Nagyot változott az EU hozzáállása: szinte korlátlan lehet a hazai cégek állami támogatása

Interjú2020. júl 8.Szabó Anna

Magyarország most már felső értékhatár nélkül adhat támogatást olyan nagyvállalatoknak, amelyek jelentős károkat szenvedtek el a koronavírus miatt egy friss európai bizottsági döntés szerint - mondta a Növekedés.hu-nak adott interjúban Zupkó Gábor. Az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője kiemelte, hogy Magyarország is számos olyan gazdasági támogatást nyújt egyes vállalatoknak, amelyek korábban nem lettek volna lehetségesek.

Több EU-csúcs zajlott le az utóbbi időben a helyreállítási alap ügyében. Hogy állnak most az egyezkedéssel, milyen reményt lát a megegyezésre?

Azt gondolom, hogy a sikeres helyreállítás érdekében mielőbbi megegyezésre van szükség, nincs más forgatókönyv. Bár a 2021-ben induló, következő hét évre vonatkozó uniós költségvetésről valóban voltak már korábban is egyeztetések, a helyreállítási tervről június 19-én tárgyaltak először a tagállami vezetők.

A júliusra tervezett következő forduló akár már áttörést is hozhat, elvezethet a tagállamok közti politikai megegyezéshez az uniós költségvetés tekintetében.

Ez hozzájárulhat a jóváhagyási folyamat felgyorsításához, elősegítve, hogy a jelenlegi hétéves uniós költségvetési keret kifutása után, fennakadás nélkül folytatódhasson az uniós projektek végrehajtása. A helyreállítási terv akkor lehet sikeres, ha a támogatás gyorsan, azaz részben már idén, illetve a következő néhány évben célba juthat.

Mennyire tartja történelmi léptékűnek a mostani összefogást? Mennyire jelenthet a pandémiás helyzet egy olyan mérföldkövet az EU történetében, amely még jobb összetartó erőt adhat, és elsimíthatja az észak-déli, illetve a szegényebb és a gazdagabb országok közötti konfliktust?

Nyilvánvaló, hogy egyes EU-s tagországokban égető szükség van versenyképesség növelő reformokra. Van olyan tagország, ahol az euróövezeti csatlakozás óta, azaz két évtizede alig növekedett a gazdaság, idén pedig, a járvány miatt történelmi visszaeséssel kell számolni. Az Európai Bizottság május végén nyilvánosságra hozott, a következő hét évre szóló költségvetési javaslata alapján a reformok költségeit az EU tagországai együttesen viselnék.

Az egyes országok esetében eltérő nagyságú vissza nem térítendő támogatások mögött ugyanis közös hitelfelvétel állna. Ez mindenképpen növelheti a tagországok közötti kohéziót, gazdasági és politikai téren egyaránt.

A 2021-2027-es költségvetéssel kapcsolatban hogy állnak a tárgyalások, mennyit tudnak átcsoportosítani azonnali válságkezelésre?

Az Európai Bizottság számos kezdeményezést tett már az elmúlt hónapokban, hogy a koronavírus járvány gazdasági hatásait enyhítse. Kétségtelen ugyanakkor, hogy

a lehetőségek ebben a tekintetben korlátozottak, hiszen a jelenlegi költségvetési keretet jó pár évvel ezelőtt elfogadták a tagállamok és az Európai Parlament.

Bár a már odaítélt források felhasználásához nagyfokú rugalmasságot engedélyezett az Unió, a korábban tervezetthez képest többlet pénzt csak korlátozottan, a költségvetési tartalékok terhére lehetett nyújtani, melyek felhasználásával hoztuk létre például a rendkívüli egészségügyi intézkedéseket támogató Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt.

Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy a Bizottság javaslata szerint a jövőre kezdődő hétéves uniós költségvetés esetében a kiadások, illetve beruházások nagyobb része már a ciklus elején, azaz a következő három-négy évben megvalósulnának. Ezen felül a Bizottság azt is javasolja, hogy néhány program rendhagyó módon már az idei év második felében induljon el.

Ezek közé tartozik a ReactEU nevű kezdeményezés, ami a járvány által leginkább sújtott országoknak juttatna 5 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatás formájában.

A vállalatok is kedvező feltételű hitelekhez, garanciákhoz és más egyéb pénzügyi támogatáshoz juthatnának már néhány hónapon belül fizetőképességük megtartása érdekében. Mindehhez azonban valóban szükséges, hogy a tagországok és az Európai Parlament minél előbb megegyezésre jussanak. 

Milyen módosítás várható a nemzeti cégek állami támogatásának ügyében a járványhelyzet utáni gazdasági újraindítás céljából?

Az Európai Bizottság már márciusban ideiglenes, azaz az idei év végéig alkalmazható keretet fogadott el, amely növeli az európai állami támogatási szabályok rugalmasságát válaszul a koronavírus-járványra. Azóta három lépésben bővült a támogatható vállalatok köre, illetve a támogatás lehetséges formája.

Magyarország is - részben uniós forrásból - számos olyan gazdasági támogatást nyújt egyes vállalatoknak az ideiglenes többletmozgásteret kihasználva, amelyek korábban nem lettek volna lehetségesek.

Ide tartozik például a kutató-fejlesztő szektorban dolgozó mérnökök bértámogatási programja, a nagyvállalatok beruházási támogatása, vagy a különböző garancia- és hitelprogramok, amelyekből egy-egy vállalat akár 800 000 euró értékben részesülhet. Kiemelném az egyik legutóbbi bizottsági döntést is, amely alapján

Magyarország felső értékhatár nélkül adhat támogatást olyan nagyvállalatoknak, amelyek jelentős károkat szenvedtek el a koronavírus miatt.

Lehetséges, hogy a jövőben további könnyítések is bevezetésre kerülnek a tapasztalatok és a tagországi kezdeményezések alapján.

Az ellenséges - főleg kínai - felvásárlásokat milyen intézkedésekkel próbálja az EU megakadályozni?

Az EU már 2019 márciusában létrehozott egy szabályrendszert, amiben uniós szinten is összehangoltan vizsgálhatók az EU-n kívülről érkező közvetlen befektetések. A cél az, hogy minél előbb és minél hatékonyabban azonosítsuk azokat az ügyleteket, amelyek veszélyt jelenthetnek a biztonságra vagy a közrendre. Ez a szabályrendszer minden harmadik országbeli befektetőre vonatkozik. Az uniós átvilágítási mechanizmus nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tagállami hasonló rendszereket – a döntés pedig, hogy mely befektetések és milyen feltételekkel valósíthatók meg a területükön, a tagállamoknál maradt.