Új kihívója van a hazai alapkezelőknek

Ön a közelmúltban két befektetési alapot is indított az Equilor Alapkezelőnél, ahol portfólió menedzseri pozíciót tölt be. Melyek az Ön által kezelt két részvényalap legfontosabb célkitűzései?

Az Equilor Alapkezelővel együttműködve tavaly év végén két új befektetési alapot indítottunk, melyek az általam korábban megalapított és vezetett MFC Equity befektetési klub tapasztalataira épülnek. A két portfólió meglehetősen különböző befektetési politikát követ.

Az MFC Equity Genius befektetési alap célja, hogy hosszú távon a lehető legmagasabb hozamot érje el, még akkor is, ha ez rövidtávon nagyobb árfolyamkilengéssel jár.

Jellemzően olyan kis és közepes méretű, viszonylag kockázatos innovatív cégekbe fektetek, melyek óriási növekedési potenciállal rendelkeznek. A kiválasztott részvények iránti keresletet általában valamilyen szekuláris, több évtizeden átívelő növekedési trend hajtja.

Az MFC Equity Mercury befektetési alap ezzel szemben olyan osztalékpapírokat és kevésbé ciklikus, érettebb vállalatokat tartalmaz, melyek értéke várhatóan stabilan, alacsony volatilitás mellett emelkedik. E részvényalap piaci esések idején ellenállóbban viselkedhet.

Mindkét alap esetében döntően amerikai, illetve az amerikai tőzsdéken jegyzett kínai részvényeket vásárolok. Többek között emiatt is dollár a befektetési jegyek devizaneme.

Mi alapján hoz meg egy befektetési döntést?

Az MFC Equity befektetési klub már hét éve működött, mielőtt elindítottam a fenti két befektetési alapot. Az elmúlt években egy öt lépcsős keretrendszert alakítottunk ki. Először az iparágat elemezzük. Csak olyan szektorban működő vállalatot választunk ki, mely esetében nem túl nagy az árverseny, lehetőség van a megkülönböztetésre, illetőleg az ágazat kedvező növekedési lehetőségekkel rendelkezik.

Ezt követően az iparágon belül megkeressük a legjobb stratégiai pozícióval bíró vállalatot.

A harmadik lépésben leelemezzük az adott részvénytársaság pénzügyi mutatóit. A negyedik lépcső az értékeltség. Főként iparág és üzletmodell specifikus értékeltségi mutatókat használunk. Az utolsó lépésben pedig a befektetői hangulat és a technikai kép fényében döntünk az időzítésről.

Ön az MFC Equity-nél vezető portfóliómenedzseri pozíciót is betölt. Milyen módon segíti e nemzetközi hálózatban felhalmozódó tudásbázis a befektetési döntésekben?

Az MFC Equity befektetési klubot 2013-ban alapítottam a barátaimmal. Akkor az volt a célunk, hogy az egyetemi éveink alatt minél jobban megtanuljuk a tőkepiacok működését. Ennek érdekében kialakítottunk az előbb említett befektetési keretrendszert, elkezdtünk kétheti rendszerességgel befektetési riportokat írni és tőzsdézni. Két évig virtuális pénzzel gyakoroltunk, majd 2015-től valós pénzzel kereskedtünk.

Az elmúlt bő 5 évben rendkívül jó eredményeket értünk el. A részvénybefektetéseink évesített hozama meghaladta a 26 százalékot.

Összehasonlításképpen ugyanezen időszak alatt az S&P 500 index évesített hozama 12 százalék körül alakult. A sikeres időszak eredményeképpen indítottam el az MFC Equity Genius és Mercury részvényalapokat az Equilor Alapkezelővel együttműködve.

Korábban többen angliai egyetemeken tanultunk, így egyfajta franchise rendszerben nemzetközi szinten is kibővítettük a befektetési klubot.

Mára van MFC Equity kirendeltségünk Londonban, Cambridge-ben, Manchester-ben, Warwick-ben,  St. Andrews –ban és Budapesten.

Emellett működik egy nemzetközi online csoportunk, melynek van olyan tagja, aki a Columbiai egyetemen tanul, de van olyan aki Dubai-ban vagy Hong-Kong-ban dolgozik. Mindegyik kirendeltségünk egy önálló csoportot alkot, melyek elküldik az általuk legjobbnak tartott befektetési ötleteket. Ez a fajta nemzetközi diverzitás, illetve magas színvonalú ötletgenerálás nagymértékben segíti a befektetési tevékenységünket.

Meglátása szerint meddig tartja fenn az amerikai Fed az extrém laza monetáris politikát?

A Fed legfontosabb eszközei közé a kamatpolitika, az eszközvásárlási program és az ezekkel kapcsolatos kommunikáció tartozik. 2020 márciusában nullára csökkentette az irányadó rátát a nyíltpiaci bizottság, mely a jegybank aktuális előrejelzései szerint legalább 2023-ig nem változik.

Utóbbi az infláció függvénye. Várakozásaim szerint legfeljebb rövidtávon, a következő egy-két negyedévben emelkedhet meg átmenetileg az infláció, mely leginkább csak a bázishatás eredménye. Nevezetesen tavaly tavasszal a koronavírus hatására a vállalkozások túlnyomó része jelentős árkedvezményeket vezetett be, míg a termelés és az olajár összeomlott. Azonban az elkövetkezendő hónapokban újra kinyithat az Egyesült Államok gazdasága. A vállalkozások visszatérnek majd a normál árazási módszerükhöz, közben az olajár már újra 60 dollár körül mozog. Mindez viszont csak év/év alapon jelent majd nagy árnövekedést. 

További nagyon fontos fejlemény, hogy a Fed megváltoztatta az inflációs célkövetési rendszerét. Az amerikai jegybank már nem két százalékos inflációt, hanem átlagosan két százalékot céloz meg.

Az elmúlt 3 évben nagyságrendileg 1,6 százalék volt a pénzromlás üteme az Egyesült Államokban. Ahhoz, hogy kijöjjön a 2 százalékos átlag, 2023 végéig évente átlagosan 2,4 százalékos inflációra lenne szükség. Ez ugyanakkor a csökkenő termelékenység és a magas munkanélküliség mellett nem túl valószínű.

Következésképpen a Fed hosszú ideig fenntarthatja az alacsony kamatkörnyezetet, valamint a havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlási programját. Bőségesen lesz likviditás a piacokon.

Melyek most a legfontosabb pozitív és negatív piaci kockázatok?

Az egyik legfontosabb pozitív kockázat a rendkívül laza monetáris politika. Másrészről rendkívül támogató a fiskális politika is. Ha jóváhagyják a Biden adminisztráció 1900 milliárd dolláros serkentő csomagját, akkor koronavírus hatására bevezetett kormányzati támogató intézkedések összesített mérete megközelítheti a GDP negyedét. Ezzel szemben a 2008-as válság során bevezetett intézkedéscsomag a GDP „csupán” négy százalékát tette ki.

A gazdaság ugyan óriásit esett vissza 2020 második negyedévében, de már újra növekvő pályára állt.

Véleményem szerint a piac alulértékeli a gazdasági kilábalás és az extrém mértékű támogató intézkedések kombinációját.

A laza monetáris politika a válságok közepette csak annyit ér el, hogy fenntartja a normál piaci működést és csak a krízis után kezdi el ösztönözni a beruházásokat. A fiskális támogatások úgyszint sokáig fejtik ki a hatásukat a tovagyűrűző effektus miatt. Így mindkét fronton még sokáig fogjuk élvezni az ösztönzést.

A legfontosabb negatív kockázat, hogy hogyan fog a befektetői közösség reagálni az infláció alakulására. Jelenleg túl sok olyan vészharangot kongató cikket olvasok, ami alapján el tudom képzelni, hogy amikor a befektetők akár 3-4 százalékos inflációt is látnak majd a nyár felé, akkor megijednek és elkezdenek beárazni egy szigorodó pénzpolitikát. Ahogy 2013-ban is láthattuk. Ez pedig könnyen egy negatív korrekcióhoz vezethet.

Napjaink másik legnagyobb kockázata a járványhelyzet alakulása. Ezen a fronton azonban optimista vagyok. A vakcinákkal kapcsolatban ugyanis egyre jobb hírek látnak napvilágot. Az oltóanyagok gyártási üteme gyorsul, hatékonyságuk magas. Talán már túl is vagyunk a nehezén.

Milyen piacokon és szektorokban lát most komolyabb növekedési potenciált?

Számottevő növekedési tartalékokat látok az Egyesült Államok és Kína részvénypiacaiban.

A kínai gazdaság a viszontagságos tavalyi évben is bővülni tudott. Idén pedig a kínai GDP növekedés elérheti a 8-9 százalékot. Az ázsiai ország másfelől az elmúlt időszakban átállt a fogyasztás alapú gazdaságmodellre, mely minőségi növekedést eredményez. Egyre nagyobb ráadásul a középosztály súlya, ami óriási fogyasztói bázist jelent.

Szektorszinten a megújuló energia-, az egészségügy és biotechnológiai ágazatokban hiszek hosszabb távon. Ugyanakkor alapvetően nem is szektorok, hanem technológiák alapján szeretek szelektálni.

Az általam leginkább kedvelt technológiák közé a big data, a mesterséges intelligencia, az 5G, valamint a genetikához és az elektromos autók gyártásához köthető technológiák tartoznak.

Olyan vállalatokat preferálok, melyek nagy hangsúlyt fektetnek az innovációra, képesek betörni egy-egy új iparágba, illetve termékeiknek új felhasználási módokat találnak.

Milyen kockázatkezelési elvek mentén kezeli a befektetési alapjait?

A konzervatívabb MFC Equity Mercury befektetési alap nagyon fontos építőeleme a szigorú kockázatkezelés. Szektorszinten minél diverzifikáltabb portfólió kialakítása a cél. A gazdasági ciklusoktól függően bizonyos szektorokat alul vagy felülsúlyozhatunk, de fontos az, hogy a gazdaság egészét minél jobban reprezentálja a portfólió. Legalább 20 darab részvény van egyidejűleg az alapban, vagyis egy papír súlya maximum 5 százalék. Fontos szempont az is, hogy az adott részvények mozgatórugói ne mozogjanak együtt túlságosan, azaz ne fussunk magas korrelációs kockázatot.

A magasabb hozamot megcélzó Genius alapnál koncentráltabb a portfólió. Minimum 12, de maximum 20 részvény szerepelhet benne. Egy részvény súlya ezáltal 5-8 százalék körül mozog. Ebben az alapban már erőteljesebben felülsúlyozásra kerül egy-egy ágazat, például a technológiai szektor.

Ennek a koncentrált portfólió összetételnek meg is van az eredménye, mivel több mint 20 százalék pluszban van a Genius alap indulása óta, bő két hónap alatt.

A portfóliókban szereplő vállalatok méretéről pedig azt lehet elmondani, hogy a Mercury alapnál a medián vállalatméret megközelíti a 77 milliárd dollárt, míg a Genius alapban tartott társaságoknál 6 milliárd dollárra tehető a medián piaci kapitalizáció.

Ön korábban a BlackRock kötvény-befektetési részlegénél dolgozott befektetési stratégaként. Milyen fontosabb tapasztalatokat gyűjtött a világ legnagyobb vagyonkezelőjénél?

A BlackRock budapesti irodája egy mátrix jellegű szervezetként működik, szorosan együtt dolgoztunk a londoni csapattal. Gyakorlatilag itthonról londoni munkát végeztem. Szerencsésnek mondhatom magam, mert egy nagyon jó baráti és szakmai viszony épült ki a főnökeimmel, akiktől rengeteget tanulhattam.

A BlackRock-nál eltöltött időnek a legnagyobb hozadéka az én szempontomból az volt, hogy átláthattam a piacok működését és a portfólió menedzselési technikákat a világ legnagyobb vagyonkezelőjének tagjaként.

Véleménye szerint milyen csatornákon keresztül lehet ma Magyarországon hatékonyan tőkét bevonni egy befektetési alapba?

Azt gondolom, hogy nagyon nehéz pénzt behozni. Az induláshoz szükséges tőkét bizalmi és szoros kapcsolatok mentén tudtam összegyűjteni, de hosszabb távon elengedhetetlen a versenyképes teljesítmény, illetve egy erre dedikált értékesítési csatorna.

Az MFC alapok esetében a tőkegyűjtési folyamatot a jövőben segítheti az Equilor csapata is, mely korábban már sokat bizonyított.