Óriási különbségek a fizetésekben

Mely ágazatokban a legerősebb jelenleg a munkaerőhiány?

Jelenleg nincs olyan ágazat, ahol ne lenne égető munkaerőhiány. A klasszikusnak mondható IT, építőipar mellé a többi szektor is felzárkózott.

Jelentős a munkaerőhiány az államigazgatásban, a rendvédelmi szerveknél, de hiány van tanárokból, orvosokból, sofőrökből és portásokból is.

A helyzetet súlyosbítja, hogy nagyon kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok.

A KSH adatai alapján tavaly 46 ezerrel mentek többen mentek nyugdíjba, mint amennyi fiatal belépett a munkaerőpiacra.

Jellemzően mennyivel nőtt meg az egy pozíció betöltéséhez szükséges átlagos idő?

A legfrissebb felméréseink szerint vállalkozások 57 százalékának hosszabb ideig tart megtalálni a jelölteket. 36 százalék mondta azt, hogy ugyanannyi időre van szüksége, míg 1 százalék gyorsabban talál munkaerőt.

A vállalatok döntő többségének komoly kihívást jelent megfelelő jelölttel betölteni a meghirdetett pozíciókat. Hiába fizetnek többet a cégek, növekszik a munkavállalók megtalálásához szükséges idő. Ez jelentősen átírja a toborzási politikáját: a cégek kénytelenek több hónappal, illetve negyedévvel előre tervezni.

Emiatt több vállalat már az egyetemekről, főiskolákról, valamint szakközépiskolákról is próbál utánpótlást biztosítani.

Mekkora béremelésben gondolkodnak a vállalatok az idén, illetve milyen igényeket fogalmaznak meg a munkavállalók?

A cégek 83 százaléka tervez fizetésemelést. Hatvan százalékuk 6 és 10 százalék között szeretne emelni.

Ezzel szemben a munkavállalók közel kétharmada több mint 10 százalékos béremelést szeretne, illetve minden ötödik magyar 20 százalék feletti bérfejlesztésben szeretne részesülni.

Kemény bértárgyalásokra kerülhet sor, figyelembe véve, hogy a vállalatok 89 százaléka szeretné bővíteni dolgozói létszámot.

Az infláció és a forintárfolyam alakulása természetesen újratervezést tehet szükségessé a cégek körében.

Azt tapasztaljuk, hogy az exportorientált vállalatok könnyebben tudnak fizetést emelni a forint gyengülése miatt, hiszen az ő bevételeik jellemzően euróban vagy dollárban keletkeznek.

Vállalati oldalról a jelentős létszámbővítési igén egyúttal azt is jelzi, hogy ebben az évben még nem veszi át a mesterséges intelligencia és az automatizáció a dolgozók helyét tömegesen.

A vállalatok béremelési mozgásterét segítik az állami adócsökkentések. Az idén a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékponttal mérséklődik, illetve eltörlik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást.

Mely szektorokban és pozíciókban érhető el a legmagasabb fizetés?

Alapvetően azt látjuk, hogy a végletekig ki van élezve a piac. A kereslet-kínálati viszonyok miatt komoly különbségek jöttek létre az egyes ágazatokban.

Egy targoncakezelő például kétszer annyit keres, mint egy pedagógus. A kamionsofőrök és teherautósofőrök bruttó egymillió forintot visznek haza, miközben egy kórházi nővérnek fele ekkora a fizetése.

Az IT, pénzügy, biztosítás és mérnöki területeken továbbra is kiemelkedő bérek érhetők el.

A biztosító társaságoknál az aktuáriusok vagy a banki kockázatkezelők szép fizetésekkel térnek haza, csakúgy, mint a programozók vagy a mérnökök.

Az egzotikus nyelvet beszélők kezdő fizetése meghaladja a bruttó 500 ezer forintot a vevőszolgálati szegmensben, amely alapvetően exportpiaci tevékenységeket lát el. Akkora a munkaerőhiány, hogy lassan a német nyelv is kezd egzotikussá válni.

A nyelvtudás egyre jobban felértékelődik, hiszen egy idegen nyelv elsajátítása meglehetősen hosszú folyamat. Ha a jelöltek motiváltak, valamint rendelkeznek a megfelelő soft skill-ekkel, képességekkel, akkor a vállat már be tudja tanítani őket. Az idegen nyelv hiányát viszont rendkívül nehéz pótolni.

Mennyiben árnyékolja be az orosz-ukrán háború a gazdasági és munkaerőpiaci kilátásokat?

Az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott külkereskedelmünk súlya csak néhány százalék - az importált energiahordozókon kívül -, viszont komoly problémát okozhat az ellátási láncban egy pici alkatrész is. Hiszen az egész autó nem készülhet el, ha hiányzik az a kis alkatrész.

Az elmúlt hetekben például a Randstad Németország 5 ezer munkavállalónak mondott fel, mert Lipcsében leállt a BMW gyár.

A kedvezőtlen hatások idővel sajnos Magyarországra is begyűrűznek.

Elhelyezkedhetnek-e az Ukrajnából érkező menekültek a magyar munkaerőpiacon? Ha igen, mely ágazatok lehetnek érintettek?

A döntő többség nem Magyarországon telepszik le, hanem Lengyelországban és Nyugat-Európában.

Lengyelországban ugyanis a háború előtt kétmillió ukrán élt. Emiatt nagyobb a valószínűsége, hogy az ukrán menekülteknek van rokona vagy barátja a lengyeleknél.

A magyar nyelv ráadásul sokkal nehezebben sajátítható el. A lengyel nyelvet fél év alatt meg lehet tanulni a szükséges szintig.

A hazai munkaerőpiac másfelől kevésbé tud versenyképes fizetést adni a nyugat-európai térséghez képest. Ez a viszonylag könnyebben megtanulható kékgalléros szakmákra is igaz.

A munkaerőhiányos állapotban többek között a csehek is lecsaphatnak az ukrán munkaerőre. Rendkívül könnyű most már ugyanis Csehországban munkavállalási engedélyt kérni, miközben a cseh fizetések vonzóbbak. Például a Prágában működő Amazon raktárban átszámolva nettó 320 ezer forintot is lehet keresni.

Ennek ellenére több 10 ezer ukrán maradhat hazánkban, ami enyhítheti a munkaerőhiányt.

Viszonyításképpen, a háború kitörése előtt megközelítőleg 60-90 ezer ukrán munkavállaló dolgozott Magyarországon.

Mindenképpen pozitív, hogy a magyar munkavállalási rendszer rugalmas, a betelepedő ukránokra a hiányszakmákban csak bejelentési kötelezettség van.

Elmúlt-e már a koronavírus hatása a munkaerőpiacon?

A felmérések alapján a magyar cégek 30 százaléka nem állt vissza teljesen a koronavírus által okozott sokkból.

A szállodákban nincsenek rendezvények vagy turistacsoportok. Az éttermek alacsony kihasználtság mellett működnek. Az ellátási láncok akadozása miatt az autógyárakban csökkentett műszakokban, harmónikaszerűen dolgoznak.

A koronavírus még mindig velünk van, ami jelentős bizonytalanságot szül. Ez kihat az utazásokra, illetve közvetetten a foglalkoztatásra és a beruházási döntésekre.

Milyen további kihívással találkoznak a vállalatok a munkaerő felvétele során?

A túlzott bérigények mellett a munkavállalók legfontosabb prioritása, hogy a munka és a magánélet egyensúlya legyen meg. Óriási az igény a home-office-ra. Ha egy munkáltató nem tud felkínálni home-office lehetőséget, akkor gyakorlatilag partvonalra teszi magát.

Sok esetben a szakmai tudás hiánya gondot okoz, bár ezt tudják orvosolni a vállalkozások. A nyelvtudás hiánya jellemzően nagyobb problémát jelent, hiszen, ahogy korábban is említettem, egy idegennyelvet nem lehet gyorsan megtanulni.

A nyelvvizsgával rendelkező munkavállalók terén Magyarország egyre nagyobb lemaradásban van.

A vezetői készségek és a professzionális hozzáállás hiánya szintén gyakori probléma, de munkakörtől függően a tisztelet és a munkával szembeni alázat hiánya is sokszor megfigyelhető.

Még a komoly, akár külföldi hátterű nagyvállalatoknál is azt tapasztaljuk, hogy nem tudják eladni magukat. Sokszor megijesztik a jelölteket, nem adnak számukra kellő tiszteletet, illetve rendkívül lassú a visszajelzési folyamat.

A toborzás terén hiányzik a professzionalizmus. Ez a jelenlegi meglehetősen nehéz munkaerőpiaci környezetben komoly menedzsment gyengeség.