NINCS VERSENYKÉPESSÉG MERÉSZ ÖTLETEK NÉLKÜL

A felzárkózáshoz el kell mozdítani azokat a gátakat, amelyek a kormányzaton múlnak – nyilatkozta Csath Magdolna a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja a növekedés.hu-nak. A közgazdász professzor azt mondta, a V4 országok versenyképességben a korábbi hibáink miatt lehagytak bennünket, így most már a felzárkózásra kell koncentrálnunk. Megalakulása óta a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) milyen eredményeket ért el? Azért jöttünk létre 2017 tavaszán, hogy mielőbb megszűnjenek Magyarországon a versenyképességet gátló tényezők. Ez az ország fejlődésének, azaz mindennek az alapja. Törvényhozási kezdeményezetéseket készítettünk, például a cégalapítás idejével, az építési engedélyek felülvizsgálatával, a cégek energiaellátásának biztosításával, vagy az adóadminisztrációval kapcsolatban. De említhetem még a kistulajdonosok védelmét, illetve a fizetésképtelenséggel kapcsolatos feladatokat is. Például a kevesebb papírmunka, az egyszerűbb szabályozás, valamint az ügyintézéseknél gyorsabb átfutási idő az egyik fő cél. A kezdeményezésből tett lett, mindez a gyakorlatban már működik. Például az idegenforgalmi adó esetében megszűnt a cégeknek a székhely szerinti önkormányzatnál történő bejelentkezési kötelezettsége, azaz egyablakos rendszer jött létre. A közműcsatlakozás időigényének csökkentése érdekében a kérelem benyújtása esetén mindhárom közműszektorban (gáz, villany, ivóvíz és szennyvíz) az eljárási határidők rövidebbé váltak, megszűntek a szükségtelen, az eljárások elhúzódását okozó szabályok. Az építési beruházásokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében pedig bevezették az ingyenes digitális földhivatali alaptérkép és adatszolgáltatást.  Amit eddig csináltunk, az még nem annak a kérdésköre, hogy miként lehetne óriási módon megnövelni a versenyképességet, hanem az, hogy hogyan lehet elmozdítani annak gátjait. Azokat, amelyek a kormányzaton múlnak. Korábban a fő feladatunk az volt és úgy gondolom, hogy még az is marad egy ideig, hogy a vállalkozások gyorsabban és jobban tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz. Ezen kívül a kormányzat még miben segítheti a vállalatok versenyképességét? Például abban, hogy egy pályázati kiírásnál úgy kell tervezni, hogy a pénz a megfelelő helyre jusson el a legnagyobb hatást elérve. Ez nagy problémát jelent. Ugyanis rengeteg uniós forrást beleölünk abba, hogy a külpiaci jelenlétet növelni tudják a vállalatok, ám sok esetben mégsem történik sikeres üzletkötés, mert a kormányzat nem jól választotta ki azokat, amelyeket érdemes volt támogatni. Ez igen fontos és érzékeny pont, hogy az állam mit és mennyit tud magára vállalni. Amióta az NVT létezik, e téren történt már előrelépés? Ezt még nem tudjuk, nagyon rövid volt erre ez az egy év, főleg az Európai Uniós támogatások tekintetében. Ráadásul a mostani pénzügyi ciklus 2020-ban zárul és jelenleg folyósítási szakaszban vannak a pályázati pénzek, amelyek értéke több ezer milliárd forintra rúg. Létezik egy bemeneteli oldal, amelyen a pályázó cégekhez eljut a brüsszeli pénz. Ám, hogy ennek hatása a kimeneti oldalon majd mit eredményez, azt nem lehet még látni, ez csak később derül ki. Években mérhető az eredmény hogy a kormány jó, avagy rossz helyre adott injekciót. Az említetteken kívül ráadásul több tényező is befolyásolja ezt. Azaz? Van néhány kérdés. Például javul-e a versenyképességi listákon a magyar gazdaság pozíciója? Mennyi új magyar termék jelenik meg a piacon? Vagy mennyi új cég jött létre, amely innovatív tevékenységet végez, ráadásul mennyi ebből a startup? Az eredményeket, mint mondtam, még nem látjuk, csak reménykedünk a sikerben.  Úgy gondolom e téren is 2020 után számíthatunk változásra, mint ahogy mostanság csapódik le az előző, azaz a 2007-2013-as pénzügyi időszak felhasználásának eredménye. El kell ismerni, nagyon gyenge osztályzatról beszélünk. Ahhoz képest, hogy ekkor is több ezer milliárdot pumpált a kormány a gazdaságba, nem kerültünk előbbre sem a versenyképességi, sem pedig az innovációs listán. Nem igazán javultak azok a mutatók, amelyek egy ország gazdasági sikerét mérik.   Melyekre gondol? Említhetem például a fejlettségi mutatót. Ez azt méri, hogy hogy az átlagos európai uniós fejlettségi szinthez az egyes országok mennyire közelítenek. Úgy számolják ki, hogy mennyi az egy főre jutó GDP a közösségi átlaghoz képest. Gyakorlatilag semmit sem léptünk előre ebben a tíz évvel ezelőtti ciklusban. Akik sikert értek el, azok a lengyelek, meg a szlovákok. Beelőztek bennünket. A csehek pedig mindig is fejlettebbek voltak. Hol tartunk most? A 137 országot tartalmazó versenyképességi listán Magyarország a 60. helyen áll. Az ország versenyképességi indexe 4,3 pont lett az előző évi 4,2 után. A Világgazdasági Fórum jelentéséből ez derül ki. Ezzel az értékkel a korábbi hibák miatt az utolsók vagyunk a V4-ek között. Amikor 2004-ben az EU-hoz csatlakoztunk, akkor a második helyen szerepeltünk.  A nagy kérdés tehát az lesz, hogy 2020 után sikerül –e előrelépnünk. Reménykedjünk benne. Ha már szóba kerültek a vállalati támogatások: a brüsszeli forráselosztásnál előnyben részesülnek –e a multik a kis-és közepes cégekkel (kkv-k) szemben? Magyarul: működik –e a kormányzati segítség? Úgy gondolom, a multiknak a lehetősége nagyobb, mert nagyobb hatással vannak a gazdaság fejlődésére, erősítésére. Lobbi ereje miatt korábban sokkal több uniós fejlesztési forrást kapott egy nagyvállalat, mint egy kkv. Ez is komoly problémát vetett fel. Álljon itt egy példa: egy nagyvállalat bejelenti, amennyiben támogatáshoz jut, akkor létrehoz száz új munkahelyet. Ám ha száz kkv kapna fejlesztési pénzt, akkor azok ennek a többszörösét biztosíthatnák. Mégis mennyivel jobban hangzik, hogy azonnal száz új munkahely lesz egy multinál? Sajnálatos, de a pálya a nagy cégek felé lejtett, sőt, azokból is a külföldiek felé. Az ipar, azon belül is a járműgyártás és a beszállítók álltak a fókuszban. Különleges lehetőségek rejlenek a közepes méretű cégeknél. A kormányzat ezt mára felismerte és a forráselosztásban kiemelten figyel a közvetlen állami támogatásra és a munkahelyteremtésre. Azaz a multik után a kkv-k következtek a támogatási rangsorban, és úgy látom ez az a vállalatcsoport, amelyik mostanra már érezheti a „törődést”. Eredményességről, mint mondtam később beszélhetünk. Mi lesz a kis és még kisebb vállalatokkal? Szintén figyelmet kell, hogy kapjanak. Ez azért fontos, mert a kkv szektor a munkavállalók 75 százalékát foglalkoztatja. Ezen belül is a legtöbb ember mikro méretű cégeknél dolgozik. Ezek azok a vállalkozások, ahol maximum kilencen állnak alkalmazásban. Sok és nagyméretű lehetőség van ezeknél, amelyeket megbélyegezve olykor-olykor csak adócsalóknak neveznek. Ez nem igaz. Kormányzati szinten kellene ez ellen tenni, kiemelt figyelmet kellene kapniuk. Ez is a versenyképességet, innovációt segítené elő. Máris jobb lehetne a gazdaság dinamizmusának a mutatószáma, amely azt jelzi, hogy mennyire gyorsan jönnek létre a vállalatok és mennyire gyorsan színeződik a gazdaság szerkezete. A gazdaságban még több élet, mozgás, lendület lehetne. Többek között azért is csúsztunk le két helyet az innovációs listán, mert a kicsikből nem jött ki ez a lendület. Pedig van bennük szufla. Bátrabb kormányzati gondolkodásra lenne szükség és rájönni arra, hogy az erő nem csak a multikban lakozik. A pályázati pénzeket pedig úgy kellene kiírni, hogy a legkisebbek is hozzáférjenek, olyanok, akik tíz fő alatt foglalkoztatnak.  És itt kanyarodtunk vissza a beszélgetésünk elején elhangzott bürokrácia csökkentéséhez: ezeknél a cégeknél létkérdés lenne, hogy ez minimalizálva legyen. Nem mindegy, hogy egy nagyvállalatnál tucatnyian intézik az ügyeket, vagy egy pár fős vállalkozásnál mindenki a hivatalokba jár. Sőt odáig is elmennék, ha egy ilyen kisvállalat egy hatalmas ötlettel előáll, akkor igenis meg kellene engedni neki bizonyos ideig az adómentességet. Ez például Lengyelországban már működik, úgy hogy a tulajdonos maga után fizet, a munkavállalói után viszont nem. Ha egy-egy vállalat nem kap időt a beinduláshoz, azzal nem lehet mit kezdeni, ha rögtön a nyakába szakad az összes költség és a bürokrácia.  Azt kell megérteni, hogy nincs versenyképesség merészebb ötletek nélkül. G.B.A.