Az elmúlt években jelentős változások történtek a fogyasztóvédelem területén. A kereskedelmi ágazat a vállalkozások érdeke miatt önként is a vevők igényeihez igazítja gyakorlatát, de a tisztességes kereskedői magatartás betartatásához kellenek a jogszabály-módosítások. Továbbra is folyamatosak az ellenőrzések, most éppen a silány izzósorok, karácsonyfaégők szezonja van: sorra vonják ki a forgalomból az áramütést, égési sérülést és lakástüzet okozó termékeket – mondta a növekedés.hu-nak adott interjúban Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.
Milyen szigorításokat vezetett be a kormány a fogyasztóvédelem területén?
Öt évvel ezelőtt, 2016-ban kezdtük el a fogyasztóvédelem megerősítését az online kereskedelem szabályozásával. Ekkor módosítottuk a fogyasztóvédelmi törvényt, mégpedig a bírságsáv növelésével. Ugyanis nem volt visszatartó ereje a 15-500 ezer forint közti bírságnak, amelyet abban az esetben szabtak ki, ha egy vállalkozás újra megtévesztette a fogyasztót.
Az alacsony szankció miatt nem csoda, hogy egy-egy ismételt vizsgálat esetén is 54 százalékos volt a kifogásolási arány.
Ez óriási szám egy második körös ellenőrzésnél.
Mit lehetett tenni?
200 ezer és 2 millió forint közötti összegre növeltük a bírság összegét, hogy ezzel is jogkövető magatartásra késztessük a cégeket. Ezzel párhuzamosan az e-kereskedelemben 2017-től kiemelt ellenőrzéseket indítottunk.
A szigor hatása meghozta az eredményt?
Igen. A korábbi 54 százalékos arány mára már 10 százalékra csökkent. Úgy gondolom, ez beszédes szám, sokat javult az online kereskedelemben a fegyelem.
Az ITM-en belül 2017-ben létrehoztuk a területet célzottan ellenőrző IT-laboratóriumunkat is.
Közzétettük és rendszeresen frissítjük a jogsértő webáruházak adatbázisát. Ez nagy segítséget jelent a vevők számára, és arra ösztönzi a cégeket, hogy ha mulasztanak is, hibájukat mielőbb javítsák.
Ez az adatbázis hol érhető el?
A www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu címen. A listán azok az online shopok szerepelnek, amelyeket a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vagy a bíróság jogerősen elmarasztalt.
A honlap egyúttal arról is tájékoztat, ha a webáruház együttműködő volt, és teljesítette a határozatban foglaltakat.
Az adatbázisban az erről szóló tájékoztatás zöld színnel látható: „A vállalkozás utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatban foglaltakat teljesítette!” Ha ez a felirat szerepel egy vállalkozásnál, a határozatban leírt jogsértéseket a cég már megszüntette, tehát fogyasztóvédelmi szempontból jogkövető, lehet tőle vásárolni, azonban jogszabályi előírások miatt a határozat ebben az esetben is két évig nyilvános.
Keszthelyi Nikoletta: A legnagyobb léptékű változás a jótállás-szavatosság
átfogó megújítása 2021-től
Milyen hiányosságról, milyen jogsértésekről van szó?
Például az elérhetőséggel kapcsolatosról. Ide azokat soroljuk, ha például a webáruház elérhetetlen vagy nem válaszol; a vállalkozás neve vagy címe nincs feltüntetve a honlapon; a webáruház a békéltető testülettel kapcsolatosan nem ad tájékoztatást. De szállítással kapcsolatban is lehet jogsértés. Elállással és jótállással kapcsolatos problémának minősül, ha például a webáruház nem ad meg szállítási határidőt; semmilyen vagy nem megfelelő tájékoztatást ad az elállási jogról, szavatosságról, jótállásról. A „csodát ígérő termékekkel” kapcsolatos jogsértések külön kereshetők.
Ezeknél a webáruház olyan termékeket kínál, amelyek megalapozatlanul kecsegtetnek rövid idő alatt bekövetkező, jelentős javulással.
Ilyenek például a rendszerint hatástalan fogyasztószerek, izomnövelők, gyors nyelvtanulást ígérő termékek.
A webáruházakra kell a „legéberebb” módon figyelni, azáltal, hogy megszaporodott internetes rendelés?
A koronavírus-járvány hatására olyanok is online vásárolnak, aki előtte soha. Nem csoda, hogy megszaporodtak a csaló webáruházak.
Végeznek próbavásárlást?
Természetesen így is ellenőrzünk, nem csak bejelentésre.
Ahol bűncselekmény történik, ott már kevés a fogyasztóvédelmi eszköztár, a rendőrséget is be kell vonni.
Milyen főbb változások történtek még a szabályozásban?
Például a fogyasztóvédelmi hatóságnak lehetősége nyílik honlapot blokkolni. Természetesen csak akkor, ha a vállalkozó többszöri felszólításra sem lép, nem távolítja el, vagy pontosítja a problémás tartalmakat. Szintén szigorítás, hogy a logisztikai szolgáltatóknak is felelőssége van a termékbiztonság területén.
Ez mit jelent?
Nem feltétlenül a forgalmazó, kereskedő a hibás, ha egy laborvizsgálat során veszélyes terméket találunk. Ekkor a gyártót kell megkeresni, és ha a nyomonkövetés során nem lehet elérni, akkor jön a logisztikai szolgáltató felelőssége, akinek felelnie kell a termékbiztonságért. Ez egy uniós szabály, hiszen sok esetben uniós logisztikai szolgáltatón keresztül érkezik Távol-Keletről áru. Ilyen esetben már náluk meg lehet akadályozni, hogy piacra kerüljön a termék.
Magyarul: nem kell Kínáig elmenni, az ázsiai gyártókkal szembeni nehézkes eljárás helyett idehaza intézkedhetünk.
A logisztikai szolgáltatóval szemben hatékonyabb eljárást lehet kezdeményezni, könnyebben felelősségre vonható.
A hatékonysághoz milyen kormányzati átszervezésekre volt szükség?
A legnagyobb léptékű változás a jótállás-szavatosság átfogó megújítása 2021 elejétől. Ennek apropója az volt, hogy régóta a garanciális ügyintézés hiányosságai miatt érkezik be a legtöbb fogyasztói panasz. Ezért januártól új időszámítást kezdtünk a jótállási szabályokban. A terület 17 éve változatlan rendelkezéseit a vásárlók helyzetét javítva, a vállalkozások kötelezettségeit egyértelműbbé téve dolgoztuk át. Így a korábbi egy mellett két-három év is lehet a jótállási idő, világosabbak a javítási és cserehatáridők, a jótállási jegy elektronikus formában is kiadható.
Hogyan változott a jótállás ideje?
A vevő joggal várja el, hogy a drágább termékek minőségéért, használhatóságáért hosszabb ideig vállaljon felelősséget a gyártó. A 2021. január elsejétől megvásárolt, 10 ezer és 100 ezer forint közötti árucikkekre a továbbiakban is egy, a 100 ezer forintnál drágábbakra azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig érvényesíthető a jótállási igény. A változtatás fenntarthatósági célokat is szolgál, hiszen tartósabb termékek előállítására ösztönöz, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége. Ezen kívül a javítási határidők is módosultak.
A szervizelésekről mit érdemes tudni?
A termékek rendeltetésszerű használat ellenére bekövetkező meghibásodása óhatatlanul bosszúságot okoz. Gyakran csak többszöri utánajárást követően kapjuk vissza, ezért hosszú ideig nélkülözni kényszerülhetünk egy-egy háztartási gépet vagy telefont. A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint egyes termékek szervizelése akár 70-100 napig is elhúzódhatott.
A rövidebb határidők, a legfeljebb háromszori javítás után előírt csere vagy pénzvisszafizetés megóvja a vevőket a tartós várakoztatástól.
A rendelkezések egyértelműsítik, hogy a szavatossági, jótállási igények érvényesítése nem köthető az eredeti csomagolás meglétéhez. Visszatérő probléma volt mostanáig, hogy a termék az elhúzódó vagy többszöri javítás miatt futott ki a jótállási időből. Tavaly január 1-jétől a jótállási idő meghosszabbodott azzal az idővel, amíg a vásárló a szervizelés miatt nem tudja használni készülékét. A jótállási idő csak azután folytatódik, hogy a vevőt értesítették a hiba kijavításáról, és a termék ismét működőképes.
A Békéltető testületnél a szervizelés kiemelt téma volt, jól tudom?
Igen. Nagyon sok esetben a vevők pont a szavatossági, jótállási határidők miatt fordultak a testülethez. Apropó szerviz: az sem lehetséges már, hogy például egy mosógép 60 napig álljon a szervízben.
Bevezettük a 30 napos javítási határidőt.
Ezek a módosítások jelentősen erősítik a fogyasztói jogokat. Természetesen folyamatosan egyeztettünk a kereskedelmi szereplőkkel, mielőtt meghoztuk ezeket a módosításokat.
Újabb szigor?
2022 elejétől azok a gyártók, akik a termékük tartósságára – akár a kapcsolódó reklámban –önkéntes jótállást nyújtanak, kötelesek úgynevezett jótállási nyilatkozatot a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, méghozzá előírt tartalommal és jól érthető szövegezéssel, magyar nyelven.
A „tartósság” alatt a termék azon képességét érti a jogszabály, hogy az megőrizze a megkövetelt funkcióit és teljesítményét a szokásos használat mellett.
A gyártói jótállási nyilatkozatban rögzíteni kell a jótállásra kötelezett nevét és címét, meg kell jelölni a jótállással érintett árut és elő kell adni a fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást és a jótállás feltételeit, túl azon, hogy egyértelműen tájékoztatni kell arról is a fogyasztót, hogy ez a kereskedelmi (gyártói) jótállás nem érinti a kellékszavatossági jogait.
Mit mutatnak az ellenőrzések eredményei?
Csak tavaly ezer próbavásárlást végeztek a kollégáim. Míg tavalyelőtt 44 százalékos volt a kifogásolási arány, 2021 első hónapjaiban ez jócskán 50 százalék fölé nőtt. A jogsértések jellemzően a jótállási jeggyel kapcsolatosak.
A fogyasztó a jogairól általában a jótállási jegyről tájékozódik – ezért fontos, hogy minden rendben legyen ezzel kapcsolatban.
Próbálnak a kereskedők felzárkózni, az ellenőrzésekkel nem a bírságolás a célunk, hanem a jogkövető magatartás erősítése, az új szabályok elfogadtatása. A megfelelő jogalkalmazás érdekében jótállási jegy mintát készítettünk és tettünk közzé, ezt már több mint 1400 alkalommal töltötték le.
Milyen problémákkal találkoznak az említetteken kívül?
A kettős minőség ügyével magyar kezdeményezésre kezdett foglalkozni az Európai Unió. A kapcsolódó irányelv idén nyártól lép hatályba a tagállamokban.
Május végétől megtévesztés miatt szankcionálhatjuk azokat a vállalkozásokat, amelyek kettős minőséget alkalmaznak.
Lényeges, hogy az élelmiszeripari termékekkel a NÉBIH foglalkozik. Az ITM laboratóriumában a háztartási vegyipari termékeket vizsgájuk.
Ennél a csoportnál mit tapasztalnak?
Németországból, Ausztriából és Olaszországból hoztunk árut, összesen 420 darabot.
A kettős minőség aránya 34 százalék volt. A hatóanyag tartalom pedig 24 százalékos különbséget mutatott.
A csomagolást is vizsgáltuk, eltérés főként a fenntarthatósággal kapcsolatos jelzések terén mutatkozott. A magyar csomagolásnál sokszor hiányoztak. Ez minket is meglepett. Az is előfordul, hogy a forgalmazás szempontjából kettős minőségű a termék.
Mondana példát?
Például egy termékcsalád nívósabb darabja Bécsben kapható, de Budapesten nem árusítják. Ezzel nem valósul meg a megtévesztés, jogsértés, a gyártó kereskedelempolitikájától függ, de mi úgy gondoljuk, ebben sem lenne szabad különbséget tenni. Nagyobb gondot jelent, ha egy osztrák boltban kapható fehérítőben magasabb a hatóanyag-tartalom, míg az azonos néven, egyforma csomagolásban Magyarországon kaphatóban jóval alacsonyabb.
A gyártókat megkeresték?
Természetesen voltak, akikkel már tárgyaltunk, és van, aki nyitott a korrigálásra.
2022 májusától, az új szabályok életbe lépésétől már hatósági eljárás keretében keressük meg a gyártókat.
Egyelőre türelmi, felkészülési idő van, de mindenkinek igyekszünk felhívni a figyelmét a várható változásokra.
Évről-évre visszatérő probléma, a silány minőségű kínai termékek, főleg ünnepkor. A rendszeres ellenőrzések nyomán látható némi javulás?
Mintavételhez kifejezetten ezeket a filléres termékeket keressük. Piacokra, egyéb elárusító helyekre járunk, és igyekszünk kiszűrni a veszélyes árut. Természetesen az online piactéren is jelen vagyunk, és a nagy áruházláncokban is megfordulnak a kollégák.
Mit mutattak a legfrissebb eredmények?
2021-ben is elvégeztük a fényfüzérek és dekorációs célú világítástechnikai termékek szezonális ellenőrzését.
A mintavételezett termékek több mint háromnegyede nem felelt meg a biztonsági követelményeknek.
A problémás árucikkek egyszerre akár hét-nyolc szempontból is kifogásolhatónak bizonyultak.
Milyen hibákat találtak ezeknél az égősoroknál, fényfűzéreknél?
A laboratórium december közepéig 31 különböző díszvilágítási füzért és dekorációs célú világítástechnikai terméket vizsgált meg. Közülük 24 típust talált áramütés- és/vagy tűzveszélyesnek.
Mondana ezekre is példákat?
Gyakori hiányosság volt, hogy a vezetéket nem rögzítették megfelelően, kettős helyett csupán alapszigeteléssel látták el, vagy a keresztmetszete nem érte el a szabványban előírt vastagságot. Sok esetben a csatlakozódugó kis mérete miatt a bedugaszoláskor a használó keze feszültség alatt álló részekkel érintkezhet. Gyakran ajánlottak kültéri használatra a víz behatolása ellen nem védett terméket.
Az elmúlt hetekben összesen 35 ezer darab veszélyes díszvilágítási eszközt tartóztattunk fel már a vámhatáron.
Milyen az együttműködés a civil szervezetekkel?
Bevonjuk a munkánkba őket, párbeszédet, konzultációt folytatunk velük. A jótállás-szavatossági szabályok módosításába is beépítettük a javaslataikat. A 2021. október végén rendezett, uniós szintű fogyasztói panelbeszélgetésen a civilek is részt vettek, ahol a magyarországi zöld átállásról, digitális átállásról, fogyasztói trendváltozásról esett szó.
Együttműködünk a Tudatos Vásárlók Egyesületével, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületével, a Fogyasztóvédelmi Referens Egyesülettel, illetve a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetséggel is.
Workshopokon is találkozunk, meghívjuk a Fogyasztóvédelmi Tanács ülésére őket, a legutóbbira novemberben került sor. A laborjainkat is használja tesztjeihez például a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ). A felsorolásból is látszik, igyekszünk a lehető legtöbb és legjobb módszerrel fejleszteni a fogyasztóvédelmi szakterületet.
A technika, innováció fejlődése új kihívásokat jelent?
Természetesen, hiszen új és még újabb elektronikai eszközök jelennek meg. Ezért például tavaly már a légnedvesítőket, párologtatókat, aromadiffúzorokat is vizsgáltuk az elektromos rollerek mellett.
A kifogásolási arány itt is magas, ezért 2022-ben is várható ellenőrzés, de új termékek is megjelennek palettánkon.
Vizsgáljuk majd a robotporszívókat, az egyéb alternatív közlekedési eszközöket, mint például a segwayeket. Muszáj a fejlődéssel lépést tartanunk, ráadásul nem lehet elég korán kezdeni a tudatos fogyasztói magatartásra való nevelést.
Erre milyen módszerük van?
Igyekszünk a diákokat fogyasztóvédelmi tudatosságra nevelni. Létrehoztunk egy olyan pályázatot, amelyre minden évben jelentkezhetnek az oktatási intézmények.
A „Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola” címet az az intézmény kapja, ahol tartósan magas színvonalon fejlesztik a fogyasztói magatartást.
Fontos szerepet kapnak a tanárok, a diákok a fogyasztóbarát vállalkozói szemlélet és fenntartható fogyasztás elterjesztésében. Már 100 iskola vállalta a diákok internethasználattal és e-kereskedelemmel kapcsolatos tudatosságának fejlesztését is. Fontos, hogy a fiatalok már az iskolában elsajátítsanak olyan ismereteket, amelyek vásárlóként védelmet jelentenek számukra a megtévesztésekkel szemben. Leendő vállalkozóként is így sajátíthatják el legkönnyebben a fogyasztóbarát szemléletet. A program a tudatos fogyasztói és vállalkozói magatartás terjesztésével járul hozzá Magyarország fejlődéséhez és a gazdaság további erősödéséhez.
