Rengetegen reptetnek drónt, több-kevesebb sikerrel betartva az írott és íratlan szabályokat. Időszerű volt a piac szabályozása, így nem csoda, hogy a drónos társadalom óriási várakozással figyeli a fejleményeket – mondta Csipak-Török Ágnes a Légtér.hu képzésvezetője a Növekedés.hu-nak adott interjúban. Kiváncsiak voltunk, hogy az új, sokakat megosztó szabályok beváltották-e a reményeket.
Megütközést váltott ki a drónosoknál, hogy munkájukat, netán hobbijukat számos bürokratikus előírással megszigorították, ráadásul fizetniük is többet kell. Mi történt?
Valóban megváltoznak a pilóta nélküli légijárművekre és azok használatára vonatkozó szabályok Magyarországon. A 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet határozza meg, hogy mely eszközök tartoznak ide: bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes. Szintén uniós rendelet szabályozza ezek használatának szabályait, de a tagállamok hozhatnak további törvényeket és rendelteket. Ám ezek nem lehetnek ellentétesek az Európai Unió rendeleteivel.
Minden merev és forgószárnyú repülőmodell, multirotoros repülőgép és a 250 gramm alatti játék is pilóta nélküli légijárműnek minősül.
Felépítésük alapján két nagy csoportba sorolhatjuk a drónokat: létezik a forgószárnyú, illetve a merevszárnyú repülőgép. Ez utóbbi lényegében a távirányítású repülő. Légcsavarjai vízszintes tengely mentén forognak az áramló levegő biztosítja a gép sebességét, a levegőben maradáshoz szükséges felhajtóerő azonban a szárnyakon keletkezik. A modellezők előszeretettel építik meg ezek különböző változatait.
Csipak-Török Ágnes
Milyen célra használják a leggyakrabban?
Például az ipari felhasználás jelentős, gyakran térképészeti célra használják. Forgószárnyú, illetve emelő légcsavaros megoldásoknál ez a tengely függőleges, közvetlenül biztosítva a levegőben maradáshoz szükséges felhajtóerőt. Ez a tulajdonságuk, teszi lehetővé a helyből történő fel, illetve leszállást, vezetésük megfelelő vezérléssel nagyon egyszerűvé vált, ennek köszönhetően terjedtek el ilyen nagymértékben.
A legismertebb drónok melyik kategóriába tartoznak?
A négy rotoros változatok a legolcsóbbak. Ahol azonban a megbízhatóság fontos vagy nagyobb hasznos terhet kell megemelni, ott a drágább hat, illetve nyolc, esetleg még több rotorral szerelt változatok kapnak szerepet. Ezek az ipari felhasználás esetén a jellemzők, például a filmiparban vagy a mezőgazdaságban. Közös tulajdonságuk, hogy rotorjaik párban az óramutató járásával megegyező, illetve azzal ellentétesen irányban forognak.
Sokan felismerik a teherszállító drónban rejlő üzleti lehetőséget (Forrás: Légtér.hu)
A „drón” szó hallatán legtöbbünknek a négy rotoros multikopterek villannak be. Ez a legelterjedtebb típus. A négy légcsavaros modellek egyértelműen a legelterjedtebbek, ezeket többnyire kamerával felszerelve hozzák forgalomba, nevezhetjük ezeket akár repülő kameráknak vagy fényképezőgépeknek is.
A szabadon reptetés korszakának viszont vége. Tehát a "lányos szobákba", kertekbe már nem nézhet be akárki egy-egy ilyen csodaszerkezettel?
Eddig sem beszélhettünk a szabadon reptetés korszakáról, nem volt egyszerű az engedélyek beszerzése, azonban az új szabályok szerint további követelményeknek is meg kell felelnünk. Ezek az új előírások viszont lehetővé teszik azt is, hogy adott esetben ne kelljen külön engedélyeket beszerezni, bár ez a lehetőség jelenleg még elég korlátozott. Tehát aki szabálytalan repülés során végez megfigyelést, ezzel akár bűncselekményt is elkövethet, így sokkal szigorúbb büntetésre is számíthat.
Azaz?
Például lakott területen továbbra is eseti légteret kell igényelni. Valóban viszonylag olcsón be lehet szerezni kamerával szerelt drónokat, amelyeket akár rossz célokra is fel lehet használni.
Az új jogszabályok az ilyen eseteket már bűncselekményként kezelik, ha a sértett a megfigyelés miatt eljárást kezdeményez, így az elkövetőre súlyos bünteté is várhat.
Lehetett rá számítani?
Az uniós rendeletek fejlődését évek óta nyomon lehetett követni, eredetileg már a tavaly júliustól alkalmazni is kellett volna ezeket, de a vírushelyzet miatt elhalasztották a bevezetést. Az uniós jogszabályokkal kapcsolatban több előadást is tartottam, a Légtér.hu Youtube csatornáján ezek most is elérhetőek. Meglepetéseket a hazai törvények és rendeletek tartogattak, ezekről nem sokat lehetett tudni.
Mi indokolta a szigorítást?
Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a drónfelhasználók száma, hiszen a technológiában számos lehetőség rejlik, gondoljunk akár az ipari, akár a hobbi célú használatra.
A drónok segítségével eddig nem látott lélegzetelállító fényképek és videók készíthetők, de szinte bármely vállalkozás számára hasznos kiegészítő lehet ez az eszköz.
Várhatóan a jövőben sem hagy alább a drónok népszerűsége, ezért elmondható, hogy továbbra is ugrásszerű növekedés várható. Tehát időszerű a drónozás teljes körű szabályozása.
Miről szól a drón törvény?
Olyan, hogy „drón törvény” önmagában nem létezik, ez a köztudatban nem jól terjedt el. A drónozással kapcsolatos alapfogalmakat és alapszabályokat a légiközlekedésről szóló, az imént idézett törvény tartalmazza. Tavaly decemberben ez módosult úgy, hogy belekerültek a vonatkozó szabályok. Sőt, a törvénymódosítás megjelenése előtt, már 2019-ben megjelentek az Európai Unió rendeletei, amelyek valójában egy keretrendszert adnak a drónszabályozás kidolgozásához.
Az EU-szabályozási normája szerint a tagállamok az uniós szabályoknál szigorúbb szabályokat hozhatnak, de azzal ellentéteseket nem.
Továbbá azokat a rendelkezéseket, amelyek szerepelnek az EU szabályrendszerben, hazai jogszabályokban már nem kell megismételni.
Jól értem, hogy az itthoni és az uniós szabályokat együttesen kell értelmezni?
Igen. A magyar törvényeket és rendeleteket, valamint az EU által megfogalmazott szabályokat közösen kell alkalmazni. Mind a magyar, mind az uniós szabályok célja a biztonságos drónhasználat elősegítése. A repülési szabályokat, oktatási követelményeket, regisztrációs kötelezettséget, illetve egyéb szabályokat minden drónhasználónak ismernie kell és be kell tartani.
Nem biztos, hogy ez egy játék. Sőt!
Az is lehet drón, amelyet bármelyik szupermarketben az élelmiszerpolcok melletti standon vásárolhatunk meg.
Mindenkire ugyanazok a drónszabályok vonatkoznak?
Dehogy! Ez nagyban függ attól, hogy hol és milyen drónt reptet.
Mondana példákat?
Az úgynevezett nyílt kategóriába tartozhatnak a hobbi drónosok és ipari felhasználók. Ebben az esetben a drón legfeljebb 120 méterre távolodhat el a föld legközelebbi pontjától, továbbá a távpilótának segédeszköz, például távcső nélkül folyamatosan látnia kell a drónt.
Itt feltétel, hogy a drónt semmilyen körülmények között nem szabad embertömeg fölé reptetni.
Továbbá lehetőség szerint külső személyeket sem lehet megközelíteni, és kerülni kell azokat a helyszíneket is, ahol a drónozás tilos.
Ezekre a helyszínekre mi jellemző?
Ezek az úgynevezett, No Drone Zone légterek.
Meg kell tanulni a légtérfajtákat, hogy melyik területre, mi vonatkozik (Forrás: Légtér.hu)
A netes térképen mindenki láthatja az aktuális légtérállapotot, az eseti légtereket és korlátozásokat. Nagyon hasznos segítség ez mindenkinek, aki drónnal, vagy bármilyen más módon szeretne repülni. A Legter.hu online térképén (https://terkep.legter.hu) különféle színek jelzik a különböző légtértípusokat, az állandó légtereket és azokat is, amelyeket magánszemélyek, cégek, állami szervek és hatóságok számára jelöltek ki ideiglenes jelleggel. Az egyes légterekre kattintva további információt is kaphatunk, megtudhatjuk, hogy az adott korlátozás vagy légtérigénylés mettől-meddig tart, illetve milyen célból és milyen paraméterekkel lett kijelölve. Fontos, hogy a drónok számára érvényes korlátozásokat és tiltásokat az úgynevezett mydronespace nevű mobilapplikációval is ellenőrizni kell.
Lehet-e városban reptetni?
Igen, de ebben az esetben továbbra is eseti légteret kell igényelni, ami elég hosszadalmas folyamat, azonban az esetek többségében megadják az engedélyeket.
Mire kell figyelnünk ebben az esetben?
Például arra is, hogy milyen vizsgával rendelkezünk.
Az alapképzéssel nem reptethetünk 500 grammnál nehezebb gépet. Ha ennél nagyobb, de 2 kilogrammnál könnyebb drónunk van, akkor egy kiegészítő vizsga megszerzése is szükséges.
Ezért nemrég indítottuk az erre felkészítő képzésünket. Ez az úgynevezett A2 alkategória, ha ennél is nagyobb a drónunk, akkor már csak épületektől távol, A3 alkategóriában működtethetjük. Viszont speciális kategóriába tartozik a műveletünk, ha 25 kg-nál nagyobb drónnal rendelkezünk vagy például több kilométer hosszú vezetékellenőrzés, autópálya vagy más vonalas létesítmény felmérése történik, amely során nem látjuk a drónt a teljes művelet alatt.
Ebben a kategóriában külön engedély kell a műveletekre vagy úgynevezett könnyű üzembentartói tanúsítvány szükséges.
Repülés előtt mindig fontos tájékozódni, mérlegelni kell a földi kockázatokat és ellenőrizni kell, hogy milyen légterek, repülőterek, kórházak vannak a közelben, milyen repülési tevékenységre lehet számítani az adott térségben.
Hol kell ezeket az engedélyeket kérelmezni?
Ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium felé kell benyújtani, az engedélyt is tőlük fogjuk megkapni. A speciális kategóriában való működtetésnek összetett feltételei vannak, továbbá szükséges minden esetben, hogy az üzembentartó egy kockázatelemzést végezzen. Az eljárások, elkészítéséhez javasolt egy szakértő bevonása.
Például egy fesztiválon, az emberek feletti reptetés ezentúl engedélyköteles?
Igen. Mint mondtam, az embertömeg feletti reptetés szigorodott. De ugyanúgy engedélyköteles az áru vagy személyszállítás, esetleg vegyi anyag kiszórása vagy más tárgyak ledobása.
Ez a kép díjköteles, illetve engedélyek, vizsgák nélkül nem készülhet el (Forrás: Wikimedia)
Ennek oka, hogy az ilyen tevékenység végzéséhez sokkal mélyebb elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása szükséges, továbbá a műveletet végző szervezetnek egyedi eljárásokat kell kidolgoznia a drón biztonságos működtetéséhez.
Ezekre a tevékenységre vonatkoznak a legszigorúbb előírások?
Igen. Sőt a drónt további hatósági tanúsítás alá kell vetni, tehát elmondható, hogy komoly követelményeket kell teljesíteni az ilyen típusú műveletek végrehajtásához.
A törvény szerint minden olyan drónt regisztrálni kell, amely nem minősül játéknak, illetve minden magánszemélynek vagy jogi személynek regisztrálnia kell magát is, aki játéktól eltérő eszközt működtet.
Vagyis ha valaki vásárol egy mini, 5×5 centiméteres készüléket néhány ezer forintért, de van rajta egy két megapixeles kamera, akkor már drónnak számít. Tehát az új szabályok szerint meg kell felelni a feltételrendszereknek.
Az elmondottak alapján, tehát néhány kivételtől eltekintve szinte minden drónt regisztrálni kell?
Azokat, amelyekre az alábbiak közül bármely feltétel igaz: az uniós irányelvek szerint nem sorolható a játékok közé vagy meghaladja a 120 grammot vagy rendelkezik adatrögzítővel vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter.
Elég, ha a fentiek közül akár csak az egyik feltétel teljesül, kötelező a regisztráció.
A fórumokat olvasva a legnagyobb felháborodást a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos költségek váltották ki, az elégedetlenség nem szűnik. Mekkora költségek terhelik a drónozót?
A regisztrációnál a drón és üzembentartó nyilvántartásba vétele: 2000 forint. A drón vagy az üzembentartó adataiban bekövetkező változások bejelentése ugyanennyi. Törlés a nyilvántartásból 1000, igazolás kiállítása nyilvántartásba vételről 4090 forintba kerül.
A regisztrációt csak abban az országban lehet megtenni, ahol az üzembentartó lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik.
Ennek megfelelően tehát a magyar lakosoknak Magyarországon, a magyar hatóságnál kell nyilvántartásba vetetni magukat és az általuk üzemeltetett drónt. Szintén a biztonságot szolgálja, hogy a drónosoknak vizsgázni is kell.
Erről a „megmérettetésről” mit kell tudni? Még egy költség?
Az uniós szabályozás szerint alapkövetelmény egy 40 feleletválasztós kérdésből álló vizsgán való megfelelés. Főbb témakörök a repülésbiztonság, légtérkorlátozások, légiközlekedés szabályozása, emberi teljesítőképesség határai, operatív eljárások, általános UAS ismeretek, illetve a magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem, biztosítás-és védelem. Lakóépületek közelében működtetett 500 grammos vagy nehezebb drónhoz egy kiegészítő vizsgát is le kell tenni és nyilatkozni kell arról, hogy megfelelő gyakorlattal rendelkezik, ám gyakorlati vizsgát nem kell tenni.
A vizsga díja 4.600 forint. Vannak felkészítő, költségért igénybe vehető kurzusok.
Lényeges viszont, hogy a korábban elvégzett képzések nem váltják ki az új tanfolyam elvégzését és a vizsgázást, illetve nincs lehetőség különbözeti vagy egyéb vizsga letételére sem.
Hogy „tovább feszítsem a húrt”, milyen eljárással, illetve díjjal kell még számolni?
Ennél azért bonyolultabb a helyzet. A légtérigénylés engedélyének megszerzése már a drón törvény hatályba lépése előtt is kötelező volt. Azonban az igénylésnek folyamata néhány pontban változott.
Eseti légtér esetén legfeljebb 7 napra igényelhető, nyilatkozni kell a művelet típusáról. Ez lehet szabadidős, gazdasági célú, illetve állami megbízás alapján. Fontos, az eseti légtér kijelöléskor prioritás alkalmazható.
Tehát állami szerv feladatának végrehajtása elsőbbséget élvez a gazdasági célú és a szabadidős célú művelettel szemben, valamint a gazdasági célú művelet elsőbbséget élvez a szabadidős célú művelettel szemben. Az eseti légtér kijelölése iránti kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) keretprogram segítségével.
Tavaly óta az eseti légtér igénylésekor a légiközlekedési hatóság szakhatósági eljárásáért 9.000 forint igazgatási szolgáltatási díj fizetendő!
Ezért lényeges a képzés, hiszen minden országban különböző légtértípusok vannak, mindegyikre más és más igénylési, azaz eljárási folyamat vonatkozik.
A fórumokon elbizonytalanodtak a fotósok, az ingatlanügynökök, a rendezvényszervezők, de még az erdőt-mezőt filmezők is, hogy mi lesz velük, hiszen nem csak a zsebükbe kell nyúlni, de meglehetősen nagy a bürokrácia is.
Az utolsó példánál maradva amennyiben a repülés környezetvédelmi szempontból korlátozott légtérben történik, akkor az engedélyezéséhez környezetvédelmi szakhatósági eljárási díjat is ki kell fizetni. Összege 18 ezer forint.
Ezt a 18 ezres díjat környezetvédelmi hatóságnak, tehát a területileg illetékes megyei kormányhivatalnak kell befizetni.
Egyes légiforgalmi szolgálatok a légiforgalmi szolgáltatói vélemény kiállításáért szolgáltatási díjat számítanak fel.
Bizonyos esetekben a fotózásért is fizetni kell (Forrás: Wikimedia)
Újabb összeg?
Például Pécs légiforgalmi szolgáltatói vélemény kiadásának díja nettó 2500 forint, Péren ugyanezért nettó 2500-at, Békéscsabán nettó 5000 forintot kérnek.
Mi történik, ha a kérelmemet elutasítják? Győz a jobbik, az erősebb és a gyorsabb, noha egy vállalkozóknál ez cseppet sem mindegy.
Ha nem kap légtérengedélyt, akkor kérelem elutasítása ellen nincs fellebbezési lehetőség. A határozat ellen csak jogsértésre történő hivatkozással kezdeményezhető annak felülvizsgálata. A katonai légiközlekedési hatóság nem jelölhet ki térben és időben egymást átfedő eseti légteret.
Ezért ha olyan légtérrészbe kérelmezünk eseti légteret, ahová más már korábban benyújtotta a kérelmét, a hatóság az eseti légtér kijelölése iránti kérelmet bizony elutasítja.
A kérelem továbbá elutasításra kerül, ha az eseti légtér kijelöléséhez szükséges mellékletek nem kerültek benyújtásra és azok nem lettek pótolva a hiánypótlásban megadott határidő elteltével sem.
A magyar légtér szerkezete (Forrás: Légtér.hu)
Épp ezért javaslom, hogy az, aki eseti légteret igényel, ellenőrizze, hogy ott, ahol reptetni szeretne, van-e már folyamatban lévő, úgynevezett átlapoló igénylés. Ha rajtunk keresztül igénylik a légteret, akkor természetesen jelezük, ha van ilyen ismert átlapolás.
Tehát akár lakott, akár természetvédelmi terület felett reptetek, egy-egy rész felett csakis egyvalaki kaphat engedélyt?
Lakott terület fölött továbbra is kell eseti légteret igényelni. Igen, egy helyre egyszerre csak egy ember kérhet, amelyet már legfeljebb hét napra adnak ki. Tehát ha valaki a kisfiának hobbi célra előbb foglalt légteret, akkor lehet, hogy egy esküfői drónfotós lemarad.
A 9.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat akkor is meg kell fizetni légterenként, ha elutasítják a távpilóta, azaz az igénylő kérelmét.
Olvastam, hogy joghézag is került a dologba. Mi történt?
Az uniós drónrendeletek január 1-től léptek életbe, míg a hazai szabályok egy része csak február közepétől. Ezalatt 30 napra ingyen lehetett légteret igényelni, de közben nem volt lehetőség minden jogszabályi kötelezettségnek megfelelni. A vírushelyzet miatt most a vizsgaközpontok is bezártak, nem egyszerű a helyzet jelenleg sem. Aki nem felel meg a követelményeknek jogsértést követ el, amiért büntetés járhat, nem egy ilyen esetről lehetett olvasni a közelmúltban.
Arra figyeljünk, hogy bizonyos kérdésekben a tagállamok saját hatáskörben hozhatnak rendelkezéseket. Ilyen a biztosítás is, tehát könnyen lehet, hogy a magyarországi biztosítás fedezete nem lesz elegendő a meglátogatott országban, mindig tájékozódjunk utazás előtt.
Ezért is tartom lényegesnek, hogy jelentkezzen az ingyenes drónpilóta-alapképzésre és vizsgára aki ennek a hobbinak, munkának él.
Mint látszik, meglehetősen összetett szabályrendszerről van szó, de ne csak a szankciók elkerülése miatt tanuljunk és tájékozódjunk, hiszen ezek az ismeretek a biztonságot is szolgálják.
