Gondban a kis benzinkutak - Ha kitör az orosz-ukrán háború, akkor végük van
InterjúOrbán Viktor évértékelőjén bejelentette, marad a hatósági áras üzemanyag. Bajban vannak a benzinkutak, a kis töltőállomások között már van olyan, amelyik drágábban veszi a benzint és a gázolajat, mint amennyiért el tudja adni. Mennyi lenne a valós ár, mikor vonulnak ki a magyar piacról a nagy nemzetközi hálózatok, és hogyan hatna a benzinárra egy orosz-ukrán háború - Grád Ottót, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkárát kérdeztük.
A miniszterelnöki évértékelőn derült ki, hogy újabb három hónapig marad a 95-ös benzin hatósági ára, hogyan viselik mindezt a magyar benzinkutak?
Vannak olyan kiskereskedők, akik már a 480-as árnál drágábban veszik át az üzemanyagot. Egy kis kút, amely nem rendelkezik saját szállítóeszközzel, hanem leszállítva veszi a nagykereskedőtől, az jó eséllyel magasabb áron jut hozzá az üzemanyaghoz, mint a hatósági árszint.
Tudunk is már olyan kutakról, ahol lehúzták a rolót. Most még van egy kis mozgásterük, a sajtóhírek szerint csak kútfelújítás miatt vannak zárva, így a kényszerintézkedés talán nem lép életbe. Eddig mindenki kivárt, reménykedtek, hogy a jövő héten vissza lehet térni a piaci árazáshoz.
A részleteket még nem tudjuk, az évértékelőn csak annyi hangzott el, hogy marad a hatósági ár, de ha a jogszabályi feltételekben tényleg nem változik semmi, akkor lehet tömeges bezárásokra számítani.
Karácsonykor még úgy tűnt, minden rendben lesz a benzinkutakon. A 480-as hatósági ár alatt lehetett tankolni, a kőolaj világpiaci ára lefelé mozgott, volt ok az optimizmusra. Most a hatósági áron tankolunk, de vajon mennyi lenne a szabadpiaci ár?
Ha most szabadáras lenne, akkor átlagosan valahol 510 és 530 forint között mozogna a 95-ös benzin illetve a gázolaj literenkénti ára, természetesen jelentős eltéréssel a kutak között.
Ezt az a tény is alátámasztja, hogy Horvátországban újra bevezették a héten a hatósági árazást és a literenkénti 11, 29-11,37 Kuna ár 530, illetve 535 forintos gázolaj, illetve benzin árnak felel meg az MNB deviza középáron átszámítva.. Ahogy általában lenni szokott, most is a kőolaj világpiaci árának emelkedése mozgatja az árakat.
November 15-én 80-82 dolláron állt a brent típusú kőolaj, utána jött egy viszonylag kedvező két-három hetes időszak, amikor 72-74 dollárig lementünk. December 20-tól viszont egy meredek emelkedés indult be, ami szinte folyamatos volt. Ma már újra 94 dollár felé ugrott az Európában jegyzett Brent típusú kőolaj barellje.
Tehát közel tizenöt százalékos áremelkedést tapasztalható, és ami leginkább aggasztó, a termékjegyzések, amelyek szintén befolyásolják a hazai üzemanyagárakat, a benzin terén húsz, a gázolaj esetében huszonöt százalékkal emelkedtek.
Más országokban is lépett a kormány, hogy elejét vegye a brutális drágulásnak?
Igen, az imént említettem Horvátországot, ott a hazaihoz hasonló hatósági árazást vezettek be, Lengyelországban pedig csökkentették az üzemanyagot terhelő áfát. Eddig úgy tűnik, működik a lengyel megoldás, lényegesen olcsóbb lett az üzemanyagár, alatta marad még a magyarországi hatósági árnak is.
Viszont ha folytatódik az áremelkedés, akkor az hamar felfalja majd a lengyel előnyt, ha nem tévedek…
Valószínű, hogy ez nekik is gondot fog majd jelenteni.
A legfontosabb kérdés tehát mindenkinek az, hogy merre mennek az árak. Nem látunk a jövőbe, de van erről valamilyen prognózisuk?
Az a legnagyobb probléma, hogy ezek a prognózisok nem kecsegtetnek semmi jóval.
Éppen a héten jelent meg egy OPEC-elemzés, amely határozottan keresletnövekedést jelez előre 2022-re, ami szükségszerűen azt jelenti, hogy a kereslet fogja irányítani az olajárakat. Ez további áremelkedést vetít előre.
Ebben nagyjából mindenki egyetért, eltérés csak abban van az egyes szakértők között, hogy ez az emelkedés milyen mértékben és milyen sebességgel fog bekövetkezni.
Véleményem szerint csak idő kérdése, hogy mikor kezdi a százdolláros kőolajárat kóstolgatni a világpiac.
Ökölszabály, hogy ha háború van, az kihat az olajárra. Nagy most a feszültség Kelet-Ukrajnában, milyen hatást váltana ki, ha eldördülnének a fegyverek?
Jelenleg mindenki kivár. A háborús feszültség első híreit, az orosz csapatok felvonulását, a nyugati fegyverszállítmányokat a piac már valamilyen szinten beárazta.
Az viszont biztos, hogy ha eldördül az első puskalövés, vagy bármilyen eszkalációra utaló jel érkezik, annak komoly árnövelő hatása lesz. Ugyanis ebben az esetben szankciók lépnek életbe, ami kiterjedhet az energiahordozókra, így a kőolajra is.
Ez szinte biztosan azonnal a kőolaj ár látványos emelkedéséhez vezetne, nem véletlen hogy az uniós vezetők egymásnak adják a kilincset Moszkvában, és igyekeznek politikai megoldást találni a feszültség kezelésére.
Oroszország az OPEC-en kívüli legnagyobb kőolaj kitermelő, de akkor sem jobb a helyzet, ha az embargó mondjuk csak az orosz gázt érinti, ugyanis ezek egymást helyettesítő energiaforrások, bármelyik piacán történik valami, az kihat a másikra is.
Ha Ukrajnában élesedik a helyzet, akkor jókora kilengések után talán 550 forintos árszinten stabilizálódhat az üzemanyag ár, és ez még lehet, hogy egy optimista becslés.
Egy ilyen feszült helyzetben a kormány nem nagyon tehetett mást, mint hogy fenntartja a hatósági járat. Egyes hírek szerint szerdán indul az orosz offenzíva, nem nehéz kitalálni, mi lenne az emberek reakciója egy hatszáz forint körüli benzinárra...
Azt viszont tudni kell, hogy nagyon komoly volt már eddig is az elégedetlenség kiskereskedelmi piac szereplői között. A kicsik, az egy-két-három kutat üzemeltető kis és középvállalkozások a leginkább kitettek ezeknek a piaci hatásoknak.
Egy nemzetközi olajvállalat könnyebben vészeli át az időszakot, és képes kezelni az átmeneti veszteséget termelő működést egy ideig.
Egy kisvállalkozásnak erre nincs lehetősége, ha feléli a tartalékait, onnantól kezdve már csak drasztikus lépések következhetnek. A többségük arra nincs felkészülve, hogy a három hónap lezárultával is marad a hatósági ár.
Mekkora olajárat éreznének meg a nagy kúthálózatok is?
Már jelen pillanatban is nagyon komoly problémát okoz nekik. Csak egy piaci szereplő rendelkezik saját finomítóval Magyarországon.
Akik importálják az üzemanyagot, azoknak számolniuk kell azzal, hogy a külföldi finomítók nincsenek, és nem is lesznek tekintettel a magyar hatósági árakra. Sok olyan piaci szereplő van, akinek a helyzete mára több mint kritikus.
Előfordulhat, hogy egy nemzetközi vállalat kivonul Magyarországról, mert nem vállalja a veszteséget?
A kivonulás egy olyan cég esetében, amely több száz töltőállomást üzemeltet az országban, nagyon összetett kérdés. Beruháztak, kiépítették a hálózatot, a számításoknál mindezt figyelembe veszik.
Arról nem is beszélve, hogy 480-as hatósági ár mellett aligha tudnák jó áron értékesíteni benzinkútjaikat, és az sem biztos, hogy lenne rájuk vevő.
Egy ilyen komoly döntést csak akkor hoznának meg, ha a bizonytalansággal és a veszteségekkel nem belátható ideig kellene számolniuk, vagy ha a a jogszabályi környezet teljesen kiszámíthatatlanná válna. Addig inkább kezelik a veszteséget.
Mindeközben találkozhatunk a kutakon olyan benzinnel is, amely prémium kategória, mégis hatósági áron adják…
A hatályos jogszabály az oktánszám alapján rendelkezik a 480 forintos árról. Azaz egy magasabban adalékolt, de 95-ös prémium benzint is ennyiért kell árusítaniuk a kutaknak, ugyanez igaz a prémium dízelek egy részére is.