Szombati Anikó: Budapest pezsgő fintech központtá alakulhat

Interjú2019. szept 21.Harsányi Péter

Milyen kilátásai vannak a hazai fintech szektornak? mennyire erősödhet fel a verseny a bankszektorral, szükséges-e a fintech cégek nagyobb mértékű szabályozása, illetve milyen kihívásokkal és kockázatokkal szembesül a szegmens? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója a Növekedés.hu-nak adott interjújában.

Melyek a fontosabb céljai az MNB digitalizációért és a fintech szektor fejlesztéséért felelős új területének?

A Magyar Nemzeti Bankban idén májusban létrejött egy új terület, amely digitalizációval és fintech fejlesztéssel foglalkozik. Ennek keretében célunk egyrészről a pénzügyi rendszer digitális átalakulásának segítése, másrészről pedig annak a támogatása, hogy egy aktív fintech ökoszisztéma jöjjön létre Magyarországon.

El kell érni, hogy a fintech cégek és a tradicionális intézmények versengésének vagy együttműködésének következtében jelentősen javuljon az elérhető szolgáltatások minősége.

Kedvezőbb áron, jobb hozzáférhetőséggel, és személyre szabottan legyenek elérhetők a pénzügyi termékek a fogyasztók számára a hazai szolgáltatóknál is. E célok elérése érdekében egy neves hazai és külföldi szakértőkből álló Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testületet is támogatja a munkánkat, aminek alakuló ülése szeptember 16-án volt.

Az is határozott célunk, hogy Budapest és Magyarország egy olyan vonzó helyszín legyen az innovatív cégek számára, ahol pezsgő FinTech élet zajlik. Első körben szeretnénk még hangsúlyosabban megjeleníteni Budapestet a „fintech térképen”.

Ennek érdekében 2020 májusában egy nagyszabású rendezvényt szervezünk (Budapest FinTech Summit), ahol mintegy 500 hazai és külföldi résztvevőre számítunk. A meghívottak között szerepelnek fintech vállalatok, szabályozók és digitalizációban aktív hagyományos szereplők is.

Bízunk abban, hogy egy olyan hagyományteremtő rendezvényt tudunk szervezni, amire ezentúl minden évben sor kerülhet, ami ráirányítja Magyarország erősségeire a figyelmet, úgymint a befektetőbarát környezetre, a technológiai oktatás magas színvonalára, az elérhető szakemberekre, és a már meglévő cégekkel való együttműködési lehetőségekre.

Szombati Anikó, digitalizációért és a fintech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgató


A bankok jelenleg sokkal komolyabban vannak szabályozva, mint a fintech cégek. Ez vezethet-e egyensúlytalanságokhoz, illetve szükséges-e a fintech cégek nagyobb mértékű szabályozása?

Az lenne kívánatos, hogy az ugyanolyan tevékenységet végző vállalkozások ugyanolyan szabályozás alá essenek. Ez kihívás elé állítja a felügyeleteket is, hiszen értelmezniük kell az újfajta szolgáltatásokat, össze kell vetni őket a fennálló szabályozással, és véleményt kell mondaniuk arról, hogy végezhető-e és ha igen, miképp az adott tevékenység.

Ezt a munkát végezzük az MNB Innovation Hub keretein belül, az adott kérdésben kompetens felügyeleti kollegák aktív részvételével.

Másrészről pedig semmiképp sem szeretnénk az innováció útjába állni. Ha vannak olyan ötletek, melyek sokkal olcsóbbá és gyorsabbá teszik az ügyfelek számára a pénzügyek intézését, akkor azokat alapvetően támogatjuk, bár minden esetben kiemelten fontos a biztonságos működés. Ezért a célunk alapvetően az, hogy ezek a lehetőségek a hazai, MNB által felügyelt szolgáltatóknál is elérhetőek legyenek.

Összességében azt gondolom, hogy szükség van a szabályozás modernizációjára, hiszen legutóbb a 2008-as globális válságot követően tekintették át átfogóan a pénzügyi szabályozást, ugyanakkor az akkori állapotokat a technológiai fejlődés már bizonyos esetekben túlhaladta.

Mindazonáltal az európai jogalkotás sebességét tekintve nem várhatjuk azt, hogy a modernizáció az EU-s keretek között gyorsan megvalósul, hanem inkább nekünk, a hazai pénzügyi szabályozásban érintett szereplőknek kell szisztematikus munkába fognunk, ami lehetővé teszi a modern technológiák biztonságos elérhetőségét.

Az újabb fintech cégek és megoldások – például az Apple pay, a Google pay, vagy a Revolut – egyre jobban elterjednek a fiatalabb korosztályok körében. Mekkora kihívást jelent ez a magyar kereskedelmi bankoknak?

Mindenképpen kihívás, hiszen ezek a szolgáltatások kifejezetten magas szintű ügyfélélményt nyújtanak. Nem zárnám ki egyébként a középkorú vagy az idősebb generációkat sem, hiszen Magyarországon közel 6 millió Facebook felhasználó van, ami azt jelenti, hogy ők nagy valószínűséggel a mobiltelefonjukról többféle alkalmazást és megoldást is használnak, azaz ez a réteg potenciálisan a pénzügyeit is tudná mobiltelefonról intézni.

A nemzetközi FinTech szolgáltatók közvetlen felügyeletét – mivel külföldi bejegyzésűek – nem az MNB látja el, ezért a fogyasztóvédelmi panaszok kezelése is nehézkesebb.

Jelenleg tehát van egyfajta „mérlegelés” a vonzó szolgáltatások és a fogyasztóvédelmi szempontok nehezebb érvényesítése között. A mi célunk az, hogy ne kelljen választani, és a hazai szolgáltatóktól is magas színvonalú és biztonságos termékek, szolgáltatások legyenek elérhetőek. A közelmúltban készített felmérések is azt bizonyítják, hogy a magyar fogyasztók akkor nyitottak az új technológiák iránt, ha azoknak stabil a szabályozói háttere is.

Mennyire erősödhet a jövőben a verseny a bankok és a fintech cégek között, tudnak-e jelentős piaci részesedést szerezni a FinTech szolgáltatók?

A FinTech cégek felfutása alapvetően az Egyesült Államokban és Kínában volt nagyon aktív a 2000-es évek elején, míg Európában a hagyományos bankszektor egészen mostanáig viszonylag jól állta a versenyt. Ez utóbbi a bankszektor iránti bizalommal és a tradicionális gondolkodásmóddal magyarázható.

A friss tendenciák azt mutatják, hogy a nemzetközi FinTech boom mérséklődésével a verseny helyett sokkal inkább az együttműködés került előtérbe, vagyis a hagyományos banki szolgáltatásokba beépülnek a FinTech megoldások. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az újszerű FinTech szolgáltatások egy megbízható banki háttér mellett válnak elérhetővé.

A bankok és a fintech cégek közötti verseny vagy együttműködés mennyire tud hozzájárulni ahhoz, hogy a banki költségek csökkenjenek?

Véleményünk szerint a folyamatok újragondolása, digitalizációja egy egyszeri nagyobb beruházást követően jelentős költségcsökkenést eredményezhet. Mi abban hiszünk, hogy a banki költségek akkor csökkenhetnek tovább, ha a modern technológiák használata még elterjedtebbé válik, és a fenntartható hitelezési aktivitás is erősödik.

Milyen fontosabb fejlesztéseket, kihívásokat és kockázatokat lehetne kiemelni a fintech és a digitalizáció területén?

Többek között az MNB által kezdeményezett azonnali fizetések bevezetését, illetve az ezzel kapcsolatos felkészülést lehetne kiemelni. Ez a folyamat jelenleg jól halad, viszont a kapcsolódó szolgáltatások kifejlesztése, a kereskedők felé történő népszerűsítése terén még vannak tennivalók. Az lenne ideális, ha a jövő márciusban már számos lehetőség elérhető volna a fogyasztók számára, például az azonnali fizetést a vásárlások szélesebb körében is alkalmazhatnák.

Ezenfelül az ügyfél centrikusság erősítése, az ügyfélélmény javítása, a folyamatok újragondolása, a kényelmi funkciók fejlesztése, a különféle igazolások elektronikus úton való begyűjtése, és az ügyféladatok komplex kezelése egyre hangsúlyosabbá válik a 21. században. Ezeken a területeken még vannak elmaradásai a hazai pénzintézeteknek.

Az MNB 330 pontos versenyképességi programjában számos olyan javaslatot fogalmaztunk meg, ami segíthetné a gyorsabb hitelhez jutást.

Ilyen például a földhivatali adatok folyamatos elérhetősége kereshető formában, a digitális és gyorsabb ügyintézés, vagy a közjegyzői hitelesítés újragondolása, ugyanakkor adott esetben az úgynevezett blockchain (blokklánc) technológia alkalmazása is sokat könnyíthetne a hitelfelvételi procedúrán.

A nem banki szereplők megjelenését kísérhetik likviditási vagy működési kockázatok, amelyekre fel kell készülni. Emiatt mindenképpen ki kell dolgozni a megfelelő szabályozást, különben olyan rendszerszintű kockázatok keletkezhetnek, amelyek komoly jegybanki beavatkozást válthatnak ki. Ennek tükrében arra törekszünk, hogy – alapvetően az átláthatóság javításával és az egyenlő versenyfeltételek kikényszerítésével – a rendszerszintű kockázatok kialakulását megelőzzük.

A pénzügyek alapvetően az egyik legfontosabb bizalmi kérdést jelentik minden ember életében, ezért ha ezeknek az intézése digitális platformokra kerül, akkor nagyon fontos, hogy a kibertámadások, a csalások, és a megtévesztések elleni védelem megfelelő szinten álljon az intézményeknél.