Pogátsa Zoltán: Az európai minimálbérre még éveket kell várni

A magyar minimálbér hova tehető az európai rangsorban?

A vásárlóerő paritáson mért, azaz az árakhoz viszonyított keresetek nagysága jól mutatja, hogy az adott gazdaság teljesítménye mekkora bérekre ad fedezetet. Az a tény, hogy az uniós rangsorban a negyedik legalacsonyabb a magyar minimálbér, azt mutatja, hogy Európa szegényházában vagyunk akkor, amikor a  közvetlen szomszédságban, például Ausztriában ennek három-négyszerese a legkisebb bér. Az elmúlt évtizedben ugyan jelentősen nőtt a magyar minimálbér, de a környező országokban ennél dinamikusabb volt annak emelkedése. Nagy vita folyik ugyanakkor arról, hogy mekkora béreket visel el a magyar gazdaság. Meggyőződésem, hogy a jelenleginél jóval magasabb minimálbért is képesek kifizetni a magyar vállalkozások. 

A várható jelentős inflációt figyelembe véve hogyan alakulhat a reálbér értéke?

Az elmúlt évtizedben hosszú éveken keresztül átlagosan 7-8 százalékkal nőtt a reálbér, amire ebben az évben biztosan nem számíthatunk. Hiszen a tíz százalék körüli inflációt figyelembe véve már az is nagy eredmény lehet, ha sikerül elérni a tíz százalékos nominális béremelkedés, amit azt jelenti, valahol nulla körül alakulhat a reálbér növekedése. Ha az elmúlt évek növekedését akarnánk tartani, akkor 17-18 százalékkal kellene emelni a béreket, amelyre nem nagyon képesek a vállalkozások. 

A régiós országokat tekintve hol zajlott a leggyorsabb a béremelkedés?

Hosszabb távon, tíz éves viszonylatban Lengyelországban növekedtek a bérek a leggyorsabban, az utolsó öt-hat évben viszont Románia zárkózott fel a legdinamikusabban.

Mi magyarázza ezen országok gyors felzárkózását?

A két ország korábban kissé lemaradt a V4 országokhoz képest, így volt mit behozni. A valamivel fejlettebb cseh-szlovák-magyar trió nem tudott kitörni a közepes fejlettség csapdájából és felzárkózni a nyugati országokhoz. Az ennél fejletlenebb országok, így a korábbi Lengyelország és Románia a működőtőke beáramlásával, jelentős infrastrukturális beruházásokkal elérte a közepes fejlettségű országok szintjét, így a gazdaság teljesítményéhez hasonlóan a bérek is gyors ütemben emelkedtek.

Mire lenne szükség a bérek emelkedéséhez, azon vállalatok versenyképességének emelkedéséhez, amelyek nem tudják kigazdálkodni a jelenlegi minimálbért sem?

Ez az utolsó kijelentés az esetek többségében nem igaz, azoktól a vállalatoktól pedig, amelyek valóban nem tudják ezt a bért kifizetni, már nagyon régen el kellett volna búcsúzni. Már jó néhány korábbi minimálbér emelésnél elterjedt a nézet, hogy ezt már nem tudja kigazdálkodni a vállalkozások egy része, aztán kiderült, hogy dehogynem. Sőt, még a foglalkoztatás is bővült. Hogy mi kellene a gyorsabb béremelkedéshez? Oktatás, oktatás, oktatás! Az elmúlt tíz évben a témában készült összes felmérés arra mutatott rá, hogy a magyar oktatási és átképzési rendszer nem biztosít olyan minőségű munkaerőt a vállalkozások számára, amelyre azoknak szükségük van. Ebben persze benne van az is, hogy a legképzettebbek a jól fizető országokba mennek, az ennél alacsonyabb képzettségűeket nem képezi megfelelőképpen a magyar oktatás. A vállalkozások egy része házon belül megoldja ezeket a képzéseket, de sok cégnél ez nem járható út.

Mi lesz az európai minimálbér jövője?

Egyelőre politika megállapodásról beszélünk. A javaslatnak egyszerre kellene átmenni az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten. Mielőtt azonban erre sor kerülne, egyeztetnek velük, hogy elfogadható-e a javaslat. A jelek szerint ez most megtörtént. Így hamarosan a két szervezet is áldását adja rá. Arra lehet számítani, hogy néhány éven belül megszületik a európai minimálbérről szóló jogszabály. Fel kell azonban hívni a figyelmet, ez nem azt jelenti, hogy minden országban ugyanaz lesz a minimálbér, hanem azt, hogy a minimálbér megállapításának szabályai lesznek azonosak minden országban.