az európai gyártóknak, kevesebb pénz jut majd kutatás-fejlesztésre.

A magyar autóipari szereplőknek milyenek a kilátásai?

A járműipar termelési értéke az elmúlt 10 évben 105 százalékkal nőtt. A magyar járműipar 2023-ban 13,663 milliárd forintot tett ki. Ez a magyar feldolgozóipar termelési értékének 26 százaléka. Vagyis egy nagyon jelentős növekedés ment végbe.

A BMW gyár 2025-ben kezdi meg a gyártást. 2025-26-ra a BYD is termelni kezd. A Mercédes megduplázta a termelési kapacitását Kecskeméten. Jelentős, nagy beruházások történtek az akkumulátor iparban. A piac helyreállása esetén a  Magyarország-i járműgyártás 500.000 db/év-ről 900.000 db/év-re növekedhet.

Ez növekedési lehetőségeket jelenthet a beszállítóipar számára is.

Ugyanakkor látni kell, hogy a magyar autóipar elősorban az európai, német autóiparra épült rá. Ezért, amikor az utóbbi körül elkezdenek gyülekezni a problémák akkor természetesen a bizonytalanság nálunk is jelentkezik. A kínai gyártók vertikális integrációja nagyon magas szintű, ezért lényegesen kisebbek a lehetőségek, hogy a magyar cégek szállítsanak be számukra.

Most, többek között az is fontos kérdés, hogy ha feláll az új európai vezetés, lesz-e változás, vagy továbbra is megy tovább azon az úton Európa, amin elindult. Nem tudni, hogy milyen intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy visszaálljon az európai autóipar versenyképessége. Ezért nehéz jóslatokba bocsátkozni.