Összeállhat a hidegháborús koalíció: mennyire kell tartani a koreai diktatúra fegyvereitől?

Milyenek értékeli a nemrég lezajlott orosz-észak-koreai csúcstalálkozó jelentőségét, amelyen a két ország vezetője személyesen is tárgyalt egymással Vlagyivosztokban?

Az említett csúcstalálkozó megtartására régóta lehetett számítani. Az utóbbi 5 évben folyamatosan mélyült a kétoldalú együttműködés Phenjan és Moszkva között, ami különösen intenzívvé vált az ukrajnai háború kitörését követően. Napjainkra ennek következtében egyfajta szövetségi viszony kezdett kialakulni Oroszország és Észak-Korea között.

Ezzel Phenjan egyértelműen a hidegháborús szövetséget szeretné visszaállítani a két ország között, így Kim Dzsongun észak-koreai vezető látogatása teljesen beleillik az elmúlt 5, de különösen az elmúlt másfél év folyamataiba és azt mutatja, hogy mindkét fél érdekelt a kapcsolatok további mélyítésében, esetleg egy tényleges szövetség létrehozásában.

A sajtóban világszerte felmerült, hogy Észak-Korea fegyvereket szállíthat Oroszországnak. Létrejöhet ilyen tranzakció? Mekkora ennek a realitása?

Valóban hetek óta foglalkoztatja a világsajtót, hogy Oroszország tüzérségi lövedékeket, lőszereket kérhet Észak-Koreától az ukrajnai háború folytatása érdekében. Érdekes fejlemény azonban, hogy a már említett csúcstalálkozóról nem adtak ki semmilyen közleményt és sajtótájékoztatót sem tartottak utána, mi több hivatalosan semmilyen megállapodást nem kötött a két ország vezetője. Ennek ellenére szinte biztosra vehetjük, központi témája volt a fegyvervásárlás a megbeszélésnek.

Erre utal, hogy a látogatás 6 napos volt, ám ebből Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun személyes tárgyalása csupán egy napot tett ki. A maradék öt napban az észak-koreai vezető hadiipari létesítményeket tekintett meg Oroszország szerte.

Jelenleg nyilvánvalóan még csak előzetes egyeztetésről van szó, így azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan milyen fegyvereket adhat a két fél egymásnak.

Fontos gesztusként értékelhető azonban az orosz fél részéről, hogy átadtak hat darab drónt Észak-Koreának a hozzájuk tartozó drónirányító rendszerrel együtt.

Szintén biztosan tudhatjuk, hogy a csúcstalálkozó kezdetén a sajtó jelen lévő képviselőinek Putyin bejelentette, hogy Oroszország támogatja Észak-Koreát a műholdas rendszerének kiépítésében. Ehhez fontos háttérinformáció, hogy Észak-Korea az utóbbi időszakban többször próbálkozott saját műholdak űrbe juttatásával, sikertelenül, ami alapján szükségük lehet az orosz segítségre.

Észak-Korea korábban ballisztikus rakétákkal is hajtott végre kísérleteket. Ezen a területen is születhet együttműködés a két ország között?

A műhold és a ballisztikus rakéta technológia valójában összefügg egymással, tehát a műhold program tulajdonképpen egy burkolt ballisztikus rakéta program is egyben. Amennyiben Oroszország segít tökéletesíteni a műholdak űrbe juttatását célzó rendszereket, akkor az ebből nyert tapasztalatot Phenjan a ballisztikus rakéta fejlesztésben is fel tudja használni.

Jelen pillanatban hol áll az észak-koreai rakétaprogram?

Elmondható, hogy a ballisztikus rakéták minden fajtáját, tehát rövid, közép és nagy hatótávolságú rendszereket is kifejlesztett Észak-Korea, mi több már interkontinentális rakétákkal is hajtottak végre sikeres teszteket. Hadászati szakértők szerint azonban Észak-Korea egyelőre nem tudta megoldani, hogy nukleáris töltetet szereljen a ballisztikus rakétákra, Phenjan számára azonban épp ez jelentene nagy előrelépést.

Elképzelhető, hogy rövidtávú rakéták esetében már sikerült ennek megvalósítása, nagy hatótávolságú és interkontinentális ballisztikus rakétákkal azonban eddig úgy tűnik ez nem történ meg. Biztosat azonban nehéz kijelenteni, mivel kevés a rendelkezésre álló információ.

A közelmúltban egy orosz katonai blogger bejegyzésében arról számolt be, hogy Észak-Korea rakéta sorozatvetőket is átadhat az oroszoknak, mi több ezek a fegyverek megüthetik az amerikai HIMARS rendszerek színvonalát. Mekkora igazságtartalommal bírhat ez a kijelentés?

Abban biztosak lehetünk, hogy a legfejlettebb amerikai, illetve nyugat-európai fegyverek színvonalát nem érik el az észak-koreai eszközök. Valaha a Szovjetunióval együttműködve fejlesztették ki a különböző fegyvereiket, az észak-koreai fegyverarzenál minőségét pedig máig ez az örökség határozza meg. Korábban már több katonai blogger emlegette, hogy Oroszországnak szüksége lehet észak-koreai lőszerekre, lövedékekre, fegyverrendszerekre, de ezek valós harci értéke erősen megkérdőjelezhető.

Nyilvánvalóan segítséget jelentene egy ilyen fegyvertranszfer, döntő jelentőséggel azonban nem bírna az észak-koreai fegyver szállítás.

Régóta forró téma, hogy szenved-e krónikus lőszerhiányban Oroszország. A mostani találkozó alátámaszthatja ezt az elképzelést?

Jól látható, hogy még ha pillanatnyilag nem is küzd lőszerhiánnyal az orosz hadsereg, a jövőben biztosan fog, hiszen mindkét oldalon elképzelhetetlen mennyiségű lőszert emészt fel a háború, miközben egyik harcoló fél sem volt erre felkészülve, így nincsennek ehhez elegendő raktárkészleteik. Az észak-koreai lőszerszállításra tehát szüksége lehet Moszkvának, hogy enyhítsék a hiányt.

Mit szól Kína a Kreml és Phenjan közeledéséhez? Kína tudtával, vagy épp a háta mögött zajlik ez a folyamat?

Ezt egy sajátos viszonyrendszerként kell értelmezni. Valójában az elmúlt időszakban Kína és Észak-Korea között is megfigyelhető volt egyfajta közeledés. Összességében biztosra vehető, hogy a mostani események is Kína tudtával történtek. Fontos tudni, hogy Oroszország ebben a viszonylatban is nagyon odafigyel Kína érdekeire, hosszabb távon pedig az sem kizárt, hogy egy orosz-észak-koreai-kínai együttműködés alakuljon ki a jövőben.