Vitakultúra: érvek és manipulációk

Milyennek tartja a magyar vitakultúrát ma? 

A huszadik század bal- és jobboldali diktatúrák sokat ártottak a vitakultúrának. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy

a racionális vita csak egy szűk mezsgyéje a párbeszédkultúrának.

Ami valahol érvelési hiba, az máshol eszköz, például egy tárgyaláson a racionális érvek mellett fel lehet használni különböző manipulációs technikákat. Különböző technikákat használunk különböző területeken.

Egy televíziós vita során például nem a vitapartnert akarjuk legyőzni, hanem a nézőt meggyőzni. Lényeges azonban, hogy a sikeres vitázónak mindig ismernie kell a racionális érvelési elveket, és ha szükség van rá, erre kell építenie az egyéb eszközöket, mert csak így lehet igazán hatékony. 

Régebben a normál képzés része volt a retorika, ami időközben eltűnt az órarendekből.

Valóban az, de mi a retorikát már az érveléstechnikára építve tanítjuk a nálunk tanulóknak, a vitavezetői képzés során elsősorban az érveléstechnikára és az informális logikára tesszük a hangsúlyt. Persze mindehhez szükség van az alapvető pedagógia érzékre. A végcél, hogy a nálunk végzettek képesek legyenek beépíteni a tanultakat a saját tevékenységükbe, és képesek legyenek akár rövid tréningeket is megszervezni.

A magyar és az angolszász oktatás közötti alapvető különbség, hogy amíg ott megtanítják a vitázás technikáit, addig nálunk ez teljes egészében hiányzik. 

Valóban ez volt a jellemző, de a vitaversenyeken manapság már ott is jelentősen korlátozzák a szólásszabadságot, méltányossági biztosok döntik el, hogy mikor és mit lehet elmondani egy vitában.

Másrészt kikopik a klasszikus műveltség oktatása az állami oktatásból, ott is inkább magánkezdeményezésben oktatják a vitát. Persze így is évszázados hagyományokkal bírnak, amelyek számunkra is komoly inspirációul szolgálnak.

Egyúttal mi is vissza tudunk nyúlni a múltunkba, például a reformkorba, ahol fejlett vitakultúra volt, ezekre is igyekszünk építeni a képzés során.

Magyarországon nagyon kevés helyen tanítanak vitakultúrát, érvelést és retorikát. Mióta és milyen célokkal jött létre a Vitaakadémia? 

Az MCC már több mint negyedszázada létezik és foglalkozik érveléstechnika-fejlesztéssel, Korábban jellemzően a hivatalos oktatási rendszerben – alsó, közép- és felsőfok – tanulók vettek részt képzéseinken. A Vitaakadémia ezt a lehetőséget nyitotta ki 2019-ben induló posztgraduális képzésként, ahová itthonról és külföldről jelentkezhet bárki, aki eltökélt a kulturált vita technikáinak Kárpát-medencei terjesztésében.

A tízhónapos képzés során három gyakorlati hétvége, illetve évközi gyakorlóviták és a résztvevők által vezetett önálló vitaalkalmak formájában képezzük ki azokat a későbbi vitavezetőket, akik maguk is kipróbálhatnak minden technikát a képzés során.

Ilyen módon a Vitaakadémia az MCC részeként vitaképzési központtá nőtte ki magát. A nálunk végzett vitavezetők itthon és a Kárpát-medencében adják tovább tudásukat, és jelentkezhetnek tréner- és mentorképzésünkre.

Milyen gyakorlati tudást lehet elsajátítani a képzéseken?

A racionális vita az igazság keresését jelenti. A gyakorlatban alkalmazott vitaformátumok során az kiegészül harmadik fél, például egy képzett vagy az érveléstechnikát szintén tanuló, ún. „bírói panel” meggyőzésével, akikre elsősorban szintén erős érvekkel lehet hatni.

Azt tanuljuk, hogy a kisebb logikai elemeket hogyan lehet helyes logikai láncba helyezni, és ezzel érvelni. Ugyanakkor arra kell felkészíteni a hallgatót, hogy a tájékozott átlagember fejével tudjon gondolkodni, és ahhoz igazítani érvelését.

Persze vannak kivételek, például, ha egy speciális szakmai (jogi, gazdaság, stb.) közegben rendezünk vitát, de az előbbi az általánosan jellemző. A képességek mellett épp ezért nyitott szemmel kell járni a világban, széleskörű ismeretanyagot összegyűjteni, hogy bármilyen téma is kerüljön elő, mindegyikre felkészült legyen a vitázó.

Milyen diplomával jelentkeznek leginkább a képzésre?

Rendkívül vegyes a kép. Már az is elég, ha valaki felvételt nyert valamelyik egyetemre. Manapság sok a jogász vagy jogászhallgató, de idén sok tanárkolléga is megjelent a képzésen. 

Hol és mire használhatják ezeket a technikákat a képzés résztvevői?

Azt szoktam kérdezni, hol nem. Vagyis mindenhol: a magánéletben, a munkában, a tanulmányokban. a hírfogyasztásban kifejlődik egyfajta kritikai készség. Fontos, hogy kialakuljon a lényeglátás, például hogy egy kétszáz oldalas könyv lényegét, érvanyagát miként lehet néhány oldalban leírni.