A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala több szabadalmat, védjegybejelentést szeretne
InterjúCélzottan szeretnénk megszólítani a kkv-kat, egyetemeket, megkérdezve őket, mit szeretnének, miben tudjuk segíteni őket abban, hogy növekedjenek a bejelentési számok a szabadalmak, a védjegyek, a használati vagy a formatervezési minták, akár más oltalmi formák terén - mondta a növekedés.hu-nak Farkas Szabolcs a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nemrégiben kinevezett elnöke.
Május elsejétől tölti be az SZTNH elnöki posztját. Korábban hosszú évekig dolgozott itt. Szabadalmi elbírálóként kezdte, majd a ranglétrán fokról fokra haladva az elnökhelyettesi pozícióig jutott. Mit tart most legfontosabb elnöki teendőjének?
Hivatalunk legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a lehető legszélesebb körben és a legegyszerűbben adjuk át a tudást, vagyis növeljük ezen a téren a tudatosságot. Ez most annyiban finomodik, hogy illeszkedünk a Neumann János Programhoz, amelynek kiemelt célcsoportjai az egyetemek, a közfinanszírozású kutatóintézetek és a kkv-k.
Az említett célcsoportokat szeretnénk célzottan megszólítani, megkérdezve őket, mit szeretnének, miben tudjuk segíteni őket abban, hogy növekedjenek a bejelentési számok a szabadalmak, a védjegyek, a használati vagy a formatervezési minták, akár más oltalmi formák terén.
Elsődleges és gyorsan felpörgetendő célunk, hogy az egyetemekkel találkozzunk, felmérjük az igényeiket.
Említette a Neumann János Programot. Hogy kapcsolódik ez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának munkájához?
A tudásalapú gazdaság megerősítése mellett a kormány kiemelt céljai közé tartozik, hogy a növekvő K+F ráfordítások révén elért eredmények egyre jobban hasznosujanak. E célkitűzés megvalósulásában nagy hangsúlyt szánnak a modellváltó egyetemeknek és a kutatóintézeteknek, valamint a kis- és középvállalkozásoknak.
Az iparjogvédelmi eredmények javításában fontos lépés a felsőoktatás és a gazdaság összekapcsolása, és ebben a hazai oltalomszerzésnek kulcsszerepet kell játszania.
A kormányzat modernizálni kívánja a hazai innovációs ökoszisztéma intézményeinek és szabályozásának rendszerét.
A Neumann János Program kilenc fő intézkedéscsoportot határoz meg, amelynek egyik fontos eleme az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat megújítása.
Létrehozzák a Nemzeti Innovációs Ügynökséget, amely a jövőben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal szorosan együttműködve látja el fontos feladatát. Ennek során az innovatív gazdasági szereplőket kíséri végig az oltalomszerzéstől egészen a hasznosításig tartó úton.
Hogyan akarják ösztönözni a több oltalmi bejelentést?
A kormányzati célokkal összehangban az SZTNH kedvezményekkel is elő fogja segíteni az iparjogvédelmi aktivitás növekedését. A bejelentési és fenntartási díjakat 75 százalékkal fogjuk csökkenteni a célzott bejelentői csoportoknál. Az elektronikus úton tett bejelentésekért 15 százalékos kedvezmény jár majd.
További segítséget jelent a formatervezésiminta-oltalmak megadásának felgyorsítása.
Milyen lépéseket terveznek a kisvállalkozók iparjogvédelmi tudásának növelése érdekében?
Először az iparkamarákkal kívánunk egyeztetni. Szeretnénk megkapni tőlük a megfelelő inputokat arról, milyen információkat, hozzáadott értékeket kell hozzájuk, és rajtuk keresztül a tagságukhoz eljuttatni.
Az SZTNH korábban kidolgozott egy sor fontos tevékenységet, melyek közül itt az ingyenesen igénybe vehető IP Scant emelném ki. A rövidítés a nemzetközileg elfogadott Intellectual Property – IP, tehát a szellemitulajdon-védelem vizsgálatára utal.
Ennek a szolgáltatásnak a keretében megvizsgáljuk, felmérjük az adott cég IP portfolióját. Az elemzés végén javaslatot teszünk a cég szellemi vagyonában rejlő oltalomszerzési lehetőségekre.
Ha kutatási-fejlesztési eredményeik vannak, akkor szabadalmi vagy használatiminta-oltalmi bejelentésre, ha a termékeik külső megjelenése a védendő elem, akkor a formatervezésiminta-oltalom megszerzésére buzdítjuk őket.
A cég nevét, logóját pedig a legtöbb esetben érdemes védjegyként bejelenteni.
Itt említeném meg, hogy a hivatal évről-évre különböző díjakkal ismeri el az IP területen kimagasló teljesítményt elért szakembereket, cégeket. A kitüntetettek között minden évben több olyan vállalkozó van, aki a kkv kategóriába tartozó cégben érte el a díjazásra méltó eredményeit. Úgy gondolom, a Jedlik Ányos-díj és a Millenniumi Díj szintén fontos tényező, hiszen számos kiváló kkv-ra irányítja rá a figyelmet.
A kis- és középvállalkozások anyagi támogatást kaphatnak az iparjogvédelmi aktivitásuk növelése érdekében. Milyeneket?
Az EUIPO-nál, vagyis az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál több éve elérhető a kkv-alap támogatás, amely pénzügyileg segíti a vállalkozásokat az oltalomszerzési folyamatban.
A kkv-k támogatására szabadalom, formatervezésiminta-oltalom, közösségi növényfajta-oltalom, illetve védjegyoltalom területen hirdettek az idén meglehetősen nagy keretösszegű pályázatot.
Visszatérítéses utalványrendszerben, viszonylag könnyen lehet pályázni. Azon túl, hogy magát a pályázatot is promotáljuk, az ügyfeleket ténylegesen, akár a pályázati dokumentumok kitöltésében is segítjük.
Honnan fognak tudomást szerezni a kkv-k, hogy van ilyen oltalomszerzési pályázat?
Részben az online felületeinken, részben a közösségi média nyújtotta kommunikációs lehetőségeinken, részben direkt kapcsolatrendszereinken, például az ügyfélszolgálatunkon keresztül is megismerhetik a részleteket. Szerencsés esetben össze lehet kötni az IP Scan eredményeit azzal, hogy a javasolt oltalom megszerzéséhez most konkrét összeget lehet kapni, így a vállalkozók már el tudnak indulni ezen az úton. Emellett természetesen a hivatal bárki számára nyitott.
Az IP Scan szolgáltatást igénybe veszik a kisvállalkozások is, vagy inkább az egyetemek, kutatóintézetek élnek ezzel a lehetőséggel?
Vannak kisvállalkozások is, de azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben sokkal többen legyenek.
A hivatal céljai között korábban is szerepelt a kisvállalkozói célcsoport proaktív elérése. Nemcsak arra vártak, hogy valaki konkrét elképzeléssel kopogjon be az ajtón, hanem más módon is igyekezték elérni a kisvállalkozókat. Ezt a célt hogyan tervezi a gyakorlatban megvalósítani?
Jelenleg azokat a kapcsolatokat keressük, ahol más szervezeteken keresztül tudjuk a kisvállalkozókat megszólítani. A hírlevél-szolgáltatás beindítására távlati célként tudok tekinteni, hiszen egy ilyen szolgáltatás informatikai fejlesztést igényel, emellett eleget kell tenni a GDPR-nak megfelelő, szigorú személyesadat-kezelés előírásainak és más feltételeknek. Az IP mindenkinek honlapunkon viszont rendszeresen tájékoztatjuk a kkv-kat az őket érintő pályázatokról, hírekről. Igyekszünk könnyen érthető tájékoztató anyagokat közzétenni, ilyen például az IP tévhitek, ahol egészen röviden magyarázunk el fontos tudnivalókat.
Hadd említsem meg, hogy az IP Mindenkinek honlapon tájékoztatjuk a kisvállalkozásokat az IP-védelemre igényelhető, többezer eurónyi támogatásra vonatkozó pályázat részleteiről.
Beszéljünk a szellemitulajdon-védelem másik fontos ágáról, a szerzői jogi védelemről, amely területen az SZTNH szintén komoly szerepet játszik.
Igen, a hivatalon belül a szerzői jog a másik fő pillér. Ezen a területen is folyamatosan tájékoztatunk arról, mely művek hogyan védhetők, illetve védhetők-e egyáltalán.
A szerzői jog terén újabban rendkívül sok újdonsággal szembesülünk. Mostanában például a mesterséges intelligencia kapcsán merül föl számtalan, korábban ismeretlen kérdés.
Jogalkotói feladatunknak eleget téve aktívan közreműködünk a szerzői jogi törvény módosításában.
A legutóbbi, 2021-es módosításokra az Európai Unió direktíváinak átültetése miatt volt szükség. Magyarország az egyike volt annak a három tagállamnak, amelyik az előírt határidőre beépítette az új szabályokat a nemzeti törvényébe. Hogy ez így történhetett, abban kimagasló szerepet játszottak a hivatali kollégáim.
Az SZTNH itt is nyitott bármilyen ügyfélmegkeresésre, bár ezen a téren sokkal direktebb, koncentráltabb megkeresések érkeznek hozzánk. Az egyéni megkeresésekre a szerzői jogi szakterület személyre szabott választ ad. A jogvédő szervezetekkel pedig jó ideje kialakult a szakmai párbeszédre alapuló kapcsolat.
A hivatal hosszú évek óta üzemelteti a nagyközönség tájékoztatását szolgáló Szellemitulajdon.hu honlapot, ahol vállalkozók, magánemberek is föltehetik kérdéseiket. A továbbiakban is fenntartják ezt a tájékoztató szolgáltatást?
Erre a típusú interaktivitásra szükség van, ezért továbbra is fenn akarjuk tartani. Az ügyfelek felé a honlapok mellett a közösségi médiában rejlő lehetőségeket is ki kell használnunk, ami egyre népszerűbb.
A tudatosságnövelés érdekében minden olyan lehetőséggel élünk, ahol akár a személyes kapcsolati háló, akár más fórum lehetőséget ad ügyfeleink, köztük a kisvállalkozók elérésére. Kifejezett célunk, hogy a kkv-k szellemitulajdon-védelmi aktivitásának növelésével hozzásegítsük őket sikereik eléréséhez.