Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Bulgária az egyik legszomorúbb EU-tagállam - Mennyire magyarázzák ezt a gazdasági mutatók?

Elemzések2020. júl. 8.Harsányi Péter

Az uniós tagállamok közül Bulgáriában a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP és a termelékenység, de az órabérek is itt a legkisebbek. Rövid helyzetkép a bolgár gazdaságról.

Az Európai Unió tagállamai közül Bulgáriában az egyik legalacsonyabb a boldogságindex. Ez az állapot ráadásul már jó ideje így van. Az életszínvonal nem javult érdemben a 2007-es uniós csatlakozás után sem.

Boldogságindex, 2018

Forrás: Eurostat

Gazdasági teljesítmény

A fenti állapot nagyrészt visszavezethető arra a tényre, hogy Bulgáriában a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP. Ez szintén nem újkeletű dolog.

Egy főre jutó GDP, Európai Unió

Forrás: Eurostat

Bérek

A „boldogság hiánya” a nettó bérek alacsony szintjével is magyarázható. Az órabérek ugyanis Bulgáriában a legkisebbek az Európai Unió területén.

Becsült órabérek, Európai Unió tagállamai, euró

Forrás: Eurostat

Versenyképesség

A munkaerő termelékenysége sajnálatos módon messze Bulgáriában a legalacsonyabb. Magas termelékenység hiányában pedig nem fog egykönnyen megvalósulni egy számottevőbb bérfelzárkózás.

Munkaerő termelékenysége, Európai Unió tagállamai

Forrás: Eurostat

K+F

A kutatás-fejlesztési (K+F) kiadások a GDP arányában hasonlóképpen alacsonynak számítanak Bulgáriában uniós szinten. Ez a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés hiányát vonja maga után.

Kutatás-fejlesztési kiadások, Európai Unió tagállamai

Forrás: Eurostat

Mennyiség és minőség

Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. 2007 után a bolgár GDP éves bővülése a korábbi időszakhoz hűen meghaladta az EU átlagát, bár a 2008-as globális pénzügyi világválság óta jóval alacsonyabb a növekedés sebessége.

GDP növekedési pálya, Bulgária (százalék)

Forrás: Tradingeconomics

Ahhoz viszont, hogy kitörhessen Bulgária a közepes fejlettség csapdájából minőségi növekedésre lesz szükség. A korábbi években látott mennyiségi növekedés, mely részben a foglalkoztatottság növelésén alapult, kezdte elérni a határait a munkanélküliek számának jelentős csökkenésével. Természetesen a koronavírus ezt a helyzetet most átmenetileg átírta.

Az alacsony bázis is segítette az elmúlt években látott növekedési ütemet. A bolgár GDP 2019-ben még mindig csak 67,3 milliárd dollár volt. Összehasonlításképpen a magyar gazdaság például háromszor ekkora méretű.

A versenyképességet és a termelékenységet javító intézkedésekre lenne szükség, amivel párhuzamosan a korrupciót is vissza kellene szorítani egy vállalkozásbarát környezet kialakítása érdekében. Bulgáriában van a legnagyobb korrupció az egész Európai Unión belül. Emellett az igazságszolgáltatói, bírói rendszer megerősítése is jótékonyan hatna a későbbi növekedésre, tervezhetőségre.

Korrupciós index 2019

Forrás: Eurostat

Borús kilátások

A koronavírus súlyos csapást mér a bolgár gazdaságra. Bulgária az elmúlt években sikeresen bővítette az exportkapacitásait, aminek köszönhetően újra többletessé vált a folyó fizetési mérleg. Az exportszektor jelentős súlya és a csökkenő energiaárak egyaránt segítették a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulását. Utóbbi azért is kedvező, mert Bulgária – orosz – energiafüggőse rendkívül magas.

Folyó fizetési mérleg alakulása a GDP arányában, Bulgária (százalék)

Forrás: Tradingeconomics

Az exportszektor megnövekedett súlya a jelenlegi helyzetben viszont kiszolgáltatottá teszi Bulgáriát a külső környezettel szemben. A bolgár export nagyságrendileg 60 százaléka a súlyos recesszióval küszködő EU tagállamaiba áramlik.

Bulgáriában másfelől a szolgáltatásexport megközelítőleg 48 százalékát a turizmus és az ahhoz kapcsolt ágazatok teszik ki. A nemzetközi turizmus drasztikus lecsökkenésével a turisztikai ágazat számottevő visszaesés és lassú kilábalás elé néz.

Mozgástér

Pozitívum ugyanakkor, hogy a bolgár kormány rendelkezik a szükséges költségvetési mozgástérrel, mellyel mérsékelhető a járvány negatív gazdasági hatása. Bulgáriában a GDP arányos bruttó államadósság mindössze 21 százalék körüli, miközben a költségvetés az elmúlt években jellemzően többletes volt.

Ahhoz azonban, hogy az életszínvonal érdemben javulni tudjon, többek között szükséges a korábban elkezdett reformintézkedések folytatása, a termelékenység javítása, a K+F kiadások fokozása, magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása, valamint egy még inkább vállalkozásbarát környezet kialakítása. A jelenlegi nehéz gazdasági környezetben azonban jó eséllyel egy lassú és hosszú út előtt áll Bulgária.