Probléma az informatikus képzéseknél: sok diák túl hamar áll munkába
InterjúA tanulók közül sokan egy vagy két félév után már dolgoznak, rögtön, amint a programozási alapokat megszerezték. Így viszont nincs idejük a tanulásra – mondta el lapunknak Lengyel László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi tanára.
Gyakran elhangzik a szakmai fórumokon, hogy kevés lány jelentkezik informatikusnak. Hogy lehet ezen változtatni?
Van egy társadalmi beidegződés, miszerint a műszaki pálya inkább a fiúknak való. Ez az előítélet, ahogy az iskolák és a szülők szemléletmódja változik, az idő múlásával lassan ki fog kopni.
Mindezt a jelentkezők számán is látjuk: a BME-n pár éve a mérnökinformatikus szakoknál a jelentkezők úgy 6-7 százaléka volt lány, ez az arány mára elérte a 15 százalékot.
Ma már szerencsére egyre több olyan kezdeményezés lát napvilágot, amely igyekszik arra biztatni az iskolás lányokat, hogy próbálják ki magukat a természet- és a műszaki tudományok területén. Ilyen például a most pénteken induló kétnapos rendezvény, a Kutatók Éjszakája is.
A nők számára már csak azért is vonzó lehet ez a terület, mert rengeteg családanya szeretne távmunkában dolgozni. Informatikusként pedig sok vállalatnál a munkát akár otthonról is el lehet végezni.
Az IT cégeknél sokszor előfordul, hogy a munkatársak nem hogy nem egy országban, de még csak nem is egy időzónában tartózkodnak.
A BME-re mennyien jelentkeznek informatikusnak? Hogyan változott ez a szám az utóbbi években?
Az országban háromféle informatikus BSc alapképzés van: mérnökinformatikus, programtervező informatikus és gazdaságinformatikus. Hozzánk, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karára a mérnökinformatikusi képzésre érkeznek a hallgatók. Ebben az évben 647 mérnökinformatikus és 177 üzemmérnök-informatikus – ez utóbbi egy gyakorlatorientált új képzés – kezdte meg tanulmányait a Műegyetemen.
Mennyire jellemző, hogy a cégek elkapkodják a fiatalokat még a diploma előtt?
Folyamatosan az történik, hogy túl hamar lépnek ki a diákok a munka világába. Sokan egy vagy két félév után már dolgoznak, rögtön, amint a programozási alapokat megszerezték. Az egy dolog, hogy ekkor még nem rendelkeznek elég tudással ahhoz, hogy be tudjanak kerülni egy igazán jó pozícióba, ahol színvonalas fizetésért, megfelelő munkakörnyezetben, érdekes és motiváló munkát tudnak végezni.
De a fő hátulütője ennek, hogy elveszik az idejüket a tanulás, az egyetem által kijelölt tudás és gyakorlat megszerzésétől, a nem megfelelő haladás miatt átsorolják őket költségtérítéses képzésre. Mindenkinek (hallgató, ipar, egyetem) az a jó, ha a hallgatók olyan stabil alapokat szereznek meg a képzés során, amelyre a következő évtizedekben az ipar nyugodtan támaszkodhat.
Mekkora a különbség a bérek között? Mennyit tud keresni egy diák, aki még csak egy éve tanulja az informatikát és mennyit egy diplomás?
Egy év után a diákok részmunkaidőben általában 100-200 ezer forintot keresnek. Egy BSc képzés elvégzése után viszont havi 400-500 ezer forintot, egy MSc diplomával pedig akár 600-700 ezret is meg lehet keresni.
