Többezer lakás ömlött az albérletpiacra - A hotelszobákat is hosszabb távra adják ki Budapesten
InterjúA rövidtávú szálláskiadás piaca jövő nyárra érheti el a korábban látott vendégszámot. A hagyományos albérletpiac ezért még több negyedéven keresztül túlkínálatos maradhat. Ennek következtében az albérleti árakban is csak egy lassú, fokozatos emelkedés várható – világítot rá a növekedés.hu-nak adott interjújában Schumicky Balázs. A Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke kifejtette, hogy milyen intézkedéssel lehetne hatékonyan visszaszorítani a feketézést.
A rövidtávú szálláshely kiadás befagyását követően mennyi ingatlantulajdonos váltott át a hosszú távú lakáskiadásra? Hogyan kezelik tulajdonosok a jelenlegi a helyzetet?
Március közepére gyakorlatilag kifutottak a korábbi foglalások, nem érkeztek új vendégek. A szállásközvetítő oldalak vis maior-nak tekintik a járványhelyzetet. Az Airbnb, a Booking.com és a szállás.hu egyaránt visszautalta a lemondások után a befizetett összegeket.
Válaszul a kialakult helyzetre a tulajdonosok egy része üresen hagyta a lakását, hátha lefut a válság a nyári hónapokig. Ez egy téves elképzelés volt.
A budapesti turizmus fog ugyanis várhatóan utoljára újraindulni a külföldiek mozgását korlátozó intézkedések miatt. A Budapestre irányuló belföldi turizmus pedig az ”airbnb-zés” szempontjából elhanyagolható.
Voltak olyan tulajdonosok, akik felajánlották az egészségügyi dolgozóknak az üresen álló lakásaikat. Másik részük elmozdult a középtávú vagy hosszabb távú lakáskiadás irányába és 3-4 hónapra kiadták a lakásukat, bízva a júliustól erősödő turisztikai időszakban.
Emiatt márciusban és áprilisban többezer lakás ömlött rá a piacra, ami nagyon lenyomta az albérleti díjakat.
Ezen tulajdonosoknak csalódniuk kell majd. A turizmus tudniillik idén nyáron még nem áll helyre, ezért meg kell majd hosszabbítani ezeket a szerződéseket, vagy új albérlőket kell keresniük.
A járvány második körétől való félelem miatt sokan dönthetnek úgy is, hogy jövő márciusig kiadják az eredetileg rövidtávú lakáskiadásra szánt ingatlanjaikat. Ennek fényében a hagyományos albérleti piacon még egy idei fennmaradhat a túlkínálatos állapot.
Milyen szinteken alakulhatnak az albérleti árak idén és jövőre?
A rövidtávú szálláskiadás piaca gyakorlatilag teljesen befagyott. Emiatt ez a lakáskínálat eltolódott a hagyományos, hosszabb távú albérletpiacra.
A turizmus leállásával emellett a szállodai szobákat is elkezdték meglehetősen olcsón kiadni néhány hónapos időtávra. Most akár 50-70 ezer forintért is lehet egy hónapra szállodai szobát bérelni. Egy ilyen fokozódó versenyhelyzetbe kell bekapcsolódniuk a hagyományos lakáskiadóknak.
Ennek hatására a fővárosban a kiadó lakások ára az értékhatároktól függően 20-40 ezer forinttal süllyedt. Sok bérlő dönt most úgy, hogy olcsóbban kibérel egy másik lakást vagy éppen a külvárosiak átköltöznek a körútra nyomottabb bérleti díjak mellett.
A tavaly évi turisztikai aktivitást kedvező esetben jövő nyáron újra elérhetjük. Ezt a forgatókönyvet segítheti az is, hogy számos rendezvényt egy évvel elhalasztottak, ami jelentős turisztikai forgalmat generálhat 2021 során.
A rövidtávú lakáskiadási piacon emiatt a bérleti díjak jövő nyár közepén közelíthetik meg ismét a tavalyi szinteket.
Azzal kapcsolatban azonban most jelentős a bizonytalanság, hogy mennyire lesz erős a verseny, mennyi lakástulajdonos tér majd vissza ismét az Airbnb piacra.
Az “airbnb-zés” későbbi újraindulásával és a kínálat átrendeződésével párhuzamosan a hagyományos albérleti piacon is elkezdhetnek normalizálódni az árak. A bérleti díjak emelkedését júliusban és augusztusban mellesleg a felsőoktatás irányából származó kereslet is megtámaszthatja.
Miként alakul a befektetői kereslet? Mennyiben fékezi a befektetéseket a MÁP Plusz megjelenése vagy a rövidtávú lakáskiadás nem egységes szabályozása?
Már a válság előtt érezni lehetett a piac lassulását. Az erősödő versenyen túlmenően a MÁP Plusz megjelenése és a belvárosi önkormányzatok piac ellenes lépései egyaránt hozzájárultak a befektetői kereslet visszaeséséhez.
A legnagyobb problémát a szabályozásban látom. A belvárosi önkormányzatok gyakorlatilag ellehetetlenítették a legálisan történő rövidtávú lakáskiadást az újonnan piacra lépni kívánók számára, ezért sokan a feketézést választották.
A válság előtt a nagyobb belvárosi lakásokon 10 százalék körüli éves hozamot is el lehetett érni az Airbnb kategóriában.
Jelenleg viszont az új tulajdonosok nem tudnak megfelelni az 5. 6. vagy a 8. kerületi önkormányzatok meglehetősen bonyolult és átláthatatlan szabályozási elvárásainak. Emiatt jelentősen csökkenhet a befektetői kereslet, melynek nagy része a MÁP Pluszban landolhat.
A jelenség a lakásállomány megújulására is negatív hatással van, ugyanis így számos beruházás nem jön létre. Nem szabad elfelejteni, hogy a 90-es évek elején a belső kerületek jelentős része meglehetősen lepusztult volt, ami többek között a turizmus felfutása és a befektetői aktivitás hatására fejlődött fel.
Mekkora segítséget jelentenek a kormányzati intézkedések a lakáskiadók számára?
A kormányzat eddig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedései közül több nagyon pozitívan érintette a szektort. A legfontosabb a hiteltörlesztési moratórium. Sokan a rövidtávú lakáskiadásból származó összegekből akarták fizetni a jelzáloghiteleket, amely most teljesen befagyott. A kormányzati segítségnek köszönhetően nem bontakozott ki tömeges eladói hullám az ingatlanpiacon.
Ezzel szemben nem jelent érdemi segítséget, hogy június végéig nem kell megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást, hiszen nincs bevétel. Rendkívül szerény segítséget jelent továbbá a budapestiek számára, hogy nem kell idegenforgalmi adót fizetni, miután inkább vidéken indul újra a turizmus. Utóbbi két intézkedés akkor jelentene igazi könnyebbséget, ha 2021 második feléig meghosszabbítanák az érvényességüket.
Véleménye szerint milyen eszközökkel lehetne visszaszorítani a feketézést?
A Magyar Apartmankiadók Egyesülete azért harcol, hogy ne lehessen illegálisan hirdetni a különböző oldalakon. Az Airbnb piacon lévő kiadó lakások 25-30 százaléka után nem fizet adót a tulajdonosa.
Jelenleg a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban kell regisztrálni valamennyi szálláshelyet a kempingektől kezdve a magánszállásokon keresztül egészen a hotelekig. Ebbe a központba naponta el kell küldeni a foglaltsági adatokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség, a NAV és a KSH ezáltal napi szinten látja, hogy mennyien és hol szállnak meg, mennyi turista érkezik hazánkba.
Azt javasoljuk a kormánynak, hogy írja elő a szálláshelyközvetítő platformoknak, hogy csak olyanok hirdethessenek, akik be vannak regisztrálva a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban. Ez az intézkedés meglátásunk szerint hatékonyan visszaszoríthatná a feketézés jelenségét.
Ezzel párhuzamosan egyszerűsíthetnék és egységesíthetnék az önkormányzatok szabályozási és bejelentési rendszerét a rövidtávú lakáskiadásra vonatkozóan. Egy ilyen esetben jól járna az állam, a piac és jól járnának az önkormányzatok is.
Mennyi lakást adtak ki rövidtávra a válság előtt Budapesten és országos szinten?
A magánszálláshely és egyéb szálláshely kategória országszerte 40 ezer egységet számol. Ebbe beletartoznak a rövidtávú kiadásra szánt ingatlanok csakúgy, mint a hévízi apartmanok vagy a balatonföldvári Zimmer Frei lakások, szobák. Budapesten pedig nagyságrendileg 16 ezer magánszálláshelyről és egyéb szálláshelyről tudunk.
Milyen hozamok mellett lehetett eddig rövidtávra lakást kiadni?
A járvány előtt fokozatosan csökkenő hozamszint mellett lehetett rövidtávra kiadni a belvárosi lakásokat. Ugyan a budapesti vendégéjszakák száma rekordot döntött tavaly, de arányaiban nagyobb ütemben bővült a rövidtávú lakáskiadók száma. Igencsak felerősödött a verseny, ami fékezte az szállásdíjak emelkedését. Másrészről az ingatlanárak túl gyorsan nőttek, amit a szállásdíjak szintén nem tudtak arányosan lekövetni.
A fentiek hatására sokan azt mérlegelték, hogy van-e még akkora szakadék a rövid és a hosszú távú lakáskiadás között, amiért megéri bevállalni a nagyságrendekkel több munkát.
Egy nagyobb 70 négyzetméteres 3 szobás lakás esetében az elmúlt években még reális volt a 10 százalékos hozam az Airbnb piacon. A kisebb garzonoknál ez a hozam jellemzően alacsonyabb szinteken alakult.
Ez azzal is magyarázható, hogy az Airbnb piac 80 százalékát a kisebb lakások kínálata teszi ki, így esetükben nagyobb a verseny.
A nagyobb lakásoknál ráadásul kisebb az egy vendégre jutó költség, de relatíve mérsékeltebbek az üzemeltetési költségek is.
Egy egyszobás belvárosi garzonlakás például korábban 300 ezer forintot termelt havonta a rövidtávú albérleti piacon. Ebből természetesen le kell vonni a rezsit, az idegenforgalmi adót, a turizmusfejlesztési hozzájárulást, a szobánkénti tételes átalányadót és esetenként egy külső üzemeltető fél költségeit. Végezetül hozzávetőlegesen 150 ezer forintunk maradhat adófizetés után.
Az Airbnb piacon lévő lakások normális működés mellett éves átlagban havonta 20 napot vannak kiadva. Ebből az összegből lett kiszámolva a fenti 300 ezer forintos összeg egy garzonlakásnál.
Ezzel szemben a hagyományos albérleti piacon egy hasonló ingatlant havonta 150 ezer forint plusz rezsiért lehetett a járvány előtt kiadni. Bár ebből az összegből még ki kell fizetni az adót és az amortizációs költségeket, de az üresen állás és az ingatlanközvetítők költségével is érdemes korrigálni.
