Napjaink lakóparkjai tanulhatnának a régi panelnegyedektől

Nem vitás, hogy a paneles lakótelepeknél jóval nagyobb zöldterület kapott helyet az épületek között, sokkal oldottabb, levegősebb volt az elrendezés. Ennek a szemléletnek a követése meglátásom szerint jót tenne Budapestnek – mondta el a növekedés.hu-nak Hartvig Lajos építész, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda egyik alapítója és tulajdonosa.

Tavaly tíz éves csúcson pörögtek a lakásépítések. Több mint 28 ezer lakás épült, ami 2010 óta a legmagasabb szám. Viszont a minőség kapcsán gyakran merülnek fel kritikák. Ön építészként, hogy látja ezt a kérdést? Mennyire elégedett az új lakóépületek színvonalával?

Az elmúlt években óriási felfutás volt tapasztalható az építőiparban,a hazai munkaerőpiac azonban ezt sajnos nehezen tudja lekövetni, a lehetőségek ugyanis végesek. Emellett jelentős áremelkedés is történt a szektorban. Így fordulhatnak elő olyan esetek, mint ami egy általam ismert kivitelezés során is megtörtént:

amikor az építésvezető jelezte az alkalmazottai számára, hogy a kivitelezés egy adott pontjával nem elégedett, a munkások annyit mondtak, hogy ők akár haza is mehetnek. Ennek ellenére természetesen továbbra is készülnek magas színvonalú lakóépületek, hiszen a legtöbb beruházó ezt megköveteli, nem enged az általa elvárt minőségből.

Túl a kivitelezés minőségén, mi az, amin szívesen változtatna a mostani lakóparkoknál?

Napjaink lakóparkjait szokás összehasonlítani a paneles lakótelepekkel. Nem vitás, hogy utóbbiak esetében jóval nagyobb zöldterület kapott helyet az épületek között, sokkal oldottabb, levegősebb volt az elrendezés.

Ennek a szemléletnek a követése meglátásom szerint jót tenne Budapestnek.

Egy lakóépület tervezésénél milyen főbb kihívásokkal kell szembenézni?

A legnagyobb kihívás egy lakóépület tervezése során, hogy az adott kor építészeti nyelvén megszólalva olyan házat hozzunk létre, mely figyelembe veszi az urbanisztikai összefüggéseket, reflektál a környezetre és azoknak a funkcionális elvárásoknak is megfelel, melyeket a megbízó és alakók támasztanak az építésztervező felé.

Amikor megvan az összhang az említett szereplők között, akkor jó eséllyel lehet érvényt szerezni annak az igénynek, hogy az épület a környezetével, a használókkal és a várossal is kommunikáljon.

A lakóházaknál mennyire szokott szempont lenni itthon a környezettudatosság?

Megrendelője válogatja. Itthon elsősorban az irodaházak tervezése során merül fel szempontként a környezettudatosság kérdése. Köszönhető ez egyrészt a rendelkezésre álló büdzsének, másrészt azonban fontos kiemelni, hogy a bérlők felől is megjelent az igényt a környezettudatos, fenntartható irodaházak iránt.

Amikor leülünk tárgyalni a megbízóinkkal egy-egy új projekt kapcsán, rendszerint felhívjuk a figyelmüket ezekre a ma már elengedhetetlen szempontokra is, legyen szó lakóépületről, irodaházról, kulturális intézményről vagy oktatási központról.

Azt kell mondanom, hogy bár még van munkák az érzékenyítés terén, egyre többek számára válik fontossá a fenntartható szemlélet.

Végigtekintve az utóbbi években épült lakóparkokon ritkán látni izgalmas épületeket. Ennyire drága lenne látványos megoldásokat használni?

Valóban, a szép megoldásoknak az ára is borsos. Ám így is előfordul, hogy a befektető úgy dönt, megfinanszírozza a munkát. Egy látványos megoldás ugyanis jó referenciaponttá válhat, ami növelheti a beruházó cégének imidzsét.

Mennyire jellemző, hogy a kivitelezés során az eredeti terveket elkezdik egyszerűsíteni?

Jellemzően az anyaghasználat szokott változni. Az üvegfelületek például roppant drágák, míg a vakolt felületek olcsók.Ezért előfordul, hogy az eredeti tervekhez képest csökken az üvegfelületek nagysága. Ehhez hasonlóan a nyílászárók, a korlátok, a belső válaszfalak számítanak szabad prédának a kivitelezés során.

Vagyis ha a tervekhez képest van olcsóbb termék vagy megoldás, akkor előfordul, hogy inkább azt választják az építkezés során.