Papír a kalapács alatt: a könyvaukciók titkos világa
InterjúAz antik könyvek piacának legfontosabb színtere az aukció. Egy-egy árverésen több száz tételt ütnek le, a gyűjtők pedig időnként irreális összegeket fizetnek egy ritkaságért. Az utóbbi években nem csak a hagyományos, de az antik könyvek kereskedelme, így az aukciók is az online térbe vonultak. Hogy miként is zajlanak ezek az árverések, és milyen kiadványok miatt hajlandóak a gyűjtők akár több millió forintot is kifizetni, arról Szőnyi Endrét, a szakmában több évtizede dolgozó antikváriust kérdeztük.
Mi számít ma anyagi értelemben értékes könyvnek?
Összetett a válasz, attól függ, melyik szegmensét nézzük. Ha pusztán az időt tekintjük mérvadónak, akkor
a régi magyar könyvek esetében 1711 a választóvonal, az azelőtt nyomott köteteket igazi értéknek nevezhetjük.
Rendkívüli módon befolyásolja az értéket a téma is: az orvosi és történelmi tematikájú tételek iránt a legnagyobb az érdeklődés, a teológiai irányú munkák esetében talán a legkisebb. A ritkaságok körébe azonban beletartoznak a hozzánk időben egészen közel kiadott anyagok is, az első kiadások és a dedikált kötetek.
Például egy első kiadású Weöres Sándor kötet iránt, amit a költő egy másik ismert személyiségnek írt alá, nagyon komoly érdeklődés mutatkozik, de egy dedikált Pilinszky is megszerezhetetlen 100 ezer forint alatt.
Nyilván annál értékesebb a kötet, minél kevesebbet dedikált az adott szerző.
Hogy mennyire sok összetevője van az értékes könyv fogalmának, arra jó példa az ősszel megrendezendő aukciónk. Ott a közelmúltban elhunyt Alexander Bródy hagyatékából egy 600 tételes anyagot fogunk árverezni. Ő alapvetően lovas tematikájú könyveket és a 19-20. század fordulójának első kiadású szépirodalmi műveit gyűjtötte: mindkettő iránt óriási az érdeklődés. De ugyanarra az aukcióra dedikált Krasznahorkai, Spiró és Závada Pál köteteket is hirdetünk, amit várhatóan szintén nagy érdeklődés övez majd.
A kéziratok már külön kategóriát képviselnek, egy híres költő vagy író meg nem jelent verse vagy levele óriási összegekért tud elkelni.
Az antikváriumok esetében a személyes jelenlétet mennyire váltotta fel az online tér?
Teljesen.
A boltokba betérő, bogarászó, kutató gyűjtő típusa gyakorlatilag már nem is létezik.
Ők maguk is úgy vélik, hogy nincs is sok értelme, mivel a ritkább, értékes darabokat a kereskedő úgyis az interneten hirdeti meg. Ha ráadásul ez el is van különítve a bolti anyagtól, akkor az iránt, amit személyesen lehet megvenni az üzletben, egy gyűjtő nem is fog érdeklődni.
A napi forgalomban is látszik, hogy csökken az érdeklődés a könyvek iránt, a nagy kereskedők az online térbe költöztek, nem lehet már labdába rúgni mellettük. Aki könyvet keres, ott keresi, nem kezd el boltokba járkálni.
Csak végig kell sétálni a Múzeum körúton az antikváriumok előtt, azonnal lehet látni, hogy az egykori nyüzsgésnek már nyoma sincs.
Elképzelhető, hogy teljesen az online térbe költözik az egész üzletág?
A mi példánk elég jól szemlélteti a helyzetet. A Szent István körúton volt az üzletünk, a napi forgalom csökkenése miatt aztán 2018-ban úgy döntöttünk, hogy nincs már szükség egy ilyen nagyságú és ilyen helyen álló bolt fenntartására. Elköltöztünk a 13. kerületbe, egy negyedakkora üzletbe, amit elsősorban aukciós árubemutatásra használunk, mivel a könyvek zömét már az interneten hirdetjük.
A kiemelt helyen lévő boltok napjai meg vannak számlálva, hiszen egy online megvásárolt kötetet vagy aukción megszerzett tételt bárhol át lehet venni, ahhoz nem kell a Múzeum körúton csillagászati összegért helyiséget bérelni.
Hogyan kezdődik egy antik könyvárverés folyamata?
Amennyiben valaki most vágna bele az antik könyvüzletbe, annak először is hozzá kell jutni olyan kötetekhez, amelyek valamilyen formában értéket képviselnek. Ez persze nem megy egyik napról a másikra, komoly kapcsolatrendszer, háttértudás és a piaci viszonyok pontos ismerete szükséges hozzá.
Ha aztán ezekből a könyvekből összejön egy 300-500 tételnyi anyag, akkor már el lehet indulni, az illető elkezdhet kialakítani saját vevőkört, majd szétnézhet az aukciós térben. Ott mi történik?
A hagyományos, személyes licitálói jelenlétet igénylő árverések kora már véget ért. A netes, kifejezetten árverésekre specializálódott cégek profin és körültekintően szerveznek meg egy-egy eseményt, rengeteg pluszt kínálva a licitálóknak. Mi az Axioart műkereskedő oldalt használjuk, ami sokkal nagyobb nyilvánosságot biztosít egy hagyományos árverésnél: a gyűjtők regisztrálhatnak rá, aukciófigyelőt kérhetnek, online katalógust kapnak, ajánlatot tehetnek egy adott tételre, de élőben is licitálhatnak az oldalon keresztül.
Az ajánlattevők száma nagyon nagy, egy árverés kezdetéig több száz fut be. Ez azért megnyugtató a kereskedő számára, mert tudja, ha nem is megy olyan jól az aukció, mint várta, 250-300 tétel az ajánlattevők miatt így is el fog kelni.
Hogyan zajlik maga az árverés?
Több módon lehet licitálni. Vannak a már említett előzetes ajánlattevők, akik csak egy adott összegig állnak játszmában, de nem ritka, hogy éppen ők viszik el a kiszemelt tételeket. A hagyományos telefonos licitálók is beszállnak az árverésbe, általában öt-hat kolléga tartja velük a helyszínről a kapcsolatot.
A gyűjtők legnagyobb hányada már online licitál, nagyjából 150-200-an szoktak regisztrálni, ennek 15-20 százaléka az, aki valóban vásárol is valamit. Az összforgalom harmadát ők teszik ki. És persze vannak minden alkalommal 30-40-en, akik személyesen vesznek részt egy árverésen,
A személyes jelenlét fokozza a licitálás izgalmát?
Hogyne. Néha egészen szórakoztató jelenetek zajlanak. Érdekes látni a személyes, de udvarias mederben tartott konfliktusokat.
Van, hogy már nem is a kikiáltott tételről, vagy annak értékéről szól az árverés adott szakasza, hanem a két gyűjtő közötti kakaskodásról, akik egymás személye miatt ígérnek újabb és újabb összeget.
A dafke stílusból adódó rálicitálásból időnként az kerekedik ki, hogy egy nem annyira értékes könyv árát irracionális módon felverik. Szakmai indok nincs rá, mégis megveszik.
Változott a licitálók körének összetétele az idők folyamán?
Az értő, olvasó műgyűjtők száma lassan csökken. Sokan már befektetési céllal vesznek ritkaságot, kiszorítva azokat egy licitálásról, akik magáért az adott könyvért, annak témájáért szeretnének vásárolni.
Bankárok, brókerek, vállalkozók egyre gyakrabban bukkannak fel, de ez egy pénzorientált történet, mi nem kérdezzük, miért akar valaki megszerezni egy kötetet.
Vannak persze olyanok, akik nagyon is értenek hozzá, de előfordul az is, hogy valaki irreálisan magas, akár tízszeres árat is fizet egy könyvért, mert nincs tisztában a piaci viszonyokkal.
Mi volt a legmagasabb tétel, amit valaha leütött?
Jókai Mór Sárga rózsa kéziratát árvereztem 2001-ben. A kikiáltási ár 800 ezer forint volt, végül 2,2 millióért vette meg a Debreceni Önkormányzat a Déry Múzeum számára.
Úgy vélem, a lehető legjobb helyre került.
De emlékezetes volt Bél Mátyás Notitia Hungariae című háromkötetes műve, ami 1,8 millióért ment el. A milliós tételekre szívesen emlékszik az ember.
