money.hu: Komoly hitelboom előtt állunk!

Két hónappal biztosan meghosszabbodik a moratórium, ám várhatóan ezt követően is elérhető lesz a fizetéskönnyítő megoldás. Megéri-e bent maradni a várhatóan 2022 június végéig meghosszabbodó hiteltörlesztési moratóriumban? Jellemzően mennyivel hosszabbodhat meg egy átlagos jelzáloghitel futamideje?

Abban mindenki egyetért, hogy a moratórium nagy segítség azoknak, akik nem tudják fizetni az aktuális törlesztőrészleteket, hiszen így el tudják kerülni a család bedőlését.

Egy 15 éves hátralevő futamidejű 10 milliós lakáshitelnél hitelnél nagyságrendileg akár 4 évvel is meghosszabbodhat a törlesztés, ha valaki úgy dönt, hogy 2022 júniusáig bent marad a moratóriumban.

Ne felejtsük el, ha így lesz, akkor az érintett banki ügyfél már 28 hónapon keresztül nem fizeti az aktuális törlesztőrészletet – ez példátlan hosszúságú segítség. De ezzel az adós számottevő kamatterhet is a nyakába vesz.

Ezzel kapcsolatban arra is érdemes lenne figyelni a hosszabbítás esetén, hogy bizonyos hiteltartozásoknál nem szerencsés a hitelmoratórium.

A money.hu szakértői minden lehetséges fórumon felhívják a figyelmet arra, hogy a folyószámlahitelek és a hitelkártya tartozások kamata például annyira magas, hogy jelentősen megemelkedhet a teljes tartozás összege.

S beszéljünk arról is, hogy bár nem ez a hitelmoratórium fő célja, de tudható, hogy igen sokan spekulatív jelleggel is élnek a moratórium adta lehetőséggel. Ők a megspórolt törlesztőrészleteket befektetve igyekeznek a fizetendő kamatnál magasabb hozamot elérni. A bajba jutott adósokat segítő kezdeményezésnek nem hiszem, hogy ezt a mentalitást kellene segítenie.

Jelenleg a lakossági ügyfelek bő 50 százaléka vesz részt a hitelmoratóriumban. Meglátása szerint hogy alakulhat majd a nem-teljesítő hitelállomány? Mit mutatnak a nemzetközi példák?

A banki visszajelzések alapján nagyságrendileg 5-10 százalék közé tehető az az arány, ami bedőlt volna a hitelmoratórium nélkül.

Az MNB kimutatásai szerint jelenleg a moratóriumban lévő ügyfelek közel 10 százaléka számít kiemelten sérülékenynek, és további 30 százalékuknak jelent komoly segítséget a hiteltörlesztések felfüggesztése.

Összehasonlításképpen egy évtizeddel ezelőtt, a devizahiteleknél ennél jóval magasabb volt a nem-teljesítő hitelek aránya. A 2013-as csúcson a szektor egészét tekintve 22 százalék között jártak a bankok, de volt olyan pénzintézet, ahol az állomány 37 százaléka számított problémásnak.

Mindenképpen bíztató, hogy más országokban, ahol a magyarnál sokkal rövidebb volt, s már le is zárult a moratórium, alacsony szinten maradt a nem teljesítő hitelesek aránya a védernyő “becsukása” után is.

Csehországban például a korábban moratórium alatt lévő adósoknak csak 8 százaléka kért további fizetéskönnyítést a hitelmoratórium lejárta után.

Fontos látni, hogy a legtöbb helyen akkor járt le a moratórium, amikor még tombolt a járvány és életben voltak a korlátozások. Ennek ellenére volt kicsi a fizetéskönnyítést kérők aránya. Ezzel szemben Magyarországon jóval később, a gazdaság újraindulását követően futhat ki a hiteltörlesztések felfüggesztése. Ha pedig a további hosszabbításból valóság lesz, akkor már egyértelműen felívelő gazdasági környezetben kell újrakezdeni a törlesztést.

A jövőre nézve optimizmusra ad okot az is, hogy az MNB felmérése alapján a moratóriumban résztvevő vállalatok 22 százalékának már tavaly is növekedett az árbevétele, míg a lakossági ügyfelek 53 százalékának emelkedett a jövedelme 2020 során.

Újabb hitelek felvételénél megkülönböztethetik-e a bankok hátrányosan azokat a hiteleseket, akik jelenleg részt vesznek a moratóriumban? Miben nyilvánulhat ez meg?

A hazai szabályozás ezt egyértelműen megtiltja, senkit nem érhet hátrány, ha részt vesz a hitelmoratóriumban. A banki adóslistára (a Központi Hitelinformációs Rendszerbe) a fizetési moratórium idejére eső törlesztés nem teljesítése miatt nem kerülhet be senki.

A moratóriumban lévő hitellel ugyanakkor számolni kell, ha az ügyfél új hitelt igényel, ezzel a tartozással együtt kell számolni a hitelezhetőségi kritériumokat.

Ha a moratórium folytatódik, akkor azonban érdemes lenne azt kikötni, hogy a lehetőséggel így akár több, mint 2 évig élő cég vagy magánszemély a hitelkiváltást leszámítva ne kaphasson új hitelt, hiszen így előnybe kerül a többi hitelfelvevővel szemben.

Milyen tendenciát lát a személyi hiteleknél? Mennyire hiteleznek jelenleg óvatosan a bankok?

A tavalyi évben két hatás érvényesült. Az egyik a fedezetlen hitelek esetében bevezetett kamatplafon volt, aminek következtében a bankok előbb maximum 5,9, később 5,6 százalékos kamat mellett folyósíthattak csak új személyi kölcsönt.

A fedezetlen terméken a magasabb kockázati prémium miatt a jövedelmezőség alaposan lecsökkent. A bankok emiatt gyakorlatilag nem folyósítottak új személyi kölcsönöket. A kamatplafon tavaly december 31-én kifutott, így az idén már lehetett látni élénkülést. Meg kell jegyezni, hogy a személyi hitelek kamata lényegében visszatért a pandémia előtti szintekre - miközben az árazás alapjául szolgáló benchmarkok jelentősen emelkedtek az elmúlt év alatt. Ez tehát az újrainduló verseny hatása.

A másik oldalon viszont látni kell, hogy a hitelezési kockázatok megemelkedésének hatására tavaly majdnem minden bank szigorított a hitelezési feltételein - ez persze egyrészt annak is köszönhető volt, hogy a mesterségesen alacsony kamatszinten nem akartak, csak a valóban biztos ügyfeleknek új hitelt kihelyezni.

Azt is hozzá kell tenni, hogy az emberek a pandémia okozta bizonytalanságban nem igazán akartak új adósságokat a nyakukba venni, s nem is volt nagyon hol elkölteni a pénzt. Jellemzően azok érdeklődtek személyi kölcsön iránt, akik nem voltak hitelképesek miután például a kiesett jövedelmüket szerették volna pótolni - őket nem tudták befogadni a bankok.

A fentiek együttes hatására a személyi hitel kihelyezés tavaly 39,6 százalékkal zuhant.

Látnak már változást?

A változás már elkezdődött. Az MNB legfrissebb hitelezési felmérése szerint a bankok az év elején már nem változtattak a fogyasztási hitelek feltételein, sőt a várhatóan emelkedő kereslet miatt már lazítást helyeztek kilátásba 2021 első félévére.

A hitelkihelyezést ma még átmenetileg visszafogja, hogy a járvány ideje alatt sok háztartás nem tudta elkölteni a pénzét, ezáltal jelenleg a kényszerűen megnőtt a megtakarítást tudják felélni.

Emiatt a havi hitelkihelyezés - bár jelentősen megugrott a tavalyi évhez képes - még mindig csak a 2019-es év kibocsátásának kétharmadán, háromnegyedén jár.

A klasszikus személyi hitelek piacát másfelől kannibalizálja a 3+3 milliós felújítási hitelkonstrukció is, mivel több bank erre külön konstrukciót hirdetett. Márpedig a felújítási hitelcél az egyik legjelentősebb volt a korábbi hónapokban a személyi hiteleknél.

A másik oldalon viszont új piacot hozhat a felújítási támogatás, hiszen azok, akik nem akarják a lassúbb, nem egyszer jelzálog alapú dedikált terméket kivárni, a gyors, akár interneten is igényelhető személyi kölcsönt választják majd. A bankok az elmúlt hetekben a támogatás feltételeihez igazították a személyi hitel kondíciókat. Így például az adósok az állami támogatás 3 milliós összegéig ingyenesen elő/végtörleszthetik a hitelt, ha a támogatás utólagos elszámolása megtörténik.

Összességében azt várom, hogy a nyár végétől, ősz elejétől dinamikusan emelkedni kezd a személyi hitelállomány. Ebben a már megjelent a minősített fogyasztóbarát személyi hitel konstrukciónak is szerepe lesz, amely szabályozza a versenyt és átláthatóvá teszi a személyi hitelek világát.

Mit tapasztalnak a vállalati forgóeszközhiteleknél?

Az elmúlt egy évben számos támogatott hiteltermék vált elérhetővé, melyeket gyakorlatilag bármikor fel lehet használni forgóeszköz finanszírozásra. Erre jó példa a Növekedési Hitelprogram Hajrá, a Széchenyi Kártya hitelek, az Exim és az MFB termékei.

Ez utóbbiból a legújabb a 10 millió forintos kamatmentes újraindítási gyorskölcsön, amelynek felhasználhatóságát a közelmúltban tették sokkal szélesebb körben elérhetővé. Ennek köszönhetően az olcsó, támogatott finanszírozásban jelenleg tobzódhatnak a vállalkozások. Aki akar az ma komoly fedezet nélkül tud forgóeszközt finanszírozni.

Ezen támogatott, nullás hitelekkel nem tudnak a pénzintézetek versenyezni. Kérdés, hogy mi történik, ha kifutnak a támogatott konstrukciók – az NHP 3000 milliárd forintos kerete például már a vége felé jár.

Mit látnak a jelzáloghiteleknél?

A lakáshitel piac már tavaly ősszel magához tért a pandémiát követően: 2020 szeptemberében az adott havi új folyósítás meghaladta az egy évvel korábbit.

Az év végén, az idei év elején ugyanakkor ismét a bázis adatok alá került a folyósítás, ám ez egyértelműen annak a kivárásnak volt köszönhető, hogy sokan a beharangozott és a már beszélgetésben is említett állami támogatott konstrukciókra várakoztak.

Tavasszal pedig néhány hónap alatt megjelent a felhalmozódott kereslet a kibocsátási oldalon. Ennek köszönhetően márciusban majd áprilisban is történelmi rekord jelzáloghitel folyósítás történt: átléptük a 100 milliárdos határt, áprilisban 107, 6 milliárd forint folyósításra került sor.

Előretekintve, az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa visszaállítása és az újlakás piac bővülése érdemben húzni fogja a hitelezést.

Hogyan alakult a hitel-elbírálási idő az elmúlt időszakban?

A bankok home-office-ba költözésével tavaly márciusban és áprilisban komoly bedugulást tapasztaltunk, ám mivel ez egybeesett a korlátozó intézkedésekkel, az emberek nem akadtak fenn a kisebb adminisztrációs csúszásokon.

Néhány nap, hét alatt viszont a pénzintézetek megoldották a kihívást, dolgozóik már otthonról is el tudták bírálni a hiteligényléseket. Ezzel gyakorlatilag több évet lépett előre a bankszektor a digitalizáció terén.

Napjainkban már helyreállt a szokásos ügyletmenet. Jelenleg ugyan hosszabb ideig tart a bankoknak a hitelek elbírálása, de ez csupán annak tudható be, hogy a nagy kereslet miatt lényegesen több a munka.

Azt látni kell, hogy a banki versenyben, a továbbra is alacsony kamatok mellett az árverseny korlátozott. Emiatt a szolgáltatás minősége egyre inkább előtérbe kerül, ezek közül pedig az elbírálási idő az egyik leghangsúlyosabb ponttá válik.

Hiszen az ügyfél mihamarabb be akar költözni az újonnan vett lakásba, meg akarja venni a kinézett terméket, vagy épp jön a mester a felújításhoz, s ha most nem tudom fizetni, akkor sokszor 4-6 hónap múlva van szabad ideje elvégezni az elvállalt munkát. Miután ez egyre hangsúlyosabbá válik, úgy gondolom, a jövőben egyre gyorsabban kaphatunk majd hitelt.