Vámosi-Nagy Szabolcs: az adókerülésnek nálunk történelmi hagyománya van

A minimálbér növelésének a kisvállalkozások lesznek a vesztesei – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az EY Law igazgatója, aki közel 20 éven át dolgozott az adóhivatalban, évekig elnökhelyettesként. Szerinte érezhető, hogy a NAV ügyfélbarátabb lett, de az állami elvonás a térségünkben kifejezetten magasnak számít.

Miként értékeli a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? Illetve a cégek, amelyekkel kapcsolatban van, hogy teljesítenek?

A válság után mindig növekedés jön, a gazdaság ciklikusan fejlődik. Gazdasági növekedésünk most jó. Ezt tükrözik a nagyobb cégek eredményei.

Érzékeli-e itt az EY-nál, amit a kormány is állít, hogy a kedvezőbb adózási környezet miatt több befektető jön az országba?

Általában pozitívumként jelenik meg az alacsony társasági adó és az alacsony SZJA, de ez csak egy-egy elem a befektetők komplex döntésében, és nem reprezentatív.

Az MNB adatai szerint 22-23 százalékos a GDP-arányos a feketegazdaság, ami ugyan néhány évvel ezelőtt 25 százalék volt, de jó lenne 20 százalékra csökkenteni. Mi erről az Ön véleménye?

Én inkább adózatlan gazdaságról beszélnék, mert a feketegazdaság már bűnözést feltételez. Egyébként ebben a tekintetben a régiót tekintve a helyünkön vagyunk, hiszen Németországban 12 százalékra tehető az adózatlan gazdaság, Szlovákiában kicsit kisebb, mint nálunk, Romániában viszont 30 százalék, Bulgáriában pedig 31 százalék. Nálunk az adófizetés kerülésének történelmi okai vannak. A legvidámabb barakként lehetett maszekolni, majd gazdasági munkaközösséget létrehozni (vgmk, gmk), s így lehetőség nyílt az adózás elkerülésére.

Az adófizetési hajlandóság egyébként civilizációs kérdés: mennyire érzem a magaménak az országot, az államot. Sajnos nálunk sok esetben önérzeti kérdés, hogy “ezeknek nem adózom” - függetlenül a regnáló kormánytól,

még ha esetleg többe is kerül a szakszerű adóelkerülés, mint maga az adó. Vagyis nem tudatosul, hogy az adózással a közösség költségeinek fedezetét állítom elő. Ebben a tekintetben van pótolni valónk.

A versenyképesség tekintetében talán fontos, hogy a V4 országok közül nálunk a legmagasabb az állami elvonás mértéke.

Az adómérték tekintetében az uniós átlag körül állunk, de mikrokörnyezetünkben valóban listavezetők vagyunk. Ez egyébként nem adózási kérdés, hanem költségvetési, arról szól, hogy akarunk-e utat építeni, vagy családot támogatni. Egyébként ez utóbbi tekintetében a 27 uniós országban GDP-arányosan számolva a másodikak vagyunk, ami szép eredmény. Csak lehet, hogy rosszul költjük el az ilyen célra szánt összeget. Talán nem adókedvezményt kellene adni, hanem ingyen óvodát, bölcsődét. Egyébként a versenyképesség tekintetében nem az adózás az első számú tényező, amit vizsgálnak, az csak a hatodik-hetedik a rangsorban.  A legfontosabb, hogy van-e jogbiztonság az országban, utána pedig, hogy milyen a munkaerő minősége és ára, a bankrendszer, az igazságszolgáltatás.

A befektetési döntésnél először eldöntik a régiót, majd azt, hogy annak melyik országa legyen a célpont. A Mercedes például a magasabb adó ellenére jött hozzánk, mert itt megvolt az autópálya, és más infrastrukturális adottságok is jól voltak.

Tehát az összképet vizsgálják a döntés előtt. Összességében a hazai 37 százalékos GDP-arányos adószint lehetne alacsonyabb, de kérdés, a költségvetés mely bugyrából vegyük ki a csökkentéshez szükséges összeget. Ezért lenne fontos az adósság csökkentése, mert az országot terhelő kamatterhek a személyi jövedelemadó összegének kétharmadát teszik ki. Ennek csökkentésével pedig pótlólagos erőforráshoz jutnánk, amit akár adócsökkentésre is felhasználhatnánk.

A gazdaság fehérítésének új eszközeit vezette be, illetve vezeti be a kormány. Ebben a tekintetben hogyan teljesített az ország?

Az eddigi intézkedések nagyon fontosak. Az online pénztárgép bevezetése például igen nagy jelentőségű, még ha a konkrét lépésekben voltak is hibák. Az e-számla bevezetése szintén nagyon fontos lesz, mert sokat lendíthet a gazdasági fehérítésén.

Látható, hogy a NAV a korábbinál ügyfélbarátabb módon dolgozik?

Ügyfeleinktől az a visszajelzés érkezik felénk, hogy valóban és érzékelhető módon javult az adóhivatal tevékenysége ebben a tekintetben. Érvényesül az az általános adóhivatali filozófia, hogy akinek segítségre van szüksége, annak segítünk, aki pedig kerüli az adófizetést, azt büntetjük. Helyes például, hogy az induló vállalkozásoknál az úgynevezett prevíziónál, előzetes vizsgálatnál még nem állapítanak meg semmit, csak segítenek, ha apróbb hibát látnak. Csak kijavíttatják azt, nem büntetnek. Mindez nagyon helyes.

Az egyszámjegyű személyi jövedelemadó bevezetéséről mi a véleménye?

Véleményem szerint az egyszámjegyű szja-nak nincs meg a költségvetési háttere. Magyarországon túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a személyi jövedelemadónak. Pedig ott van a közteherként elvont 18,5 százalék járulék is. Ebből bármelyiket lehetne csökkenteni, mert összességében a bruttó jövedelem harmadát elvonják.

Melyik adónem vagy közteher csökkentése lenne a legfontosabb, amennyiben arra lehetőség nyílik?

A legfontosabb talán a szociális hozzájárulási adó mérséklése lenne. Bár ezen a területen kétségtelenül történtek lépések, de a minimálbér drasztikus emelése ezt nagyjából ellensúlyozta.

Meddig lehet emelni a béreket?

Erre vonatkozóan nincs konkrét szám. Az azonban tény, hogy

a V4 országokhoz képest is le vagyunk maradva a minimálbért tekintve. Ennek emelése jó dolog, azt azonban tudomásul kell venni, hogy a vállalkozások egy részének rossz: tönkre teszi, vagy a fekete gazdaságba taszítja őket.

A minimálbér növelésének a kisvállalkozások lesznek a vesztesei. A nagy cégeknél viszont – ahol ténylegesen a bért adóztatják, nem úgy, mint a kicsiknél – nem tudni, hogy a zsebbe adott pénzt fehéríti ki, vagy pedig valóban nincs zsebbe adott pénz, akkor viszont tönkre mehet a vállalkozás. A kisvállalkozások folyamatos fluktuációjától egyébként nem szabad félni, hiszen évente a harmaduk az Egyesült Államokban is tönkre megy. Egyébként a béremelés egyértelműen növeli a fogyasztást, ami jó dolog.

Nem lehet, hogy a minimálbér emelését ellensúlyozza a nyereségadó csökkentése?

A 9 százalék valóban nagyon alacsony, de nem tudni, hogy egy-egy cég ténylegesen mennyit adózott, hiszen lehet, hogy a 10 és 19 százalékos kulcsnál az adókedvezmények miatt valójában csak nyolc százalékot fizetett a költségvetésbe. De nemcsak ezzel adóztatjuk őket, hanem az iparűzési adóval is. Ez utóbbi pedig adóztatja a nyereséget, az élőmunkát és a holtmunkát. Az alacsony nyereségadó valóban vonzó a befektetők számára, de semmiképpen nem kompenzálja az esetlegesen kieső szja-bevételt, legfeljebb részben.

Megjegyzem, hogy a vállalkozások mintegy 40 százaléka – a bevallások szerint – veszteséges, vagy nulla jövedelmet vall. Nekik az alacsony tao kevéssé számít.

Mi a véleménye arról, hogy a társasági nyereségadó egy részét fel lehet ajánlani sport- és egyéb célra?

Nem tartom szerencsésnek, mert a költségvetéstől vonják el ezzel az adóbevételt. Tömegesen azonban nem jellemző ez a fajta adakozás.

Milyen hatása lehet annak, hogy 2010 óta a készpénzállomány a duplájára emelkedett?

A készpénzállomány növekedése az adózatlan gazdaságot erősíti. Erre oda kell figyelni, mert mindez úgy történt, hogy közben a hitelkártya-infrastruktúra bővült, azaz egyre több helyen lehet vele fizetni. Ezen persze nem kell csodálkozni, hiszen az egyik oldalon vannak, akik el akarják kerülni az adózást, a másik oldalon pedig a bankok túladóztatása (bankadó, a tranzakciós illeték) megdrágította a banki szolgáltatásokat, amit sokan a készpénzzel igyekeznek kikerülni, mert túl nagy költségnek tartják. Ugyanakkor az is hozzájárulhatott a folyamathoz, hogy általánosan is gyengült az állam, illetve a bankrendszer iránti közbizalom.

Visszatérve a kérdésre: megállapíthatjuk, hogy a bankok túladóztatása ugyan az adózatlan gazdaság irányába terel, a gazdaság fehérítése irányába tett lépések azonban ennél jelentősebbek, így elmondható, hogy pozitív a szaldó.