A siker vagy bukás éve lehet 2022 az új bolgár koalíciós kormány számára? 

A 2021. áprilisi menetrendszerinti, majd a júliusi megismételt parlamenti választások után egyik szereplőnek sem sikerült kormányt alakítania, Boriszov pedig választási győzelme esetén sem kívánt kormányfő maradni. A 2021 novemberében tartott harmadik parlamenti választáson viszont olyan párt került az első helyre, amelyik az előző két alkalommal nem szerepelt a szavazólapokon.

Az urnákhoz járulás előtt két hónappal bejegyzett centrista, korrupcióellenes és atlantista párt, a Folytatjuk a változást (Prodalzsavame promjanata – PP) 25,67%-os győzelme kiutat jelenthet a parlamentáris válságból a balkáni országban – legalább is átmenetileg. A volt miniszterelnök, Bojko Boriszov vezette jobbközép GERB−SZDSZ (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért – Egyesült Demokratikus Erők) szövetséggel először fordult elő 2006 óta, hogy ne az első helyen végezzen a szavazatszámlálásnál.

Elemzők szerint a hatalom informálisan Boriszov politikai ellenlábasa, a szocialisták által támogatott köztársasági elnök, Rumen Radev tábornok kezébe került, aki a kampányban végig kiállt a novemberi választást megnyerő PP-t alapító Kiril Petkov és Asszen Vaszilev mellett.

A Harvardon végzett vállalkozóból lett politikusok a 2021 májusa és szeptembere közötti ügyvivő kormányban gazdasági és pénzügyminiszteri tisztségeket töltöttek be, s hivatali idejük alatt korrupcióellenes megnyilvánulásaikkal szereztek népszerűséget maguknak.

A PP az állampárti jogutód Bolgár Szocialista Párttal (BSZP), a populista−elitellenes ITN-nel (Ima takav narod – Van egy ilyen nép), valamint az urbánus−jobbközép és korrupcióellenes Demokratikus Bulgária szövetséggel alakított kormánykoalíciót.

Az BSZP‑vel 2021 novembere előtt még nem akartak együttműködni a protestpártok, a PP viszont bevette őket az ún. „korrupcióellenes koalícióba” a kormányzóképesség elérése céljából. Az egyeztetésekből kizárták a választáson parlamenti képviselethez jutó, de a korábbi politikai status quo partnerének tekintett Jogok és Szabadságok Mozgalmát (DPSZ), valamint a Kreml-párti és koronavírus-szkeptikus szélsőjobboldali Ébredés (Vazrazsdanje) pártot is.

A bolgár lakosság körében megfigyelhető egyfajta mérsékelt elmozdulás a liberálisabb politikai irányvonal képviseletében fellépő politikai formációk irányába a korábbi konzervatívabb retorikát folytató pártok rovására.

A képet azonban árnyalja a tavalyi évben egyre markánsabb képet öltő választói fáradtság. 2021. harmadik törvényhozási választásán a jogosultak mindössze 39,1%-a vett részt.

A bolgár pártrendszer megőrizte töredezett jellegét, jóllehet, legbefolyásosabb pártjai, a GERB és a BSZP jelentősen veszítettek népszerűségükből. Boriszov még mindig viszonylag magas támogatottságú GERB-je politikai karanténba került. Komoly erőt képviselnek a protest- és reformpártok, amelyek élén többé nem a 2021. júniusi előrehozott választást megnyerő párt, az előadóművész Sztaniszlav „Szlávi” Trifonov ITN-je, hanem a „harvardi duó” vezette PP áll.

A negyedik politikai erőt a jobbára kisebbségi jogokkal foglalkozó DPSZ jelenti, amely korrupciós ügyek miatt szintén perifériára került.

Új miniszterelnökként Kirill Petkov hangsúlyozta, hogy számára „mindegy, hogy baloldali, centrista vagy jobboldali erővel, de több párttal is meg kell állapodni a korrupció megállítása és az adófizetők jólétét szem előtt tartó újraosztó rendszer kialakítása érdekében.” A Világbank „jó kormányzás” mutatói alapján az ország sereghajtónak számít az EU-ban.

Csekély politikai tapasztalatuk miatt azonban a PP-s honatyák és honanyák nehezen tudják majd egyben tartani az instabil koalíciót.

A négypárti szövetség összesen 134 képviselői hellyel rendelkezik a 240 fős törvényhozásban, amelyből a kulcsminisztereket és a kormányfőt adó PP 67-et birtokol.

Következésképpen, az államigazgatást illető jelentősebb reformok elfogadásához nehéz lesz alkotmányos többséget szereznie a kormánykoalíciónak, a Boriszov-kabinet alatt kinevezett legfőbb ügyész menesztéséhez ugyanis 160 országgyűlési képviselő támogatása szükséges.

Emellett a parlamentbe újonnan bejutó, majd kormányra kerülő formációk képviselőivel ellentétben az ellenzékbe szoruló GERB és DPSZ politikusai tapasztalt szereplőknek számítanak, akik könnyedén határozatképtelenné tehetik a törvényhozást.

Több kulcstárca (belügyi, védelmi, pénzügyi, egészségügyi, közlekedési, kulturális, oktatási, innovációs és növekedési) is a Petkov és Vaszilev pártjához köthető politikusok irányítása alá került.

A külügyminisztériumot, valamint az energiaügyi és a sportminisztériumot az elitellenes ITN kevéssé ismert képviselői vezethetik. A szocialisták fontos erőforrás-intézményeket (mezőgazdaság, gazdaság, idegenforgalom, munkaügy és szociálpolitika) kaptak, míg a Demokratikus Bulgáriának az igazságügyi és a környezetvédelmi tárca, valamint az újonnan létrehozott Elektronikus Menedzsment Minisztérium jutott.

Az új kabinet politikai sokszínűsége komoly kihívások elé állíthatja Petkovot, hiszen a négy, eltérő ideológiai háttérrel rendelkező pártból álló koalíció kormányon belüli szintre emelheti a politikai bizonytalanságot.

A Petkov-kormány stabilitását máris számos közéleti botrány veszélyezteti. Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az új miniszterelnök, Kiril Petkov korábbi ügyvezető gazdasági miniszteri kinevezését a politikus akkor még fennálló bolgár–kanadai kettős állampolgárságára hivatkozva. Az ügy a későbbiekben még miniszterelnöki pozíciójában is megingathatja Petkovot.

Az ügyészség ugyanis a politikus mentelmi jogának felfüggesztését kérte, annak érdekében, hogy bíróság elé állíthassák őt hamis nyilatkozattétel miatt, akár három évig terjedő szabadságvesztés kilátásba helyezésével.

Ráadásul, tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok szerint kettős állampolgársággal nem vállalható miniszterség Bulgáriában, az alkotmánybíróság visszamenőlegesen érvénytelenítette Petkov minden egyes tárcavezetői döntését.

A választást megnyerő PP másik társalapítója, az új kormányban a pénzügyi tárcát vezető Aszen Vaszilev is rágalmazások kereszttüzében találta magát.

A politikust 15−20 millió euró értékű pénzügyi csalással vádolták meg korábbi üzlettársai egy gyanús (kínai szálakkal is rendelkező) szoftverbiznisz kapcsán.

Akármilyen kimenetelűek is legyenek az állítólagos jogsértések, a kormányfő és bizalmi embere már a kormányzásuk kezdetén ártatlanságuk bizonyítására kényszerül, ami gyengítheti az irántuk érzett közbizalmat, valamint tárgyalási pozícióikat belpolitikai ellenfeleikkel szemben.

A kormányzás további béklyójaként komoly társadalmi hatása lehet az egyre növekvő energiaáraknak is. Becslések szerint 2022 januárjára a bolgár háztartások villanyszámlái 20−30%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Mindennek dacára, a Petkov-kormány által javasolt 2022-es költségvetéstervezet megszüntette az áramárakra vonatkozó moratóriumot.

A magas energiaárak miatt a vendéglátóipari vállalkozók jelentős része csődöt jelenthet vagy áremelésre kényszerül 2022-ben, amely kellemetlenül érinti az idegenforgalomra nagy mértékben támaszkodó bolgár gazdaságot.

Ráadásul, az Európai Unió legkevésbé átoltott országában 2022. év elején egyre nagyobb léptékben nő a koronavírusos megbetegedések száma.

A koronavírus-járvány súlyosan érintette Bulgária egyébként is elmaradott egészségügyi rendszerét, az ország pedig az utolsó helyen áll az EU-ban a válságellenes intézkedésekre fordított kiadások tekintetében.

A helyzet további korlátozások bevezetésére, valamint a COVID-19 elleni oltási folyamat felgyorsítására készteti a kormányt. A válságkezelés ugyanakkor egyelőre nem teremtett összhangot a koalíciós partnerek között. A Demokratikus Bulgária szerint a pandémia által negatívan érintett összes vállalkozást haladéktalanul kártalanítani szükséges, mégpedig mindennemű bürokratikus akadály nélkül.

A Bolgár Szocialista Párt azonban a munkavállalók képzettségi szintjének emelését tartja elsődleges prioritásnak a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében.

A tervezett igazságügyi reformok és korrupcióellenes intézkedések javíthatják Bulgária kormányzati teljesítményét, és enyhíthetik a lakosság politikából való kiábrándultságát.

Kérdéses azonban, hogy egy ilyen színes koalíció élén a PP képes lesz-e a korrupció felszámolására tett ígéreteinek betartására, hiszen Petkov az elmúlt évtized legnagyobb politikai változásának kampányszlogenjével nyert választást. Az idei események talán eldönthetik, hogy Petkov fogja-e átformálni a bolgár politikát vagy fordítva.

A szerző az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatója.