Az aszály miatt más minőségű a búza - Nehéz dolga lesz a pékeknek

Az elmúlt időszakban sok szó esik világszerte az élelmiszerárak emelkedéséről. Önöknek mi a tapasztalata, mennyivel emelkedett a búza piaci ára?

A tavalyi induló áron, tehát 2021. július elsején 62 ezer forint volt a búza ára tonnánként. Ez akkor nagyon magasnak számított, az addig valaha mért legmagasabb ár volt. Ehhez képest idén júniusra a tonnánkénti ár felszökött 130 ezer forint fölé, ez az árszínvonal pedig azóta tartja magát, így most az újbúza is ezen az áron próbál gazdát cserélni.

A helyzet tulajdonképpen hasonló, mint az elmúlt esztendőben, a termelők nem szeretnének ebből az árból leadni, hanem magasabb árat szeretnének kapni a búzáért.

Ennek oka, hogy a kukorica és a napraforgó termés a keleti régióban olyan kevés lesz, amilyet hosszú évtizedek óta nem tapasztaltak. Emiatt a gazdák jelentős termés károkat fognak elszenvedni, tehát megpróbálják majd a búzából pótolni a bevételüket.

Mekkora és milyen minőségű búza termésre számítanak idén? Hogyan befolyásolta az idei aszályos időszak a termést?

A búzánál maradva, az elmúlt évi termés 5,3 millió tonna volt Magyarországon, 870 ezer hektár területen. Most 937 ezer hektár búza vetésterület van, azonban a hozam szempontjából teljesen ketté vált az ország.

Ilyenre pedig korábban gyakorlatilag még nem volt példa.

Olyan volt, mintha a Duna vonaláig esett volna az eső, majd onnan keletre nem érkezett a várt csapadék, emiatt a keleti országrészben óriási volt az aszály.

Hajdú-Bihar megyében például a tavalyi 7 tonnás átlaggal szemben 3,5 tonnás lett az idei termésátlag hektáronként. Mivel már az aratás végén vagyunk így ez az érték nagyságrendileg biztosnak mondható.

Az esők miatt a Dunántúlnak ezzel szemben jobb a termésátlaga.

Így országos szinten, ha a tavalyi 5,3 millió tonnás búzaterméshez képest idén egy körülbelül 4 millió tonnás termést el fogunk érni, az nem lesz egy rossz eredmény.

Fontos azonban kiemelni, hogy most a minőségi paraméterek is eltérően alakulnak majd az aszály és a nagy hőség miatt. Olyan értékeket tapasztalunk most, amilyenekkel 40 éves pályafutásom során nem találkoztam még.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 40-es, 42-es sikéreket mérünk, illetve 17-es, 18-as fehérjéket. Ezzel szemben egy normális évben a jó búzánál  a sikér 30-32-es, míg a fehérje 12-es, 13-as.

Emellett a búza nedvességtartalma is alacsony és rendkívül aprószemű. Emiatt a 2,2 milliméteres rostákon előfordul, hogy akár a 25-30 százaléka is átesik ennek a búzának.

Mindez pedig azt jelenti, hogy ebből a búzából nem lesz könnyű jó kenyeret süttetni a pékekkel.

Az alacsonyabb termésátlag mellett is megéri betakarítani?

A búzánál ez szerencsére nem kérdés.

A búzát mindenképp megéri betakarítani emellett a termésátlag mellett is, így a búzát egyértelműen be is fogják takarítani.

Nyilvánvalóan azonban az ára magasabb lesz.

Így ez a búza most kissé túl van értékelve.

De ilyen volt a piaci helyzet. A kereslet – kínálat úgy alakult, hogy előidézte ezt az áremelkedést. Ezek a magas árak viszont egy négy tonnás termésátlag mellett is úgy gondolom, hogy szerencsére képesek fedezni egy termelő költségeit. Mindemellett senki sem úgy kalkulált, hogy hektáronként a termése 3, vagy 4 tonna lesz, hanem eredetileg 6 – 7 tonnával számoltak, így a gazdák is ehhez próbálták szabni a működési rendjüket.

Európa többi részén hogyan alakult az idei termés, máshol is tapasztaltak hasonló terméskiesést?

Ilyen mértékű aszály, ehhez hasonló terméskiesés, mint ami nálunk van, csak a déli államokban fordult elő, például Portugáliában és Spanyolországban hasonló az aszály nagysága. Emellett Franciaországban is kevesebb termés van, de ott kisebb a kiesés, mint nálunk.

Igazán nagy kiesés azonban nem a búzánál, hanem a kukoricánál lesz. Míg a búza egy nagyon nagy tűrésű növény és jól bírja az időjárás viszontagságait, így az valahogy betermett, addig a kukorica nem ilyen és a nagyon nagy veszteség majd annál fog jelentkezni.

Nemcsak a búza ára, hanem az energiaárak is emelkedtek. A malomiparban mit tapasztalnak ez mekkora plusz terhet jelent költség oldalon? Esetleg más tételek költségei is emelkedtek?

Az energiaárak rendkívül megemelkedtek.

Mi összeségében egy négyszeres, ötszörös emelkedést tapasztalunk.

Konkrét számokra levetítve, a mi vállalatunk nagyságrendileg egymillió embert lát el kenyérnek való liszttel, ez tavaly 230 millió forintos áramszámlával járt, ez idén fel fog menni 850 – 900 millió forintra.

Tehát itt egy hatalmas növekedést tapasztalunk és nem biztos, hogy ez a vége.

De a sütödék esetében is számolni kell, hogy legalább négy – ötszörösére ment fel a gáz ára, ami szintén befolyásolja a kenyér árát.

Emellett az emelkedő kamatkörnyezet sem kedvező. Ez utóbbi azért számít, mert a búza és más szántóföldi növények egy évben Magyarországon egyszer érnek és ezeket a terményeket tárolni kell betakarítás után egy éven keresztül, vagy a gazdáknak, vagy a tárolóknak, vagy a feldolgozóknak. Ezt a tárolást azonban finanszírozni kell és nem mindegy, hogy ezt a fél évvel ezelőtti két százalékos hitelből, vagy most akár 13 százalékos hitelből kell megtenni.

Emellett minden más költség is megemelkedett, akár a raklapköltségekre, akár a papír költségére gondolunk. Ez egy nagyon nehéz helyzet, így ebből most azt számoljuk, hogy hogyan lehet egy olyan árat kihozni, amit a másik oldalon a fogyasztó el tud még fogadni.

Mekkora fogyasztói áremelkedésre lehet így számítani?

Az első félév folyamán az áremelkedést a nagyobb malmok úgy próbálták kordában tartani, hogy a korábban olcsóbban megvásárolt búzákat átlagolták a most frissen az első félévben vett magas árú búzákkal és egy nagyjából 103 – 105 ezer forintos búza alappal dolgozták végig a márciustól június 30-ig terjedő időszakot és ezt be is kvótázták a vevők részére.

Ez azt jelenti, hogy meg volt határozva, hogy melyik vevő mennyi lisztet vihet el.

Ez a rendszer eddig jól működött, de július elsejével rászakadt mindenkire az új ár és így most mindenki ezzel az új árral dolgozik, ami azt jelenti, hogy egy minimum 30 százalékos áremelkedés van kilátásban a liszteknél.

Mivel most már 130 ezer forintos tonnánkénti árú búzával kell dolgoznunk ezért nyilván fel kell emelnünk a lisztnek az árát is.

Ezen a téren egyébként külön problémát jelent, hogy 100 kilogrammnyi búzából, nagyjából 25 kilogramm olyan termék képződik, ami kevésbé hasznos, ami kevesebb pénzt hoz. Ilyenek az apró – tört szemű búza, a korpa, a pelyva, a toklász, a ciklon por és egyebek. Ez számokban azt jelenti, hogy ezek együtt egy kilogramm őrlésnél összesen tudnak hozni 15 forintot. Az összes többi áremelkedést pedig a maradék 75 százalék fehérlisztből kell fedezni, mert a takarmány árakat nem lehet a végsőkig növelni mivel ellenkező esetben a takarmányosok egyszerűen nem veszik meg.

Így marad az a lehetőség, hogy a fehéráruk, tehát a lisztek árát kell emelni. Ez azt jelenti, hogy most 215-től 230 forintig terjed az általunk gyártott liszt nettó kilónkénti ára 50 kilogrammos kiszerelésű BL 55-ös liszt esetén.

Mindamellett, hogy visszaesett a terméshozam, a magyar igényeket ki tudja elégíteni az idei termés? Esetleg valamekkora mennyiség még exportra is juthat?

Igen, ez teljesen egyértelmű. Magyarországon idén is 4 millió tonna búza biztosan meg fog teremni, miközben 1,2 millió tonna szükséges a belföldi élelmezési ellátásra.

Ebből adódóan akár kétszeresét is el tudjuk látni a magyar lakosságának, még akkor is, ha beleszámoljuk, hogy van valamekkora takarmány szükséglet is. Mindent összevetve egyébként az országban körülbelül 2,5 millió tonna búza használódik fel, tehát ebből a mennyiségből még exportra is fog majd jutni.

Az tehát teljes biztonsággal mondható, hogy megterem annyi búza Magyarországon, ami az ellátáshoz szükséges.

A kérdéses inkább az lesz, hogy az Ukrajnából és Oroszországból kieső óriási gabona tömeg majd nyilvánvalóan hiányozni fog Észak-Afrikából, Egyiptomból, Törökországból és emiatt világszinten óriási lesz az igény, hogy az egyes országok búzához jussanak. Így ellátási problémák itthon nem, de globálisan lehet hogy várhatóak.