NAV elnök: Európában a mi adóhivatalunk látja a legtöbb adatot adózóiról

Ön hogy látja, a gazdaságban lezajlott, valóban jelentős fehéredést mennyire befolyásolhatja a kata eddigi formájában történő megszűnése? Vagyis elképzelhető, hogy a katás vállalkozások egy része ezentúl majd zsebbe kapja a jövedelmét?

A NAV megalakulása óta bevezetett, nemzetközi szinten is elismert eredményeket hozó gazdaságfehérítő intézkedésekkel és adóigazgatási innovációkkal sikerült egy növekedésösztönző adóigazgatási rendszert kiépíteni, ahol nőtt a beszedési hatékonyság, visszaszorult a feketegazdaság. Az Európai Bizottság által mért áfaréscsökkenés jól szemlélteti az eredményeket:

a 2010-es 22,3 százalékról 2020-ra 6,1 százalékra csökkent a be nem szedett általános forgalmi adó aránya, ami nemcsak a szándékos adóelkerülés elleni hatékony fellépésből, hanem a különböző könnyítésekből is adódik.

Tíz évvel ezelőtt a kata eredeti célja is az volt, hogy a lakosság részére szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő, önfoglalkoztató egyéni vállalkozók csekély adminisztrációval és alacsonyabb közteherrel dolgozhassanak, és jövedelmük legalizálásával a gazdaság fehérítését szolgálják.

Széles körben elterjedt gyakorlattá vált azonban, hogy a katát a munkaviszony és a megbízási jogviszony kiváltására használták a munkáltatók. Ez a gyakorlat komoly versenyhátrányt jelent azoknak a munkáltatóknak, akik munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket.

A 2021-ben bevezetett szigorítások révén a bújtatott foglalkoztatás csökkent, azonban a jelenség nem szűnt meg.

De hozzáteszem, hogy az a munkáltató, amelyik katázásra „kényszerítette” a valójában alkalmazotti szerepben dolgozó partnert, lényegében megfosztotta őt munkavállalói jogaitól.

Nem fizetett utána közterheket, a „munkavállaló” semmire nem kapott garanciát, a Munka Törvénykönyvének semmilyen védelmét nem élvezte. Nem volt végkielégítés, nem volt fizetett szabadság, és nem volt semmilyen, a munkavállalókat egyébként megillető juttatás. Ami ugyancsak fontos, ha a katás nem gondoskodott valamilyen megtakarítással magáról, hiába dolgozott becsülettel, ez az időszak igen csekély mértékben járult hozzá a majdani nyugdíjához. Ezt aligha mérlegelte a legtöbb katás.

A kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki, tehát sokkal inkább további gazdaságfehérítő hatás várható ettől.

A kata nagyon egyszerű adózási forma volt. Van erre esetleg egy lehetőség, hogy ilyen egyszerűen adózzunk a jövőben?

Az egyszerűség, az átláthatóság, illetve az, hogy ügyfeleink gyorsan, kényelmesen adózzanak, fontos generátora a gazdaság fehéredésének. Az ügyfelek alapvető elvárása a folyamatok egyszerűsítése, a korszerű és egységes online ügyintézési lehetőségek megléte.

Az egyszerű adózásnak a digitalizáció és a NAV-adatvagyon maximális kihasználása a kulcsa. A kata, mint egyszerű adózási forma sem szűnik meg, csak az eredeti szándék szerint a jövőben a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő, önfoglalkoztató egyéni vállalkozók alkalmazhatják.

Akik eddig katáztak, de a változások miatt már nem tudnak ebben az adózási formában maradni, több lehetőség közül is választhatnak.

Ha a korábbi katás vállalkozó egyéni vállalkozó marad, akkor a továbbiakban a szintén nagyon egyszerű adózást biztosító átalányadózást választhatja. Ez jelenleg 24 millió forint bevételig érhető el. Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozónak nem kell a ténylegesen felmerülő költségeivel számolnia, hanem a bevétele alapján, az általa végzett tevékenységre meghatározott költséghányad levonásával kell kiszámolni a jövedelmét. 2022 eleje óta az így megállapított jövedelem egy része adómentes, sőt a nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozónak járulékot és szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.

Felmerült, hogy külföldön alapítanak vállalkozást a kieső katások. Erre hogy reagál a NAV?

A belföldre nyújtott szolgáltatás után itt, Magyarországon kell adózni. Ez nem kérdés. Az unión belüli tőke és szolgáltatás szabad áramlása mellett is, ha valaki Magyarországon tevékenykedik, akkor rá a magyar adószabályok vonatkoznak, bárhol is alapította a cégét.

Számíthatnak-e a katások most ellenőrzésekre?

A korábbi években is kiemelt ellenőrzési cél volt a katás adózási forma ellenőrzése, és marad a jövőben is.

Az adóhatósági eljárások a valóságban munkaviszonyként létező jogviszonyok kata mögé rejtésének feltárására, az önkéntes jogkövetésre ösztönzés előmozdítására irányultak. A foglalkoztatók, illetve kifizetők vizsgálata volt az elsődleges. Számos esetben a jogkövetési vizsgálatnál kiderült, hogy a felek között a valóságban munkaviszony állt fenn. A revízió felhívta az adózók figyelmét, hogy vizsgálják felül a szerződéses kapcsolataikat és a jogviszonyokra vonatkozóan éljenek az önellenőrzés lehetőségével. Ha ez mégsem történt meg, adóellenőrzés történt, melyben az adóhatóság átminősítette a jogviszonyt.

Az ellenőrzésekben mire fókuszálnak idén, jövőre?

A NAV minden évben közzéteszi aktuális ellenőrzési tervét, így idén a jelentős költségvetési kockázatot hordozó adózók, tevékenységi körök, valamint a költségvetési bevételi szempontból további kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzésére koncentrál, ugyanakkor a jogkövető és együttműködő adózókat támogatja a hibák, hiányosságok javításában, pótlásában.

A fókuszban a foglalkoztatással összefüggő adózói kötelezettségek, a biztosítási jogviszonyok állnak, további cél a számlázási láncok feltárása, a határon átnyúló ügyletek ellenőrzése és a nemzetközi információcseréből érkező adatok hasznosítása.

Elengedhetetlen a gyors hatósági reakció a nagy élőmunkaerő-igényű foglalkoztatással összefüggő – például vagyonvédelem, munkaerőkölcsönzés, takarítás – csalárd adózói magatartás feltárására, továbbá az azonnali fellépés az import vámkezeléssel uniós státuszt elnyerő, kockázatos ügyletek esetében.

Kiemelt feladat a szokásos piaciár-megállapító határozatban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése, és a transzferárazás vizsgálata.

2023-ban az idei ellenőrzési tapasztalaton alapuló, célzott kockázatkezelés és kiválasztás alapján határozzuk meg az ellenőrzési szakterület főbb prioritásait.

2023-ban is kiemelt figyelmet fordítunk a foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések felszámolására, ez biztos.

Milyen eredmények tudhatók be a célzott kiválasztásnak?

Az ellenőrzési eredmények fokmérője elsősorban az adózási morál változása, amihez eszközeink egyebek mellett a jóhiszemű adózók támogatása preventív eszközökkel, valamint az adóelkerülők kiszűrése és kiiktatása. Hiszem, hogy az előzőekben említett áfaréscsökkenéshez a NAV tevékenyen hozzájárult, egyebek között az új szemléletű ellenőrzésekkel.

A NAV adószakmai ellenőrzési szakterülete idén az első félévben összesen több mint 76 ezer 600 ellenőrzést végzett, valamint mintegy 6 ezer támogató eljárást rendelt el.

Az előbbiek mellett a revizorok csaknem 50 ezer (48 772) úgynevezett Desk Audit-elemzést végeztek.

A lezárt adószakmai ellenőrzések mérlege 207,65 milliárd forint nettó adókülönbözet és szankció volt.

A 18 ezer támogató jellegű ellenőrzés nyomán – az adóhatósági jelenlét és figyelemfelhívás hatására – a közvetlenül vagy közvetve érintett adózók önellenőrző- és alapbevallásaikban majdnem 21 milliárd forint adókötelezettségről adtak számot.

Amióta látják a külföldi bankszámlák belföldi magánszemélyekre vonatkozó adatait is kevesebb az ezzel kapcsolatos visszaélés? Mi a tapasztalatuk?

Az amerikai adóhatóságtól a FATCA-megállapodás alapján először 2015-ben érkezett adat a NAV-hoz, a 2014-es adóévről. Az EU-tagállamok és további külföldi partnerországaink egy része először 2017-ben küldött pénzügyi számlainformációval kapcsolatos adatot, a 2016-os adóévről.

Ezután a pénzügyi számlainformációk cseréjével kapcsolatos megállapodáshoz csatlakozó országok, így partnereink köre fokozatosan bővült, a kezdeti 44-ről a jelenlegi 105-re.

A NAV az automatikus információcserében érkező adatokat összeveti a bevallások adataival, és a kockázatelemzés során feltárt anomáliák rendezésére támogató eljárást kezdeményez, aminek meghiúsulása esetén ellenőrzést végez.

Nagy leleplezéseket hajtott végre az adóhivatal az utóbbi időben, ezekre, hogy bukkannak rá? Milyen adatokat néznek elsősorban és mivel hasonlítják össze azokat?

A NAV integrált, azaz valamennyi – adó, vám, jövedéki – kockázatot figyelembe vevő komplex módszertant dolgozott ki a devianciák detektálására.

Ez a módszertan kockázati mutatókon alapul, amelyeket a beérkező adatokon (vám-árunyilatkozatok, eKÁER-adatok, Online Számla rendszeri adatok, pénztárgépadatok) lefuttatunk, majd ez alapján választjuk ki ellenőrzésre az adózókat.

Nagy reményt fűzünk a Mesterséges Intelligencia Munkacsoporthoz, amely a NAV egyedülálló adatvagyonának értékére épülő kutatásokat végez. Cél a tudományos módszertanok és az adózási, adóztatási tapasztalatok szinergiájának kihasználása.

A központi költségvetési bevételek védelmére a hivatal kiemelt figyelmet fordít a mesterségesen felépített fiktív láncolatok ellenőrzésére. Ezen csalárd adózók egy bevallási időszakra, vagy az ellenőrzés általi „látókörbe kerülésig” tervezik a tevékenységüket.

A jelenhez minél közelebbi fellépéssel teljes mértékben feltárhatók a számlázási láncolatok már a bevallások benyújtását megelőzően is. A kockázatelemzés eredményként már közel 350 láncolatot és annak 4 000 szereplőjét sikerült azonosítani.

A közelmúltból jó példa a nagy sajtóvisszhangot kiváltott Elf Bar-jelenségre a NAV és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) országos akciót szervezett.

Az akcióban 125 ellenőrzés zajlott le, és 52 ellenőrzés még folyamatban van.

Az eljárásokban 7 ezer 500 terméket foglaltak le, melyek becsült értéke több mint 19,8 millió forint. Az egy személytől egy eljárásban lefoglalt legnagyobb Elf Bar-mennyiség 1723 darab volt. A lefoglalt termékeket a hivatal jövedéki raktáraiban helyezzük el, és az eljárás jogerős lezárása után megsemmisítjük azokat. Folyamatosan érkeznek most is a 1828-as Elf Bar-bejelentő zöld számra olyan bejelentések, amelyek esetében a NAV fellépése indokolt.

Mit csinál az Ön által említett Mesterséges Intelligencia Munkacsoport (MIMCS)?

Márciusban jött létre a munkacsoport, vezetője a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője. A csoportot a NAV üzemelteti, működteti, de a tagok többsége NAV-on kívüli.

A mesterséges intelligencia segítségével jóval több paraméter alapján csoportosíthatjuk a cégeket, és aki a számos jellemző alapján kialakított csoport tagjaitól feltűnően különbözőt produkál, nevezetesen jóval kevesebb adót fizet, az az úgynevezett deviáns viselkedésű adózó.

Erről az eredményről őt értesítjük azért, hogy lehetőséget kapjon arra, hogy megindokolja az eltérést. Tehát nem állítjuk róla, hogy csal, inkább felkínáljuk, hogy ezen az eltérésen kezdjünk el közösen gondolkodni.

A cél, hogy növeljük az adófegyelmet és modellezzük a magyar gazdaság működését.

Eljuthatunk odáig, hogy modellezni tudjuk a tervezett gazdaságpolitikai döntések lehetséges következményét. Ágensalapú modellezésre is képesek lehetünk, vagyis előre megbecsülhető lesz, hogy egy-egy cég, gazdasági csoport, hogy reagál az őt érintő döntésre.

Szimulálunk egy világot, amin lemérhetjük, hogy például egy adózási szabály megváltoztatása pozitívan vagy negatívan fog-e hatni.

De nagyon fontos, hogy ezeket a modellezéseket teljesen anonim adatokon végezzük.

Mekkora adathalmazzal dolgozik az adóhatóság?

A NAV infrastruktúráján kezelt, tárolt teljes adatmennyiség 11,17 Petabyte. (Egy Petabyte egymillió gigabyte. A szerk.)

Ha csak a NAV napi szakmai alapműködését (ide nem értve a bűnügyi területet) biztosító éles üzemi informatikai rendszerek adatállományát tekintjük, az jelenleg fél Petabyte méretű. Az adatszolgáltatásokat, átfogó és egyedi devianciaelemzéseket biztosító Adattárház mérete is eléri a negyed Petabyte méretet. Összehasonlításképpen, egy Petabyte tárolásához több mint 745 millió floppylemezre vagy nagyságrendileg 1,5 millió CD-ROM-ra van szükség.

Milyen fejlesztések vannak előkészületben?

Ésszerű, könnyen használható online felületeket akarunk.

Ennek alapja az új Ügyfélportál, amely az adózók számára testre szabható módon teszi elérhetővé az érdeklődési körükbe eső szolgáltatásainkat (például adónaptár, adófizetési kötelezettséggel összefüggő funkciók), a megújult NAV Infóvonal biztosítja a különböző kommunikációs csatornákon keresztüli, egységes ügyfélkapcsolati szolgáltatást.

Az egységes felületek tekintetében - azok reszponzivitása miatt – elmondható, hogy mind a webes, mind a mobileszközön való elérésük hozzájárul az ügyfélélményhez, a kényelmi funkciók szavatolják a korszerű szolgáltatást.

Hova fejlődik a digitalizáció az adózásban?

Itt az ideje a tranzakcióalapú, valós idejű adatkezelés és a mesterséges intelligencia beépítésének a NAV munkafolyamataiba, ugyanis mára a digitális térbe költözött a világ.

Az elemi adatok tranzakciós szinten, digitálisan keletkeznek, és ezeket a digitális adatokat különösebb adminisztrációs többletteher nélkül képesek az adózók eljuttatni az adóhatóságnak.

Az informatikai fejlesztések adta valós idejű interakciók lehetőségét, és a digitálisan keletkező óriási adatmennyiséget alapul véve, a matematikatudomány módszertanainak szisztematikus alkalmazása a NAV adatvagyonán, összességében a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport keretében kialakuló módszerek és eljárások NAV-on belüli tartós működtetésével számos lehetőség nyílik meg.

Lehetőség van közigazgatási szinten a különböző szakismeretek összekapcsolásával újszerű, észszerűbb, költséghatékony együttműködések kialakítása az ügyintézési folyamatok gyorsításán, egyszerűsítésén túlmenően, a rendszerek szorosabb integráltságával, az egyik félnél már kialakított, de egy másik félnél is alkalmazandó informatikai szolgáltatások megosztásával, vagy a rendelkezésre álló adatvagyonban azonosított új, információ értékű adat másik fél ügyintézési folyamatába való beépítésével (például MÁK-NAV adatvagyon-hasznosítás optimalizálása).

Ezeken túl célunk az adatok lehető legmagasabb digitalizálási szintjének elérése, a környezetünkben már meglévő, alkalmazott megoldások ügyintézési folyamatokba való beépítése, így például a biometrikus aláírás alkalmazása a helyszíni ellenőrzéseknél, amellyel papírmentessé tehető még ez a terület is.

A NAV munkavállalóinak jelentős része ezek szerint már informatikával foglalkozik?

Igen, informatikával ugyanannyian foglalkoznak, mint amikor 24 ezren voltunk.

Most nagyjából 18 ezer a létszámunk, amiből mintegy a tíz százaléka a munkatársaknak foglalkozik valamilyen módon informatikával, adatelemzéssel. Létrejött egy önálló kockázatkezelési és adatvagyon gazdálkodási szakterület is.

Az adóztatás ma már elképzelhetetlen a digitalizációs fejlesztési igények megfogalmazása nélkül. A vám és a bűnügyi területen is megnőtt az előzetes értékelés szerepe. Létezik például Bűnügyi Információ-technológiai és Adatmentő Főosztály a hivatalban.

Rengeteg adatot lát az adóhivatal már, mire használják majd ezt?

A digitális technológiák fejlődése, az elektronizáció térnyerése és a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések (online pénztárgép, online számlaadat-szolgáltatás, EKÁER stb.) hatására keletkező mind hatalmasabb adatvagyon új kihívás elé állította a NAV-ot. Az adatvagyon rendszerezése és jövőbeni, minél teljesebb körű hasznosítása elengedhetetlen az online szolgáltatások biztosításához, folyamatos fejlesztéséhez. Például a foglakoztatással összefüggő adatszolgáltatások egyszerűsítése, automatikus adatátadások biztosítása, ügyféli adatszolgáltatások csökkentése, gyűjtött adatok strukturált visszamutatása stb.

A NAV rendelkezésére álló adatvagyon célzott kiaknázására a NAV Adatvagyon-kataszterének összeállítása után, valamint egy egységes integrált adattárház alapjain és a mesterséges intelligencia lehetőségeit kihasználva kell az adat- és tranzakcióalapú ügyintézés alapjait megteremteni, devianciaindikátorokat bevezetni, deep learning modelleket kialakítani. Ezek a célok szorosan illeszkednek a kormányzati célokhoz, így a DIMOP-feladatok végrehajtásához is.

Mindezt a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport is támogatja a NAV egyedülálló adatvagyonára épülő kutatásokat végezve. Többek között javaslatot dolgoz ki a szemantikus adatvagyon-kataszterre, valamint a gépi tanuláshoz szükséges címkézés módszertanára is.

A munkába a NAV mellett bekapcsolódnak többek között minisztériumok (PM, ITM, BM, MK), a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont, a Digitális Jólét Program munkatársai és külső szakértők is.

Új feladatként jelentkezett számomra kormánybiztosi kinevezésemmel a Magyar Államkincstár és a NAV adatvagyonának optimalizálása is.

A NAV adatvagyon-hasznosítása a középtávú stratégiánk alapja, és jelenleg is a kormányzati döntéshozatal pillére, illetve jelentős adminisztratív adatforrás a társszervek a kutatók munkájának támogatásához. A járványügyi intézkedések mellett például a veszélyhelyzeti megoldások bevezetéséhez, a kormányzati intézkedések végrehajtásának megalapozásához a szervezet naprakész és pontos információkkal, adatokkal látta el a kormányzati-, illetve a társzerveket.

Mire használja elsődlegesen a NAV ezt a rengeteg adatot?

Még hatékonyabbá akarjuk tenni az adóbeszedést, aminek része az is, hogy kényelmes szolgáltatásokkal segítsük az adózást.

Mondhatom, hogy Európában a mi adóhivatalunk látja a legtöbb adatot, mert mi egészen az aljától látunk minden elemi tranzakciót.

A többi adóhivatalnak mi segítünk bevezetni ezeket az újításokat és igazából akkor leszünk nagyon hatékonyak, ha a kör bezárul és egész Európában azonnal látják az adóhivatalok, hogy hol jelent meg deviáns viselkedés.

Az utóbbi idők nagy adócsalóinak leleplezése már adatelemzéssel történt?

Gráfelemzést, hálózatelemzést végzünk. Sokszor felhasználunk uniós adatokat is. Van riasztási listánk is, nem a bevallási időt megvárva, hanem a tényleges árumozgást követően azonnal adunk, és kapunk is riasztást. Járőröket tudunk küldeni, azonnal megnézhetjük, hogy az az áru, olyan mennyiségben van-e a kamionon, mint amit és amennyit bejelentettek. Az akcióinkat a társhatóságokkal összehangoljuk.

Óriási jelentősége van a hálózatelemzésnek. Ma már a csalásokat úgy követik el, hogy egy-egy adózónál nem nyilvánvaló, hogy csalárd tevékenységet folytat. Nagyon sok törvényes tranzakció közé keverik be a csalárd forgalmat. Nem egy céget, hanem az egész hálózatot kell elemezni, hogy megállapítsuk a csalárd szándékot egyes tranzakciók mögött.

És ha tíz éves távlatban nézzük a főbb tendenciákat, milyen adatokat látnak?

2011-ben kezdődött az szja-rendszer átalakítása, a jövedelmek bruttósításának fokozatos kivezetésével, az adójóváírás intézményének megszüntetésével és a családbarát adórendszer bevezetésével.

A 2020. évi szja-bevallások adatai alapján (2021-es adatok még feldolgozás alatt vannak) a 2011. évi adatokhoz hasonlítva az alábbiak emelhetők ki.

A bevallást beadók száma 10,1%-kal bővült (2020-ban 4 949,8 ezer fő, míg 2010. adóévre 4 495,2 ezer fő bevallását dolgoztuk fel).

A munkaviszonyból származó jövedelmek átlaga 2020-ban 3 619,7 ezer forint volt, 90,2%-kal magasabb a 2011. évinél.

2020-ban az adózók éves szinten átlagosan 3 557,4 ezer forint összevont jövedelmet vallottak, mely szintén 90 százalékkal haladta meg a 2011. évit.

A forrásadós jövedelmek összege 2020. évben átlagosan 6 818,2 ezer forint, mely 2011-hez hasonlítva 240,8 százalékkal bővült.

Az éves adófizetési kötelezettség összege 2011-ben 1 194,2 milliárd forintot tett ki, melyben már első ízben megjelent a családi kedvezmény összege is 180,2 milliárd forinttal. 2020-ban a jövedelmek kiugró bővülésével párhuzamosan az adófizetési kötelezettség 2 416,5 milliárd forintra változott.

A kitűzött kormányzati cél teljesült, a munkát terhelő adók csökkentésével nőtt az adófizetési kötelezettség, illetve szélesedett az adófizetők száma 3,3 millióról 4,5 millió főre, míg a családbarát adórendszer következtében 2011 óta összességében 2 594,2 milliárd forint maradt a családoknál.

A családbarát adórendszer első elemeként jelent meg a családi kedvezmény 2011-ben, mely abban az adóévben 180,2 milliárd forint adókedvezménnyel támogatta a gyermekeseket. A 2020-as adóévre a családok támogatása – kiegészülve a családi járulékkedvezménnyel, az első házasok kedvezményével és négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével – 359,7 milliárd forintra nőtt.

2014. január 1-jén született meg a családi járulékkedvezmény igénybevételének lehetősége. A családi járulékkedvezmény az elmúlt hét évben összesen 376,5 milliárd forintot hagyott a családoknál.

Az első házasok kedvezménye 2015. január 1-én jelent meg, és fő szabályai azóta változatlanok. A bevezetés első 6 évében az érintetteknél maradó adó összege 16,9 milliárd forintot tett ki.

A 2020. évet érintően beadott személyijövedelemadó-bevallásokban megjelenő négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye címén 21,5 milliárd forint összegű adókedvezményt jelent meg a bevallásokban.

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye új elem ebben a rendszerben. Mivel 2022. január 1-jétől vehető igénybe, ezért először a 2022-re beadott szja-bevallások adatai alapján, 2023-ban lesznek pontos adataink arról, hogy hány fiatalnak jelentett segítséget ez az új kedvezmény.

Már feldolgozás alatt vannak a tavalyi éves szja-bevallások, mi látható ebből?

2022-ben összesen 5,5 millió (5 millió 547 ezer 503) fő részére készült személyijövedelemadó-bevallási tervezet. A NAV által elkészített ajánlatot csaknem 2,5 millió fő tekintette meg, közülük több mint 1,1 millióan módosítás nélkül fogadták el, míg a tervezet kiegészítését, javítását követően mintegy 665 ezren nyújtottak be bevallást a portálon. A beforgatási folyamat során több mint 2,2 millió tervezet vált érvényes bevallássá. Az adatok feldolgozása jelenleg is folyamatban van.

Hogy vált be az Online Számla rendszer és a NAV Online Számlázója? Hány cég használja a programot?

A kötelező számlaadat-szolgáltatás miatt az Online Számla rendszert indulásától 2022. július közepéig több mint 1,3 millió adózó használta, míg a beérkezett számlaadat-szolgáltatások száma meghaladta az 1,4 milliárdot.

Az Online Számlázó mobilalkalmazás 2020. május 29-ei bevezetése óta mintegy 63,7 ezer mobil eszközt kötöttek össze a felhasználók az Online Számlázó programmal, és a 2,4 millió belépés mellett csaknem 1,3 millió számlát állítottak ki az alkalmazás segítségével.

A NAV-ot mennyire érintette az Ukrajnából nagy érkezők száma? Mekkora munkát jelentett ez a NAV-nak?

Jelentősen megnőttek a feladataink. Az ukrán-orosz háború új, korábban nem ismert helyzet elé állította a magyar vámhatóságot is. Elsődleges kihívásként jelentkezett az Ukrajnából belépő menekültek nagy száma, illetve az Ukrajnába irányuló, kiléptetendő segélyszállítmányok jelentős mennyisége.

Az ukrán-magyar határszakaszon a vámhatóság által beléptetett menekültek száma február 24-től június közepéig 338 ezer volt, és február 24. és július 21. között 7 ezer segélyszállítmány lépett ki Ukrajna területére.

Mindezek mellett kiemelt figyelmet kellett fordítani a fegyvercsempészetre is. Mivel Magyarország nem engedi, hogy innen fegyver kerüljön ki Ukrajnába, ezért a segélyszállítmányoknál, a lehető legkevésbé feltartva kellett kizárnunk a fegyvercsempészés lehetőségét.

Több esetben is előfordult, hogy az Ukrajnából érkezőknél különféle típusú fegyver vagy fegyveralkatrész volt. Ezeket a NAV lefoglalta.

Az Ukrajnából érkezők jellemzően vagyontárgyaikkal együtt érkeztek, többen hoztak készpénzt is. Ha valaki ezt a NAV-nál bejelentette, akkor mi erről kiállítottunk egy igazolást, így berakhatta a vagyonát egy itteni bankba.

Mindezen kívül érdemes megemlítenem, hogy nagyon sok mostanában a gabonaszállítmány, mivel a szárazföldön vonaton a leghatékonyabb a kijuttatásuk az országból.

A NAV hatósági feladatain túl humanitárius segítséget is nyújtott. Munkatársaink nagyvonalú adakozásából, az ezzel járó szervezési és szállítási teendőkkel is támogatta a bajba jutottakat. Például - a menekültek vámjogi beléptetését végző - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatóság a határátkelőhelyeken játszóhelyiségeket hozott létre a menekült gyerekek részére, illetve az igazgatóságtól és NAV munkatársaitól érkezett adakozásból vízzel, élelmiszerrel látta el a menekülteket. Amikor beszélgetünk, éppen fogadják munkatársaim azokat az ukrán gyerekeket, akik a háború miatt komoly traumán mentek keresztül. Egyhetes tábort szerveztek számukra, megmutatjuk nekik a gyönyörű állatkertet, Budapestet, kézműves foglalkozást tartunk, így sok gyerekeknek kedves élményben lesz részük. Természetesen szállításukról és ellátásukról is gondoskodunk. Meg kell jegyeznem, hogy kollégáim mindezt önzetlenül, nagyvonalúan és komoly szakértelemmel pillanatokon belül megszervezték.