Nyugdíj: A rendszer jelenleg még fenntartható, de hogy ez továbbra is így legyen, ahhoz változásra van szükség

Említette, hogy ha nem lesz változás a jelenlegi megtakarítási rendszerben, 20 év múlva ez súlyos hatással lehet a nyugdíjkiegészítő rendszerre. Hogy látják az önkéntes nyugdíjpénztárak helyzetét?

1 millió feletti tagja van a nonprofit önkéntes nyugdíjpénztáraknak, akiknek nagyjából fele teljesít rendszeres befizetést, azaz nagyságrendileg 5-600 ezer fő. Ezen felül az üzleti biztosítók növekvő, már 4-500 ezer nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkeznek, illetve ott van még a nyugdíj-előtakarékossági számla kevesebb, mint 100 ezer fővel, aminek népszerűsége folyamatosan csökken.

Létszám szerint tehát a pénztárak vezetnek jelenleg, de innen is hiányzik a 45 év alatti generáció döntő része (közel 90 százaléka), akik egyelőre nem gondoskodnak önkéntes pénztári megtakarítással nyugdíjas éveik biztonságáról.

Ez nagyon kevés, mennyi lenne az ideális ahhoz, hogy a rendszer fenntartható legyen?

A rendszer jelenleg még fenntartható, de hogy ez továbbra is így legyen, ahhoz változásra van szükség.

Ma összességében a hazai 4,6 millió foglalkoztatott közül 1,1 millió aktív nyugdíjkiegészítési szerződés van, noha legalább az összlétszám felének, optimálisan 50-60 százaléknak kellene így tenni, mint például Csehországban, ahol az itthoninál népszerűbbek a nyugdíjpénztári intézmények, a miénkhez képest ötször akkora vagyont kezelnek.

Az ő mintájukra alapozva is fel lehetne futtatni az öngondoskodási rendszert, ami ráadásul hosszabb távon az államnak is érdeke. Ha ugyanis növekszik a lakossági megtakarítási ráta, az hosszú távon a beruházásokat növeli, hiszen ezek az intézményi befektetők állományuk 70-80 százalékát hazai eszközökbe teszik. Ráadásul jelentős a hosszútávú államkötvény-vásárlásuk is, ami ugyanúgy a belső finanszírozást erősíti, mint a lakossági állampapír.

Ösztönző lehet a pénztári belépésre, hogy tavaly kirívóan jó, 21 százalék volt a piaci szereplők által elért átlagos hozam?

Az ügyféloldali hozam valóban 21,2 százalék volt, a tavalyi év tehát kifejezetten jól alakult, de a 2022-es év -6,8 százalék veszteséget hozott, így összességében 13 százalék volt az elmúlt két év hozama együttesen. Hosszabb, 10-15 éves távra is érdemes visszatekinteni, látható, hogy a pénztárak összességében az infláció fölött hozamot, azaz reálhozamot értek el, biztonságosan fialtatva a tagok pénzét.

Mi áll a tavalyi hozamemelkedés hátterében?

A megtakarítások közel fele állampapírban van, ezek árfolyama a kamatváltozásra érzékenyen reagál, kamatcsökkenés idején emelkedik. A 2021-22. év inflációja miatt emelkedő kamatok időlegesen mérsékelték az árfolyamokat, amint beköszöntött újra a kamatcsökkentés, az állampapírok ismét felértékelődtek. Mindehhez a részvénypiacokon tapasztalható árfolyam-emelkedés is hozzájárult.