Vesztesek nélküli pénzelosztás

A szegényekkel, hajléktalanokkal, pedagógusokkal kapcsolatos uniós forráselosztás mindig célkeresztben áll, a forráselosztást számos helyről ellenőrzik – nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Növekedés.hu-nak. Vitályos Eszter szerint erre szükség is van, hiszen a szociális ügyek támogatása mindig érzékeny pontot jelent.  Az új kormányzati ciklusban is államtitkár maradt. Milyen feladatokat lesznek célkeresztben? Ezúttal sem fogunk unatkozni. Az Európai Unió az előző programozási időszak gyakorlatától eltérően, a 2014-2020-as időszakban előírt egy köztes mérési pontot a források időarányos felhasználásának ellenőrzésére. Az idei év legnagyobb kihívása, hogy ennek a mérési pontnak év végén megfeleljünk, ami a gyakorlatban az operatív programban előírt szakmai indikátorok, illetve kifizetési összegek teljesítését jelenti. Teljesen életszerű, hogy bizonyos fejlesztési programok kicsit „előreszaladtak” az időarányos teljesítésben, mások kissé hátrébb tartanak. Most minden energiánkkal a látszólag lemaradókra koncentrálunk, nekik igyekszünk megadni minden segítséget, hogy összességében az egyes szakterületeken (beruházási prioritáson) az indikátorok teljesítése elérje a szükséges 85 százalékot. Amennyiben ez nem sikerülne, abban az esetben az EU szankciót alkalmaz, ami abból áll, hogy az adott prioritásra megítélt fejlesztési keret 6 százalékát elvonja, azt más – sikeresebben teljesítő – prioritásokra kell átcsoportosítani. Beszélhetünk konkrét eredményekről? Igen. Idén például az egészségügyi humán erőforrás életpályamodell területén, hiszen a program keretében több mint 3.000 egészségügyi dolgozó szakmai továbbképzését támogatjuk. Folytatódik a szervezett vastag- és végbélszűrés országos kiterjesztése, mintegy 300.000 fő vesz részt a szűréseken. Az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) keretében olyan széleskörű ágazati fejlesztések valósulnak meg, melyben például mintegy 40.000 pedagógus vesz részt továbbképzésben 2023-ig. Eddig 44 tankerületi központ több mint 2.300 iskolájába közel 46.000 tanári laptopot osztottak ki. További feladat a kormányprogramban kitűzött célok érvényesítése az új programozási időszak előkészítése során. A humán szektorra jutó források várhatóan nem csökkennek 2020 után sem, a tervezési munka már megkezdődött. Mi volt az oka annak, hogy az unió az EFOP számára felmentést adott a 2017-es kifizetési célra: ott ugyanis elég volt idén január végéig teljesíteni a tavalyi évre előírt számot. A 2017-es fejlesztéspolitikai célokat nem az Európai Unió határozta meg, hanem a magyar kormány írta elő valamennyi, az európai uniós források felhasználásában érintett miniszter számára kormányhatározatban. Tavaly az év végén már látható volt, hogy az EFOP számára előírt célszám, főleg adminisztratív okokból csak némi késéssel valósulhat meg, mivel számos támogatói döntés volt folyamatban, továbbá a célszámot meghaladó összegű kifizetési kérelem állt elbírálás alatt, de a normális ügymenetet messze meghaladó leterheltség miatt a lebonyolító szervezet kapacitása nem tette lehetővé a december végi kifizetéseket. Ezért a kormány módosította a 2017. évi fejlesztéspolitikai célokról szóló határozatot, ezáltal további egy hónapot biztosítva a folyamatban lévő ügyek befejezésére. Az intézményrendszer mindent megtett, hogy elérje az eredeti határozatban szereplő célokat. Amikor látszott, hogy ez nem lehetséges akkor történt meg az egyenlő feladatterhet biztosító módosítás. A kifizetési célt végül az EMMI a módosított határidő előtt teljesítette. Minek köszönhető, hogy az EFOP-nál kiugró, 130 milliárd forintnyi volt az idén januári kifizetés és így a 2017-re előírt 244 milliárdos maximális kifizetési cél is jócskán túlteljesült, melynek összege végül 280 milliárdra rúgott? Az intézményrendszerben a pályázatok értékelésére projektcsoportokat alakítottak ki munkaerő átcsoportosítással, ezek célirányosan, fokozott hatékonysággal végezték a kitűzött feladatokat. A pályázatok tömeges értékelése november végéig megtörtént. Decemberben a támogatói szerződéskötések zajlottak, így a kifizetések januárban realizálódtak. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programnak (RSZTOP) mi a fő célja? A kormány a partnerségi megállapodásban célul tűzte ki a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentését, a szegénység újratermelődésének megakadályozását, a közszolgáltatások, társadalmi-gazdasági javak egyenlő esélyű hozzáférésének javítását, a társadalmi összetartozás erősítését. Összhangban a partnerségi megállapodásban foglaltakkal, a cél elérését a kormány az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból megvalósítani tervezett beavatkozások mellett a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra (FEAD) épülő program, az RSZTOP keretében segíti elő. A programban több mint 34 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, a kormány ennek megfelelően több alfejezeten keresztül támogatja a leginkább rászorulókat. Melyek ezek az alfejezetek? Az operatív program négy intézkedés keretében valósítja meg a támogatást: élelmiszersegélyt és alapvető fogyasztási cikkeket biztosít a szegény gyermekes családok számára, továbbá élelmiszersegélyt nyújt a közterületen élők csoportjába tartozóknak, illetve a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyeknek. Az első, második és negyedik projekt az Európai Unió Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alapjának finanszírozásával és Magyarország kormányának társfinanszírozásával valósul meg. A harmadik megfelelő minőségű, tápláló és vitaminokban gazdag élelmet biztosít napi rendszerességgel hajléktalan emberek részére. Milyen sikerekről beszélhetünk? Az RSZTOP olyan projekteket, racionális intézkedéseket tartalmaz, amelyeknek köszönhetően csökkenthető a szegénység. Több kiemelt cél valósul meg: például egyik a szegény gyermekes családok és rendkívül alacsony jövedelmű személyek számára nyújt természetbeni juttatást. A projekt célja, hogy rendszeres segítségnyújtással, élelmiszercsomaggal lássuk el a rászorulókat az Európai Unió és a kormány fianszírozásával. Mindez számokban kifejezve mit jelent? Első körben 16 megyében összesen 13 340 élelmiszercsomagot szállítottak ki, amelyből a január elején összesített statisztika alapján összesen 10 702 élelmiszercsomag talált gazdára 593 településen a 0-3 éves jogosultak körében. Tavaly december és 2018 márciusa között pedig 45 229 db csomagot osztottunk ki. Az RSZTOP másik projektjében a szegény, gyermekes családok és rendkívül alacsony jövedelmű személyek számára biztosítunk természetbeni juttatást. Itt a cél, hogy rendszeres segítségnyújtás során alapvető fogyasztási cikkekkel lássuk el az RSZTOP által meghatározott célcsoportba tartozó személyeket, családokat. Ebben a projektben 2018. április végéig 26 000 db csomagot osztunk ki nettó 489 millió Ft értékben. Ezek mellett élelmiszersegélyt biztosítunk a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára. A jogosultsági körbe tartoznak a rokkantsági vagy nyugellátásban részesülő, továbbá időskorúak járadékában részesülő személyek. A program során, várhatóan 2021-ig, évente négy alkalommal kapnak csomagot a rászorulók, amelyről előzetesen személyre szóló levélben értesítjük őket. A projekt során legalább 50 ezer ember kap rendszeres támogatást. Egy rászoruló személy háromhavonta kap tartós élelmiszer csomagot. Az első osztási időszak ütemezetten 2018 áprilisától júniusáig tart. Mi a helyzet a közterületeken élőkkel? Szintén az RSZTOP keretein belül az ő részükre is biztosítunk természetbeni juttatást. A projekt indulása óta, a napi kiosztott átlag 3883 étkezési csomag. Ez összesen 905 tonna mennyiséget jelent, azaz 2,7 tonna/napról beszélhetünk. Összesen 1.293.002 db csomagot osztottak ki 2017. január 1-je és 2018. április 30-a között. Az ételosztás mellett a projektben a Közép-magyarországi régió területén 2017. október 16. és 2019. október 15. között, a konvergencia régiók területén 2018. január 2-a és 2020. január 1-je között úgynevezett kísérő intézkedéseket is igénybe vehetnek a célcsoport tagjai. Országosan 27 szakember 21 helyszínen nyújtja a szolgáltatásokat, melyek célja a kialakult rászorultsági helyzetből történő kitörés megalapozása és felkészítés a kilábalást közvetlenül szolgáló programokban való részvételre. A társadalmi beilleszkedés elősegítéséhez a projekt a kísérő intézkedésekkel is hozzájárul. Ennek célja a rászorultsági helyzetből történő kitörés megalapozása. Ez elsősorban kezelésbe vételt elősegítő intézkedéseket jelent a mentális zavarokkal és addiktológiai problémákkal küzdők esetében. Az EFOP esetében a teljes operatív keret meghirdetése – 10 százalékos túlvállalással – 2017-ben megtörtént, ami hatalmas eredménynek tekinthető. Egyenletes sikerről beszélhetünk? Azt látjuk, hogy vannak népszerű projektek, melyekben a támogatási igény a keret többszöröse volt, és vannak olyan konstrukciók, amik ugyan nem voltak túlpályázva, de hasznosságuk elvitathatatlan. Fontos kiemelnem, hogy például az iskolák olyan komplex fejlesztéseket tudnak megvalósítani az EFOP különböző konstrukcióinak egymásra épüléséből tudatos tervezéssel, ami mind az iskola épületeinek korszerűsítését, mind a pedagógusok oktatását, mind a digitális eszközök használatát, de még a tanórán kívüli programokat, az egészségtudatos nevelést is magukban foglalják. Az EFOP sikere a komplex szemlélet gyakorlati megvalósítása, és úgy gondolom, hosszú távú hatásait még az operatív program kifutása után is érzékelni fogják azok, akikért dolgozunk. Mennyire jellemző a túljelentkezés ezekre a programokra? Az RSZTOP projektjei esetében nem merül fel a túlpályázás. A projekteket központilag kinevezett szervezetek hajtják végre, az első, második és negyedik intézkedés projektgazdája a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), a harmadik intézkedésé pedig a Hajléktalanokért Alapítvány (HKA). A célcsoport tagjai pedig nem jelentkezés, pályázás útján kapják a támogatást. Az SZGYF a Pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében (PTR) nyilvántartott és a jegyzői igazolással rendelkező rászorulók számára oszt élelmiszerekből, illetve alapvető fogyasztási cikkekből álló csomagot. A HKA és együttműködő partnerei (hajléktalanellátó szervezetek) pedig a hajléktalan személyek számára biztosítanak ellátást. Az EFOP esetében, mint már említettem, voltak nagyon népszerű programok, ahol akár a támogatási keret növelésével az eredetileg tervezett támogatott létszámot tudtuk növelni, vagy akár új kiírással reagáltunk a megnövekedett érdeklődésre. Általában elmondható, hogy jelentős érdeklődés van a pályázati kiírásainkra. Sok ellenzéki bírálat éri ehhez a programhoz tartozó pályázatokat. Erről mit gondol? Azért tűnhet soknak a negatív visszajelzés, mert ezek a fejlesztési programok sok embert érnek el és viszonylag bonyolultabb megvalósítást és/vagy elszámolást követelnek meg, ebből fakadóan viszonylag könnyen a kritikák kereszttüzébe kerülhetnek. Az uniós programok megvalósításának hatékonyságát és szabályosságát biztosító, az EMMI-n belül létrehozott első szintű ellenőrzési rendszer megfelelően működik. Ennek minőségbiztosítását külső ellenőrző szervezet éves szinten végzi, és javaslataik alapján az eljárások, szabályzó eszközök folyamatos fejlesztése, pontosítása határidőre megtörténik. Emellett több külső, hazai és EU-s szervezet folyamatosan nyomon követi, ellenőrzi az utólagos elszámolások megfelelőségét. Az RSZTOP vonatkozásában is számos ilyen vizsgálatot folytattak le, ám ezek érdemi, rendszerszintű hiányosságokat nem állapítottak meg. Kisebb hibák, hiányosságok, illetve vétlen szabálytalanságok természetesen előfordulhatnak, ám ezek nagyságrendje elenyésző, továbbá megelőzésük elsődleges feladata a támogatói intézményrendszernek. A kedvezményezettek folyamatos felkészítést és tájékoztatást kapnak kollégáimtól annak érdekében, hogy könnyebben igazodjanak el a támogatási szabályok útvesztőjében és a kitűzött céloknak megfelelően, szabályosan hajtsák végre a tervezett fejlesztéseket. Az intézmények, vagy a civil szervezetek aktívabbak a pályázásoknál? Az EFOP alapvetően szektorsemleges fejlesztéseket támogat. Az EFOP-ban is, mind a többi programban vannak hagyományosan civileknek és hagyományosan intézményeknek szóló kiírások. A felhívások céljai azok, amelyek meghatározzák azt, hogy mely projektekben tudnak inkább a civilek és melyikben az intézmények tartós eredményeket elérni. Mindkét szektorra jellemző az aktivitás, ilyen szempontból nem lehet köztük különbséget tenni. A felhívásaink többségében pályázhatnak a civil-nonprofit szféra képviselői. Az OLAF-ügyben hol tart most a vizsgálat? Az állítólagos OLAF vizsgálattal összefüggésben hivatalos megkeresés nem érkezett az EMMI-be, így amíg ez nem áll rendelkezésünkre, hiba lenne bármilyen előzetes következtetést levonni a sajtóban megjelent találgatásokról. Az OLAF vizsgálatok időtartama egyébként gyakran években mérhető. Természetesen amennyiben az OLAF megkeresi az EMMI-t konkrét adatkérés vagy vizsgálat céljából, teljeskörű együttműködésre számíthat az eddigi gyakorlatnak megfelelően. Amennyiben Brüsszel megkurtítja a következő pénzügyi ciklusban a támogatások összegét, e két program mennyivel gazdálkodhat kevesebb pénzből? Kik lehetnek a támogatottak közül a legnagyobb vesztesek? Bár a sajtóban több helyen is jelentős csökkenésről beszélnek, ez koránt sincsen így. Az EFOP-ot is jelentősen támogató ESZA például mindösszesen 6 százalékkal kevesebb forrást biztosít, ugyanakkor azt is fontos látni, hogy önmagában bizonyos források növekedése is valószínűsíthető. Az, hogy erre mi lesz a tagállami álláspont, az elkövetkezendő hetekben fog kialakulni. Az viszont kijelenthető, hogy a tagállam a továbbiakban is törekedni fog arra, hogy a lehető legnagyobb támogatási összeget sikerüljön biztosítani a 2020 utáni időszakra.  Az Európai Bizottság által megfogalmazott új szabályozások azt vetítik elő, hogy a követező programozási ciklusnak sem lesznek vesztesei, csupán arról van szó, hogy a tagállami szakpolitikák mentén kell választ találnunk a szükségszerű változásokra. Kiemelném, hogy az előző programozási ciklusok mindegyike olyan jelentős tapasztalatot adott mind az Európai Bizottságnak, mind a tagállamoknak, hogy a 2021-től kezdődő következő ciklusra már megfelelő szakértelemmel tudunk a legjobb tudásunk szerint felkészülni. Bódy Géza